Sikeres a vérplazmakezelés, és egy bizonyos immunterápia is a koronavírus ellen

Eddig két betegnél használtak vérplazma-terápiát a súlyos koronavírusos betegek között, és mind a két beteg meggyógyult a Szent László Kórházban. Mivel még nincs gyógyszer és vakcina, ezért ez a kezelés reményt keltő Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa szerint. Egyre többen jelentkeznek donornak is a megadott telefonszámokon és e-mail címeken. Egy donortól háromszor vehetnek vért. Egy másik kezelés, az úgynevezett Tocilizumab-terápia pedig már sok ember életét mentette meg a kórházban. Ez egy immunterápia, amely megakadályozza a citokinvihar kialakulását, vagyis azt, hogy az ember immunrendszere a saját szervezetét támadja. Interjú Szlávik Jánossal.

Harmadik hónapja tart a járvány Magyarországon. A központi kórház a Dél-pesti Centrumkórház. Hogyan látja a járvány tendenciáját?

Nálunk már február közepén elkezdődött a készülődés. Az első betegek - az iráni diákok - március negyedikén érkeztek a kórházba. Az azt követő hetekben folyamatosan emelkedett a betegek száma - így a kórházunkban is egyre több fertőzöttet kezeltünk.

Most azt látjuk, hogy csökken a betegek és a halottak száma is, az intenzív osztályon is kevesebb a súlyos állapotban lévő fertőzött, valamint a kórházban fekvők száma is csökkent.

Az új betegek főként a gócpontokból - idősotthonokból, szociális intézményekből - érkeznek. Az elmúlt héten vidéken fokozatosan, szigorú feltételekkel újra elindult az élet, de ennek egyelőre nincs epidemiológiai következménye. A betegség lappangási ideje viszont 2-14 nap, vagyis körülbelül két hét múlva látható majd, hogy növekszik-e a fertőzöttek száma. Egyelőre azt lehet mondani, hogy nincs következménye a nyitásnak. Véleményem szerint súlyos, nagyszámú fertőzöttre nem kell számítani, ugyanis ma az emberek már nem úgy élnek, mint januárban vagy februárban. A közvetlen emberi kapcsolatok száma csökkent, megtanulták az emberek, hogy nem fognak kezet, nem ölelik meg egymást, amikor találkoznak, tartják a távolságot, szájmaszkot hordanak, nincsenek sportrendezvények, koncertek, az idősekre, amennyire csak lehet, mindenki vigyáz. Nem is lehet összehasonlítani a mai helyzetet a járvány előtti időszakkal. Így nem is lehet nagyobb járvány véleményem szerint a nyári időszakban.

Szlávik János infektológus fotó: Talán Csaba

Az egyik új intézkedés szerint vidékről a legsúlyosabb betegeket a Szent László Kórházba szállíthatják. Most több beteg érkezik a kórházba, mint korábban?

Nem, nincs több betegünk. Ennek talán az az oka, hogy országosan csökken a fertőzöttek száma. Az is nagyon fontos, hogy

nem kötelező vidékről ideszállítani a beteget. Ha a vidéki kórház úgy ítéli meg, hogy el tudja látni a beteget, akkor nem kell Budapestre szállítani.

A vérplazma-terápia ígéretesnek tűnik. Önök hány betegnél alkalmazták eddig?

Ha bekerül hozzánk egy súlyos beteg, és a vércsoportja megfelelő, akkor természetesen alkalmazhatjuk a vérplazmakezelést.

Eddig két alkalommal próbáltunk gyógyítani ezzel a terápiával, és mind a kettő sikeres volt.

De hosszú távú következtetést még erről a terápiáról nem lehet mondani. Egy olyan betegségnél, ahol a fertőzöttek 97%-a meggyógyul, nehéz a kísérleti terápiákból következtetéseket levonni. De miután nincs még gyógyszer és vakcina, a vérplazmakezelést mi az egyik reményt keltő terápiás módszernek tartjuk, ezért alkalmazzuk. Így volt ez más betegségek kezelésénél is, amelyeknek nem volt gyógyszere. Például az Ebolánál. Ternák Gábor professzor volt az első Magyarországon, aki felvetette, hogy ha az Ebolánál beváltak a vérplazmakezelések, akkor miért ne lenne jó az újfajta koronavírusnál is. Előtte már persze a világon is alkalmazták, és úgy tűnt, jó eredménnyel, ezért is próbálkoztuk meg vele. A vérplazma tárolható, később is felhasználható.

Vérplazmakezelés a Semmelweis Egyetemen Forrás: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Mennyire lehet a vérplazma-terápia biztosan hatékony?

Azt még nem lehet megmondani, mert nincs annyi esetszám. Egy komoly klinikai vizsgálathoz több száz, vagy akár ezer esetet kellene összehasonlítani. Ennyi pedig még a világon sincs. De alkalmazzuk a terápiát.. Egy biztos, hogy semmiféleképpen nem káros, a jótékony hatásait pedig a magyar betegeknél is láttuk. A vérből egy speciális metódussal vonják ki az ellenanyagot, majd intravénás infúzió formájában kapja meg a beteg a kezelést.

