Az Orbán-kormány a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon-féle baloldali kabinetekkel ellentétben nem megszorításokra építi a gazdaságpolitikáját, és célja az is, hogy osztogatás helyett lehetőleg minden érintett minél hamarabb munkába tudjon állni, és a gazdaság feltételei olyanok legyenek, mint a mostani koronavírus-járványt megelőzően voltak.
A közgazdászok közös nyilatkozatát Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András írta alá.
Felcsuti Péter Bajnai Gordon hű embere, az azóta megszűnt Együtt alapító tagja. A 2008-ban kezdődött válság idején (2009 szeptemberéig) a Magyar Bankszövetség elnöke. A Raiffeisen Bank vezérigazgatója volt 2007-től 2010-ig, a rengeteg magyart adósságba taszító magyarországi devizahitelezés egyik atyja. Rendszeresen bírált minden olyan intézkedést, amely bankok teherviselésére irányult. A Fidesz-párti jelzővel nehezen illethető Róna Péter közgazdász 2012-ben (amikor otthagyta az LMP-t) nyílt levelében azt írta: Oszkó Péter pénzügyminiszterrel közösen Felcsuti Péter azt a banki magatartási kódexet képviselte, ami nemhogy nem vetett véget a devizahitelezésnek, hanem egyenesen szentesítette azt. Róna egyenesen "álnok, cinikus és erőszakos bandának" nevezte Felcsutiékat.
Vértes András Gyurcsány Ferenc bukása után a nevetséges miniszterelnöki casting egyik résztvevője volt - az MSZP őt javasolta lehetséges miniszterelnök-jelöltnek (Surányi György és Glatz Ferenc mellett). 2008-ban ő találta ki a szuperbruttósítás ötletét, ami a gazdagoknak nagyon jó lett volna, az alacsonyabb jövedelműeket viszont kifejezetten sújtotta volna. Tagja volt a második Gyurcsány-kormány által létrehozott Államreform Bizottságnak is, amiben állandó meghívottként részt vett Bajnai Gordon is, Gyurcsány pedig elnökölt. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökeként a Gyurcsány-korszakban folyamatosan felülbecsülte a magyar gazdaság teljesítményét, 2010 után azonban rendszeresen negatív jóslatokkal áll elő (amelyek aztán nem is valósulnak meg).
Palócz Éva a Gyurcsány-Bajnai korszak megszorításainak egyik kidolgozója. 2008 novemberében, a világválság kitörése után létrehozott Reformszövetség tagja volt. A 2009 februárjára kidolgozott javaslatuk annyira szélsőségesen megszorító volt, hogy még a programot imponálónak nevező Gyurcsány Ferenc is elismerte, hogy dermesztőek annak társadalmi következményei. Gyurcsány nem sokkal később lemondott, Bajnai Gordon épp azzal nyerte meg a miniszterelnöki castingot, hogy hitet tett a durva megszorítások mellett. Palócz Éva a gazdaságpolitikai munkacsoport egyik vezető tagja volt, ő volt az, aki nyilvánosan elhibázottnak nevezte a 13. havi nyugdíj bevezetését, és annak teljes eltörlését javasolta (Bajnai meg is fogadta a tanácsot). Ez volt a Gyurcsány-Bajnai korszak egyik legbrutálisabb megszorítása. Palócz a Kopint-Tárki vezérigazgatója, 2010 óta rendszeresen támadja a kormány intézkedéseit.
Király Júlia 2007 közepétől a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt, a Gyurcsány Ferenc által jelölt Simor András bizalmi embereként. Ebben a pozíciójában jelentős a felelőssége a devizahitelezés korlátlan elterjesztéséért. Az MNB vezetése szándékosan indokolatlanul magasan tartotta az alapkamatot, ezzel irreálisan erősítette a forintot. Ennek eredményeként vettek fel rengetegen svájcifrank-hitelt. 2008 nyarán egy svájci frank mindössze 141 forintot ért, majd szeptember után néhány hónap alatt a forint 50 százalékkal gyengült a frankhoz képest. Devizahitelesek tömegei vesztették el emiatt az otthonukat.
Bihari Péter 2005-ben lett a Monetáris Tanács tagja, hat évre. Vagyis a válság alatt végig a jegybank vezető testületének tagja volt, ő is jelentős szerepet játszott a devizahitelezésben. Hozzá hasonlóan Oblath Gábor szintén az MNB Monetáris Tanácsának tagja volt a válság idején (2009-ig).
