Egyre elégedetlenebbek az emberek a liberális demokráciákkal

Fricz Tamás kutatási tanácsadó és Kovács István stratégiai igazgató az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján.

Veszélyben van-e a demokrácia a 21. században? Ha igen, honnan jön ez a veszély? Van-e esélye a demokráciának arra, hogy túlélje a 21. századot? - ezekkel a kérdésekkel foglalkozik Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadójának a legújabb elemzése.

Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója elmondta, hogy soha nem volt még ennyi demokratikusan működő ország a világban. Ismertette, hogy ma legalább 120 demokratikus állam van a világon, azonban e mellett az emberek egyre elégedetlenebbek a demokráciával. Míg 2005-ben csak az emberek 38,7%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen a demokratikus berendezkedéssel, addig 2020-ban már több mint 50% vélekedik így Európában és Amerikában.

Fricz Tamás kutatási tanácsadó az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján Forrás: Alapjogokért Központ

A kutatási tanácsadó hozzátette, hogy e területen belül is

az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban a legnagyobb az elégedetlenség,

ahol az emberek több mint 50%-a kiábrándult az aktuális államberendezkedésből.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója elmondta, hogy e felmérések arra mutatnak, hogy az az alapfeltevés megbukni látszik, miszerint a liberális demokrácia minden rendszerek legjobbika. Ugyanis bár

a demokratikus országok száma fokozatosan növekszik, mégis egyre nagyobb a demokráciákból való kiábrándultság az emberek körében.

Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója és Kovács István stratégiai igazgató bemutatják a "Mi veszélyezteti a demokráciát, avagy: túléli-e a demokrácia a 21. századot?" című kutatásukat Forrás: Alapjogokért Központ

Fricz Tamás részletezte, hogy e jelenség megmagyarázásra két főirányzat létezik: Az egyik, a liberális politikai szereplők magyarázata szerint a populista, szélső jobboldali politikusok jelentik a legnagyobb veszélyt a demokráciákra.

A szakértő elmondta, hogy e tézis azonban nem állja meg a helyét, mert

amíg szabad választás van, és bárki hatalomra kerülhet, addig nem veszélyezteti semmi a demokráciát.

Sőt, a nem liberális, nemzeti demokráciákra jellemző, hogy a demokratikus értékeket beépítik a nemzeti értékrendjükbe, ami hatással van a társadalmaik tagjaira is.

Egy másik társadalomtudományos tézis szerint

a demokráciára a szupranacionális háttérszervezetek jelentik a legnagyobb veszélyt.

A szervezetek veszélye, hogy úgy lépnek fel, mint akik a nemzetállamokkal egyenrangúak, vagy azok felett álló globális aktorok. Fontos megjegyezni, hogy e globális szervezetek nem „megszüntetni" akarják a demokráciát, hanem olyan politikai eljárásmóddá akarják változtatni, amelyben már nem a társadalomé a döntés, hanem e szervezethálózatoké.

A demokráciát tehát nem a nemzetállamokon belüli, hanem azokon kívüli hatások veszélyeztetik

– fejtette ki a kutatási tanácsadó. Majd hozzátette, ezt jól szemlélteti az is, hogy jelenleg nincs már különbség egy jobbközép vagy egy balközép párt politikusai között.

Ugyanis

az Európai Néppárton belüli politikusok többsége is tagja lesz és támogatja a nemzetállami demokráciát fenyegető globális szervezeteket.

Fricz Tamás elmondta, hogy ez azért problémás, mert a demokrácia legmagasabb működési módja a nemzetállam, mivel ez a legmagasabb szint, amiben még szervesen működik a demokrácia.

Az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója végül megjegyezte, hogy e jelenség miatt a társadalomtudományban – azon belül is a politológiában – be kell következnie egy paradigmafordulatnak. E változás lényege pedig, hogy

ne csak a formális állami és nemzetközi szervezeteket vizsgálják a tudományok, hanem az informális nemzetközi szervezethálózatokat is.

Ugyanis ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokat. Hozzátette, hogy a szakértőknek ettől nem kell félnie, ez egy olyan szükséges módszertani váltás, ami nélkül sokkal nehezebb értelmezni a világpolitikát.