A kormány jövő kedden nyújtja be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amelyben kéri a rendkívüli jogrend megszüntetéséről és az egészségügyi járványügyi készültség fenntartásáról szóló döntés meghozatalát - jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője. Ez egyrészt újra megmutatja, hogy a baloldal és brüsszeli társaik folyamatosan hazudtak, másrészt semmi értelme nem volt az egész akciójuknak.
Mindenkinek adunk egy esélyt, hogy elnézést kérjen Magyarországtól az igaztalan vádakért
- mondta Orbán Viktor múlt hét pénteken Belgrádban, miután megbeszélést folytatott Aleksandar Vucic szerb államfővel. Nem véletlenül nyilatkozta ezt a miniszterelnök, hiszen a baloldal a legkényesebb időszakban hagyta cserben az országot. Mint ismert, március végén a kormány támogatást kért az Országgyűléstől a járvány elleni védekezéshez, azonban a baloldali képviselők még arra sem voltak hajlandóak, hogy a javaslat sürgős tárgyalásához hozzájáruljanak.
Mindezek mellett elképesztően hazug propagandába kezdett az ellenzék, és velük karöltve a nemzetközi Soros-szervezetek.
Gyurcsány Ferenc pártjának politikusai jártak élen a diktatúrázásban. Május 14-ei, az MTI-nek megküldött közleményében Gyurcsány felesége azt írta, hogy "az Európai Unióban már mindenki számára világos, Orbán a teljhatalmát felhasználva pusztítja a demokratikus értékeket".
Gyurcsányné odáig ment, hogy a kormány a járvány alatt kiépített diktatúrában embereket félemlít meg, önkormányzatokat tesz tönkre és a családon belüli erőszak áldozataival sem foglalkozik.
"Orbánék a járvány alatt a szájkosár törvénnyel magyar embereket félemlítenek meg a véleményük miatt, önkormányzatokat véreztetnek ki, és még a családon belüli erőszak áldozatait is magukra hagyják" - egész pontosan ez állt az írásban. Arról nem is beszélve, hogy a DK brüsszeli képviselője "határozottabb intézkedést" követelt Magyarországgal szemben az Európai Unió vezetőitől. "Végre el kell fogadni azokat a szabályokat, melyek az antidemokratikus kormányokat kizárják az uniós források felhasználásából" - írta.
Az MSZP is igyekezett tartani a lépést Gyurcsánnyal. Múlt hét hétfőn egyenesen "diktatúrafigyelőt" indítottak, ahol a vállalkozó kedvűek "feljelenthetik" a kormányt. "Amikor március végén arról volt szó, hogy mire kér a kormányoldal felhatalmazást, majd időkorlát nélkül, egypárti döntéssel áterőltették a magyar Országgyűlésen azt, akkor azt a kérdést tettük fel, hogy élnek vagy visszaélnek majd ezzel?" - indokolt Molnár Zsolt képviselő, az MSZP pártigazgatója online sajtótájékoztatóján. Nem sokkal később megválaszolta saját kérdését: a legsötétebb várakozásaik valósultak meg arról, hogy a kormány hogyan kezeli "a megmaradt jogállamot".
Tóth Bertalan pártelnök sem maradt ki a sorból: április végi parlamenti felszólalásában a járványügyi intézkedések kapcsán "lopakodó diktatúra kiépítésével" vádolta meg a kormányt.
A különleges felhatalmazás visszaadásáról szóló bejelentés ellenére Jakab Péter pártelnök még kedden is diktatúrát kiáltott a hvg hasábjain. "A kormányfő egy populizmusra épülő hibridrezsimet épített ki a szemünk láttára, és egykori diktátorokat megszégyenítő hatalmi technikával gyűri maga alá a magyar szabadságot" - írta a baloldali hetilapnak írt cikkében, amelyben
szó szerint ismételgette a Soros-féle Freedom House országjelentésének végkövetkeztetését.
A Gyurcsány Ferencet támogató Jakab Péter az elsők közt támadta a védekezést lehetővé tevő jogszabályt. "...önök még a veszélyhelyzetet is arra akarják felhasználni, hogy totális diktatúrát építsenek ki Magyarországon" - mondta a március 23-ai parlamenti felszólalásában, a törvényjavaslat vitáján.