Petschnig Mária Zita, aki az ősbaloldali XIII. kerület díszpolgára 2003 óta, és akit 2017-ben személyesen Tóth József szocialista polgármester is felköszöntött a hivatalában. Az ellenzéki sajtó egyik kedvence, rendszeresen szidja a Fideszt. Egy korabeli Magyar Narancs-cikk szerint a kilencvenes évek közepétől Kovács László, majd 2002-től - amikor Medgyessy Péter lett az MSZP miniszterelnök-jelöltje - Medgyessy tanácsadója. Egyik kidolgozója volt annak a választási programnak, ami irreális kiadásaival csőd közelébe vitte Magyarországot. A 2006-os választási kampányban Gyurcsány Ferenc nyílt támogatója. Az MSZP Andrássy úton tartott választási gyűlésén szerzett élményeiről például a Mozgó Világban ezt írta: "Politológusok elemezhetik tudományosan így és úgy, humoristák poénkodhatnak, finnyáskodók fanyaloghatnak, ellenfelek gúnyolódhatnak rajta, de az élményt, amit az MSZP tagjai és szimpatizánsai 2006. április 1-jén a ragyogó napsütésben egymásra találva, közösségként és ezáltal felszabadultan megélhettek, senki nem veheti el (....) az együttlét öröme: hosszú hetek, hónapok szorongása után tízezrek élhették át, hogy van remény". Ugyanebben az írásban Gyurcsány pénzügyminiszterét, Draskovics Tibort dicsérte, és felmentette Gyurcsányt az alól, hogy nem csinált semmit a 2006-os választás előtt - mondván, már "nem volt érkezése".
Mellár Tamás, aki a pécsi közgázon Gyurcsány Ferenc tanára volt, járt már minden politikai oldalon, majd sértett fideszes lett, jelenleg pedig a Karácsony Gergely-féle Párbeszéd parlamenti frakciójában politizál azok után, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon álfüggetlenként, valójában közös ellenzéki jelöltként győzni tudott a Baranya megyei 1-es számú egyéni választókerületében. Bősz Anett ugyanakkor kilépett a frakcióból, és csak azért maradhatott meg a Párbeszéd frakciója, mert Mellár beült közéjük. Mellár volt az is, aki 2011-es elemzésében azt írta: "a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött szerződés nélkül bedőlhet a magyar gazdaság, de ez nem reális forgatókönyv, ugyanis a szerződésnek nincs alternatívája." Mint ismert, a Fidesz nem kötött új szerződést az IMF-fel, a baloldali kormányok által felvett hitelt pedig visszafizette. A magyar gazdaság pedig nemhogy nem dőlt be, de az elmúlt száz év legsikeresebb korszakát produkálta.
Scharle Ágota, a Budapest Intézet kutatója jelenleg. Gyurcsány miniszterelnöksége alatt végig a pénzügyminisztérium alkalmazottja volt. A Gyurcsány megszorításainak kidolgozásában aktív szerepet játszó közgazdasági kutatócsoport tagja. 2010 óta az ellenzéki média lelkes "megmondóembere", akit bármikor lehet használni arra, hogy a kormány tetszőleges döntését kritizálja. Legnagyobb tévedései közé tartozott az, amikor 2015-ben a közmunkaprogramot nulla hatásúnak nevezte az ATV-n. A közmunkaprogramnak köszönhetően aztán több tízezer ember tudott megélni segélyek helyett tisztes munkából, majd tudott belépni a versenyszférába.
Riecke Werner az NDK-ban született közgazdász 1972-ben jött Magyarországra. Az MSZMP és az állampárti kormány több intézetében dolgozott, köztük az Árhivatalban, majd Kupa Mihály mellett dolgozott a jövedelemadó kidolgozásán. Végül a rendszerváltozás előtti kommunista diktatúra utolsó, Németh Miklós vezette kormányának dolgozott a későbbi MSZP-s miniszterelnök, Medgyessy Péter által felügyelt gazdaságpolitikai titkárságon kormányfőtanácsosként. A rendszerváltás után sokáig az MNB alkalmazottja, majd a kétezres évek végén az IMF-nél dolgozott. Egy március közepi interjújában a momentumos Prinz Dánielhez hasonlóan ő is azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a hiteltörlesztések felfüggesztése súlyosan érintheti a bankokat.
Győrffy Dóra közgazdász-egyetemi tanár önéletrajzában büszkén írja, hogy BA szintű tanulmányait a Harvardon végezte politológia szakon, azt azonban már nem teszi hozzá, hogy sportösztöndíjjal került a a bostoni egyetemre. Legnagyobb harvardos sikere az volt, hogy magasugrásban egyetemi bajnokságot nyert. Az MA és PhD fokozatát már Soros egyetemén szerezte, azóta rendszeresen áll ki nyilatkozatokban Soros mellett, így nem meglepő a jelenléte ezen a listán sem.
Prinz Dániel a szélsőségesen liberális és rendszeresen magyarellenes pártokkal együttműködő Momentum "gazdasági szakpolitikusa". Legutóbb azzal vetette észre magát, hogy
a koronavírus-járvány kapcsán hozott, a magánembereknek és kisvállalkozásoknak hatalmas segítséget jelentő hitelfizetési felfüggesztés kapcsán azon siránkozott, hogy ez mennyire rossz a bankoknak (pedig a Bankszövetség maga is azt közölte, hogy ezeket a terheket a magyar bankok képesek elviselni).
A listán található még három olyan egykori politikus, Bod Péter Ákos, Chikán Attila és Nagy Zoltán (a GVH volt elnöke), akik megfordultak minden politikai oldalon, jó tíz éve pedig a baloldali ellenzéknél kötöttek ki.
Mindenesetre, közgazdászok e maroknyi csoportja az, amelyik a magyar kormány világviszonylatban is jelentős, nemzetközileg is elismert, gazdaságvédelmi mentőcsomagját képtelenek elviselni.