Hogyan találnak donorokat?

Egyre több donor jelentkezik a megadott telefonszámokon és e-mail címeken, hogy vért adjon. Először egy kivizsgáláson vesznek részt, amelynek a legfontosabb eleme, hogy meg kell határozni, az illető nem beteg-e még mindig, vagyis nem hordozza-e a vírust. Amennyiben kiderül, hogy nem, akkor meghatározzák a vérében az ellenanyagszint mennyiségét. Ha ez megfelelő, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a donor alkalmas-e plazmaadásra. Ez függ egyebek mellett az életkortól és a véna alkalmasságától. Ha mindent rendben találnak, akkor levehető a vér. Egy donortól nemcsak egy alkalommal lehet vért venni, hanem akár háromszor is.

Vérplazma Forrás: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Néhány napja azt lehetett olvasni, hogy egy magyar háziorvos életét egy bizonyos Tocilizumab-kezeléssel mentették meg a Szent László Kórházban. Ez milyen terápia?

Nem egy, hanem sok beteg gyógyult meg a Tocilizumab-kezelés után. Ez egyfajta immunterápia. Érdekes betegség a Covid-19, ugyanis

nemcsak a vírusnak van károsító hatása - a tüdőt, szívet és a vesét is károsíthatja -, hanem van egy immunmechanizmus által kiváltott súlyos következménye is.

Ez azt jelenti, hogy a szervezetet 7-10 nappal a megfertőződés után hirtelen a saját immunrendszere kezdi támadni. Ezt hívják citokinviharnak. A szervezetben elképesztő mennyiségű immunanyag halmozódik fel, amely már a saját sejteket is támadja. Ha ez a vihar beindul, a beteg hirtelen rendkívül rossz állapotba kerül. Akár órákon belül intenzív osztályra kell vinni, de bizonyos esetekben halált is okozhat. A Tocilizumab-injekció az immunanyagok felhalmozódása ellen hat. Kellő időben adva megakadályozza a citokinvihar kialakulását, és ha a beteg intenzív osztályra is kerül, valószínűleg nem hal meg.

Akiknél alkalmaztuk, egyetlen kivétellel mindenki meggyógyult.

Ezt a kezelést is alkalmazzák más - hematológiai és reumatológiai - betegségeknél is.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

A Semmelweis Egyetem vezetésével tömeges tesztelés indult néhány napja, amelynek már vannak részeredményei. Eszerint több ezer embert teszteltek már, és csupán két aktív fertőzöttet találtak, és kilenc embernél mutatta ki a vérvizsgálat, hogy már átesett a betegségen. Milyen következtetéseket lehet ezekből a számokból levonni?

Mindenki úgy gondolta, hogy talán valamivel több ember esett már át a fertőzésen. Rendkívül alacsony ez a szám. Ez köszönhető az időben meghozott intézkedéseknek, és annak, hogy az emberek betartották a szabályokat. Abból a szempontból viszont aggasztó, hogy az emberek továbbra is fogékonyak a vírusra. Egyes szakértők szerint lesz második hullám valamikor ősszel vagy a tél folyamán, de annak nagyságát és hosszát lehetetlen előre megjósolni, bár a jelenlegi tapasztalatok alapján nagyobb hullámtól én már nem tartanék.

Szlávik János infektológus fotó: Talán Csaba

Egy hete azt mondta az Operatív Törzs tájékoztatóján, hogy akár őszre meglehet a vakcina. Milyen valószínűsége van annak, hogy valóban piacra kerülhet a védőoltás ősszel, vagy akár az év végére?

A vakcina - úgy gondolom - sikertörténet. Sokan kérdezik tőlem, hogy mikor várható, én pedig azt szoktam mondani: lehet, hogy már meg is van. Hiszen több vakcinakísérlet zajlik, amelyet már embereken próbálnak ki. Nem tudjuk még, hogy ezek mindegyike hatékony, vagy csak néhány, vagy csak egy darab. De valószínűleg van közöttük hatékony. Az biztos, hogy a kutatási időt rövidíteni nem lehet. Meg kell határozni ugyanis a rövid és hosszú távú mellékhatásokat is. Ezt ki kell várni. Teljesen lehetetlen, hogy az év vége előtt meglegyen a vakcina. A másik gond, hogy ezeket a védőoltásokat csak járvány idején, éles körülmények között lehet próbálni. Az Ebolánál is a járvány idején próbálták ki a vakcinát, amikor viszont eltűnt a kórokozó és nem fertőzött tovább, nem tudták folytatni a kísérleteket. Most a koronavírusnál azt látjuk, hogy több ezren jelentkeztek külföldön, hogy hajlandók megfertőzni koronavírussal magukat, hogy így folytatódhasson a kísérlet a vakcina hatékonyságát illetően.