Az LMP-ből kilépett radikális baloldali Hadházy Ákost sem érdekelte a miniszterelnök bejelentése, ugyanott folytatta. A magyar kormány rálépett a demokráciából a diktatúrába vezető útra, és onnan már nem fordulhat vissza - mondta a politikus a Clark Ádám téren megtartott, erőszakba fulladó minitüntetésen. Ahogy beszámoltunk róla, az egyik baloldali aktivista megrúgta az éppen szolgálatban lévő rendőrnőt. Összeállításunkban megmutattuk, hogy Hadházy nem tudja és nem is akarja híveit visszatartani.
A szintén ex-LMP-s Szél Bernadett pedig a német köztévé propagandaadásában nyilatkozott negatívan Magyarországról és a koronavírus-törvény elfogadását követő politikai helyzetről. Szél Bernadett levelet írt az Európai Néppárt tagpártjainak. Ebben azt az álhírt tette közzé, hogy "a parlament működésképtelenségére hivatkozva korlátlan felhatalmazást szavazott meg Orbán Viktornak" (miközben a parlament működik és a felhatalmazás nem korlátlan).
Emellett olyan képtelenségeket írt, minthogy a parlament bezárásáról szóló híresztelés nem a baloldaltól, hanem a kormánytól származik, majd jelentős logikai ellentmondásba keveredve eljutott odáig, hogy a kormány "elárasztotta" törvényjavaslatokkal a parlamentet.
Vagyis a kormány annyira felfüggesztette a parlament működését, hogy törvényjavaslatokat küld a parlamentnek, hogy megvitathassa és szavazhasson róluk.
Rengeteg álhír jelent meg a veszélyhelyzet kihirdetése óta, amelyeket a hazai balliberális sajtó és ellenzék, valamint NGO-k segítségével már a nemzetközi sajtó is átvett – fogalmazott korábban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Magyar Nemzetnek. Elmondta, a különleges jogrend alapkoncepciója 1990 óta – a 2012-es új alaptörvény megalkotása ellenére – változatlan, ezért nem lehet azt mondani, hogy ismeretlen jogrend alkalmazásáról lenne szó. A különleges jogrendet kiegészítő rendkívüli intézkedésről szóló rendeletek sajátossága, hogy tizenöt napig maradhatnak hatályban, meghosszabbításukhoz pedig már szükség van az Országgyűlés hozzájárulására – tisztázta a központ igazgatója.
A kormány felhatalmazását az Országgyűlés bármikor visszavonhatja, sőt, ha az arra okot adó körülmények megszűnnek, vissza is kell vonnia. Más országokhoz képest, ahol felhatalmazásuk alatt a kormányok kontroll nélkül bármit megtehetnek, ez kifejezetten demokratikus eszköz
– tette hozzá.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a különböző országok veszélyhelyzetben alkalmazott jogrendjére hozott példákat. Mint mondta,
Magyarország a sikeres országok között van a koronavírus-járvány kezelését illetően, hiszen időben történtek hatékony intézkedések.
De egy irányba mutatnak az intézkedések a kevésbé sikeres országokban is: szinte mindenhol a kormány erős felhatalmazása figyelhető meg, hiszen kizárólag a végrehajtó hatalom tud megfelelő gyorsasággal és hatékonysággal intézkedni. A Központ stratégiai igazgatója szerint
igencsak visszás Magyarország és – kisebb mértékben – Lengyelország pellengérre állítása, miközben más országokban is ugyanilyen, ha nem drasztikusabb intézkedéseket vezettek be.
Mint mondta, sehol máshol nincsenek olyan világos szabályok a rendkívüli jogrend tekintetében, mint Magyarországon. A nyugat-európai államokban egyáltalán nem létezik különleges jogrend, ha mégis, azt hadi jognak hívják, amelyet háborús veszélyhelyzet, nem pedig járvány idejére találtak ki.
Kovács István hozzátette,
az ellenzék kritikáiról mindig kiderül, hogy nincs igazságtartalmuk, ez a jelen helyzetben is így van. Látható, hogy tízéves mantrájukat nem zavarhatja meg még „holmi világjárvány” sem.