Nem ez volt az első alkalom, hogy az ellenzék nem támogatta a kormányt egy, az egész ország számára létfontosságú ügyben

Budapest, 2018. május 8. A képviselők a Himnuszt éneklik az Országgyűlés alakuló ülésének kezdetén 2018. május 8-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

A koronavírus-törvény hétfői, parlamenti tárgyalása előtt az ellenzéknek minden esélye megvolt arra, hogy bebizonyítsa: képes a nemzeti érdekek mentén együttműködni a kormánnyal. A szavazás azonban ismét bebizonyította, hogy képtelenek erre. Ennek apropóján összeszedtük a legemlékezetesebb olyan eseteket, amikor az ellenzéki pártok az ország érdekeivel látványosan szembementek - kivételesen fontos kérdésekben.

Hétfőn szavazott az Országgyűlés arról, hajlandó-e eltérni a Házszabálytól a kormány által benyújtott, koronavírus-törvényének tárgyalásakor. Mivel ehhez a képviselők négyötödének a szavazata kell, így az ellenzéki képviselőcsoportok támogatására is szükség lett volna. Hiába volt azonban óriási tét a védekezés szempontjából, a kormányellenes erők nem volt hajlandóak az együttműködésre. A képviselők közül 137-en szavaztak igennel, 57-en nemmel, míg egy képviselő sem tartózkodott, így pedig nem lett meg az előírt többség. Ha azonban az elmúlt időszakot nézzük, nem meglepő, hogy az ellenzék megint nem támogatta a kormányt egy fontos, nemzeti ügyben.

Elutasították az alaptörvény-módosítást a betelepítési kvóták ügyében

2016 októberében az Európai Unió által erőltető betelepítési kvótával kapcsolatban írt ki a kormány népszavazást. A voksoláson megjelentek elsöprő többsége, 98 százaléka mondott nemet arra, hogy Brüsszel a magyar parlament hozzájárulása nélkül betelepíthessen bevándorlókat az ország területére.

Orbán Viktor a népszavazás estéjén jelentette be, hogy alkotmánymódosítást javasol a parlamentnek, mert "az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben". Pár nappal később beterjesztette módosítási javaslatát, így a parlament "jóváhagyását" követően bekerülhetett volna az alaptörvénybe, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

Ahhoz, hogy ez átmenjen a törvényhozáson, az ellenzéki képviselők szavazatai is kellettek volna: az összes képviselő kétharmadának igen szavazatára (133 szavazat) lett volna szükség, azonban a kormánypártoknak csak 131 mandátuma volt. A parlamenti szavazáson az ellenzék végül nem állt a kormánypártok mellé: a Jobbik, az MSZP és az LMP képviselői nem nyomtak gombot, három független nemmel szavazott, így nem lett meg a szükséges kétharmad. (2016-ban már nem volt kétharmados többsége a Fidesznek.)

Budapest, 2016. november 8. Az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás eredménye egy kijelzőn az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 8-án. 131 képviselő szavazott igennel, 3 nemmel, így nem kapta meg a kétharmados támogatást Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be Forrás: MTI/Kovács Tamás

A baloldal nemet mondott a Stop Sorosra is

A kabinet még a legutóbbi parlamenti választás előtt kidolgozott egy törvényjavaslat-csomagot a migráció és az ezt támogató vagy szervező álcivil szervezetek megfékezése érdekében. Az úgynevezett Stop Soros törvénycsomag célja nem titkoltan az volt, hogy védje a nemzeti szuverenitást,
valamint tiltsa a bevándorlók Magyarországra telepítését. Mivel a jogszabálycsomagnak voltak kétharmados részei, így az ellenzéki politikusok támogatására is szükség volt az elfogadásához.

A döntés az új ciklusra csúszott át: végül Dúró Dóra független képviselő és a Jobbik kisebb kitérők után megszavazta a kormány által előterjesztett javaslatot. Az alaptörvény módosítását 159 igen, 5 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament:

• nemmel voksolt az LMP-ből való kilépését frissen bejelentő Hadházy Ákos és a Párbeszéd-frakció négy tagja;
• az MSZP és az LMP előre jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson;
• a DK-s képviselők sem nyomtak gombot.

Nem voltak hajlandóak elítélni Sargentinit

Óriási nyomás nehezedett Magyarországra, miután az Európai Parlament képviselői elfogadták Judith Sargentininek a magyar jogállamiság helyzetét értékelő jelentését. A dokumentum végletesen elfogult volt, hiszen a holland politikus szinte csak Soros György hazai szervezeteinek, és a kormánnyal szembenálló szervezetek véleményét kérte ki előzetesen. És tele volt hazugságokkal.

A magyar kormánypártok éppen ezért az ellenzék segítségét kérték abban, hogy közösen, egy határozati javaslatban mondjanak nemet a Soros-Sargentini jelentésre. Ekkor sem jött létre a nemzeti egység, pedig kívülről érte támadás az országot: csupán a Fidesz–KDNP képviselői és négy független képviselő (Dúró Dóra, Volner János, Fülöp Erik és Apáti István) szavazott igennel a 2018. októberi, parlamenti szavazáson. Nem gombot nyomtak az LMP, az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői, illetve Bősz Anett és Szabó Szabolcs. A jobbikos politikusok pedig tartózkodtak. Így jött ki a végeredmény: 129 igen, 26 nem szavazat és 18 tartózkodással fogadták el a javaslatot.

Nemet mondtak az otthonápolási díj emelésére és a devizahitelesek megsegítésére

Bár korábban az ellenzék rendszeresen az otthonápolási díjak emeléséért kampányolt, amikor 2018 decemberében a parlament elé került az ügy, nemet mondtak rá. A balliberális és jobbikos képviselők nem támogatták, hogy 2019 január elsejétől 15 százalékkal emelkedjen a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos hozzátartozójukat otthon ápolók ápolási díja.

Az Országgyűlés komoly segítséget kínált fel a devizahiteleseknek: lehetővé tették, hogy kedvezményesen visszavásárolhassák korábbi ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő, a bérleti díjakat rendszeresen megfizető bérlők. Volner János független képviselőt leszámítva ellenzéki képviselő nem állt a kezdeményezés mögé.