Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A világjárvány nemcsak az egészségünket, hanem a munkahelyeinket is veszélyeztette. Ezért a kormány úgy döntött, hogy annyi munkahelyet hoz létre, amennyit a vírus elpusztít. A munkahelyek védelmét szolgálják a beruházási támogatások, a képzési programok és az adócsökkentések is.
A magyar kormány által meghirdetett Nemzeti Konzultáció kilencedik kérdése éppen ezzel kapcsolatos. A kérdés így hangzik:
Ön szerint a kormánynak a járvány elmúltával is fenn kell tartania a munkahelyvédő és -teremtő programokat?
Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben már számos alkalommal felhívta rá a figyelmet, hogy „munkaalapú gazdaságot építünk", a munkahelyek megvédése mellett pedig a kormány legfontosabb feladata az új állások létrehozásának az elősegítése.
A miniszterelnök április 4-én kijelentette:
annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a koronavírus elpusztít.
Ennek alapján történtek meg a munkahelyvédelmi intézkedések, illetve indultak meg a sikeressé váló programok.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Bodó Sándor június 5-én arról beszélt, hogy
tizennyolc és fél milliárd forint bértámogatást fizetett ki a kormány 114 ezer munkahely megtartására 8200 cégnek.
A munkahelyvédelmi bértámogatásra 11 735 cég csaknem 152 ezer dolgozóra nyújtott be 25 milliárd forint igényt.
Ahogy arról már több alkalommal is beszámoltunk,
ilyen támogatást azok a vállalkozások kaphatnak, amelyek csökkentett munkaidőben foglalkoztatják dolgozóikat, az így kieső munkabér 70 százalékát fedezi az állam.
Június 18-ig több mint 170 ezer munkavállaló után igényeltek munkahelyvédelmi bértámogatást, az ezzel kapcsolatos kérvényeket pedig még augusztus 31-ig be lehet nyújtani.
György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára június 25-én, a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatosan 5 pillért emelt ki, nevezetesen
megőrizzük a munkahelyeket, annyi újat hozunk létre, amennyit a járvány tönkretett, megerősítjük a kiemelt gazdasági ágazatokat, pénzügyi forrásokat biztosítunk a vállalkozásoknak, valamint megvédjük a családokat és a nyugdíjasokat.
Hozzáfűzte: „Mivel a munkahelyek megvédésére pont annyit fordítunk, amennyi szükséges, marad forrás az újak teremtésére és a kiemelt ágazatok megerősítésére a beruházások támogatásán keresztül". Ez a stratégia lehetővé teszi, hogy ha visszatér a járvány, az egyrészt termelékenyebb vállalatokat találjon, másrészt az állam továbbra is biztosítani tudja a bértámogatást a munkavállalóknak.
Az egyes gazdaságvédelmi intézkedések közül
György László a munkahelyvédelmi bértámogatást nevezte a legnépszerűbbnek, ami már több mint 175 ezer magyarnak segített megőrizni az állását.
„Ha viszont az a kérdés, hogy melyik lépés kapja a legtöbb elismerést a gazdasági szereplők részéről, akkor az a kutatás-fejlesztési bértámogatás" – emelte ki az államtitkár. Ebben 16 ezren vesznek részt.
Ez teljesen egyedülálló intézkedés a világon, az állam negyven százalékban átvállalja azoknak a bérét, akik ezen a területen dolgoznak. A legdinamikusabban bővülő intézkedés pedig a munkahelyteremtő bértámogatás, amelyre négy hét alatt több mint húszezren jelentkeztek
– fűzte hozzá.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter június 2-án pedig arról beszélt, hogy
a kormány által 80 milliárd forintos keretösszeggel elindított munkahelyteremtő bértámogatási program 70 ezer ember munkába állását segítheti.
Palkovics László felidézte, hogy a kormány 40 százalékos bértámogatást vállal a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor magasan képzett munkavállalóinak megtartása érdekében.
A munkahelyteremtő bértámogatási program keretében hat hónapos bértámogatás mellé három hónap továbbfoglalkoztatást várnak el a munkaadóktól, így a programban részt vevő munkavállalóknak kilenc hónapig biztosítottá válik a foglalkoztatása.
Ezt a támogatási formát már több mint 4000 munkavállaló után igényelték
- jelezte.
A miniszter a támogatások közül kiemelte az ingyenes online informatikai oktatást, amelyre több mint 62 ezren jelentkeztek.
Június 24-én alakult meg a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs, amely Varga Mihály pénzügyminiszter elmondása alapján négy fő területre koncentrál:
figyelemmel kíséri és ellenőrzi a magyar gazdaság védelme érdekében hozott kormányzati intézkedések végrehajtását, véleményezi a magyar gazdaság védelme szempontjából releváns kezdeményezéseket és javaslatokat fogalmaz meg a kormányzati beavatkozásra.
A testületnek továbbá kiemelt célja a vállalkozások tevékenységét akadályozó, elsősorban bürokratikus jellegű tényezők megszűntetése,
amely által nőhet a beruházási kedv, ami új munkahelyek létrehozását vonja maga után.
Mindezek mellett a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs tevékenysége a már meglévő munkahelyek védelmét is elő fogja segíteni.
A magyar kormány által korábban meghirdetett Gazdaságvédelmi Akciótervben még a következő intézkedések segítik a munkahelyek védelmét, illetve ösztönzik a befektetőket újak létrehozására:
Többször írtunk arról, hogy az ellenzék az elmúlt hónapokban nem volt hajlandó támogatni a kormánynak a munkahelyek védelme érdekében tett intézkedéseit, illetve a járvány következtében megszűntek helyére az újak teremtését sem.
A legutóbb az ellenzék Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök vezetésével a 2021-es költségvetési tervezetet támadta, amely azt szolgálja, hogy
a koronavírus-járvány okozta károkból helyre tudjon állni a magyar gazdaság, megvédjék a vírus által veszélybe sodort munkahelyeket, illetve újakat teremtsenek.
A Fidesz június 24-i közleménye alapján
az új költségvetésben a gazdaság- és munkahelyvédelmi alapra 2500 milliárd forintot, a járvány elleni védekezésre pedig 3000 milliárdot fordítanak.
Mivel a baloldal a felsorolt, a magyar emberek munkahelyeinek a megtartása és újak létrehozása szempontjából kulcsfontosságú intézkedéseket nem támogatta, ezért a kormány úgy döntött, hogy a Nemzeti Konzultáció keretén belül megkérdi erről az állampolgárokat, mert ilyen nagy horderejű programok végigvitelére, folytatására nyilvánvalóan szükség van széles társadalmi konszenzusra.
Éppen ezért irányul a Nemzeti Konzultáció kilencedik kérdése arra, hogy kormánynak a járvány elmúltával is fenn kell-e tartania a munkahelyvédő és -teremtő programokat?
