Csak áprilisban több ember ellen indított a rendőrség eljárást közveszéllyel fenyegetés miatt, mert
olyan híreket írtak a koronavírusról, aminek egyáltalán nem volt valóság alapja, és a többi emberben rémületet kelthetet.
Legutóbb egy kiskunhalasi nőt fogtak el, aki olyan videókat töltött fel a közösségi oldalára, amikben hamisan rossz fényben tüntette fel az ellátórendszert.
Dr. Bartók Sándor P. informatikai szakértő és informatikai szakjogász szerint két oka lehet annak, hogy valaki rémhíreket terjeszt az interneten.
Az egyik, hogy sima feltűnési viszketegsége van az illetőnek, mert úgy gondolja, hogy valamit el akarnak titkolni előlünk, de ő majd most megmenti a világot
– mondja a szakértő.
A másik, hogy akkor fognak sokan rákattintani az oldalára, ha valami nagy dolgot ír. Például egy blogon akkor tudnak reklámpénzt beszedni, ha nagy a látogatottságuk.
Az oldalamra beteszek hirdetéseket, ami kattintásokért fog nekem fizetni. Ha olyan híreket írok, amik nem igazak, de érdekli az embereket, akkor sokan kattintanak és több lesz a reklámpénz
– magyarázza a szakember.
Dr. Bartók Sándor P. szerint ez ellen
csak úgy tudunk védekezni, hogy nem hiszünk el feltétlenül mindent, amit olvasunk. Próbáljunk meg utánanézni az információnak, valamint mérlegeljünk, hogy van-e realitása.
A rémhírterjesztőket könnyű elkapni. "Mivel az emberek nagy része nem hekker, és nem tudják eltüntetni nyomaikat, ezért visszakereshetőek"- tette még hozzá a szakértő.