A koronavírus által leginkább sújtott, meghatározott főtevékenységi körökben a legkisebb, minimális összegre csökken a járulékfizetés mértéke. Nem kell teljesíteni a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget 2020. március, április, május és június hónapra az egyéni vállalkozóknak és a meghatározott társas vállalkozóknak, továbbá a munkaviszonyban foglalkoztatottak tekintetében.
Így tehát ezen vállalkozók munkavállalói is kedvezményesen adózhatnak, csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük, de legfeljebb 7710 forintot.
Ezeknek az adóalanyoknak szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségük sem keletkezik 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan.
A munkáltató kérésére a NAV engedélyezi, hogy még ezt a minimális összeget is csak a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónap elteltével kelljen a vállalkozásnak megfizetnie.
2020. június 30-ig a kormány mentességet ad a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) átalányadó-fizetési kötelezettsége alól a koronavírus-járvány miatt bajba jutott ágazatokban dolgozó vállalkozásoknak 2020. március, április, május és június hónapokra.
Az elkövetkező négy évben magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes társasági adómentességben részesülhet. Az úgynevezett fejlesztési tartalékot a korábbi szabályok szerint csak az adózás előtti nyereség összegének a felére lehetne igénybe venni. A módosítás szerint a teljes nyereségre igénybe vehető lesz, de továbbra is figyelemmel kell lenni a tízmilliárd forintos felső határra.
A kedvezménnyel minden hazai vállalkozás élhet.
Két százalékponttal csökken
a szociális hozzájárulási adó 2020. július 1-től.
A kisvállalkozások adója (kiva) 12 százalékról 11 százalékra csökken 2021. január 1-től.
A bajba került vállalkozások az adómérséklést vagy az adó részletfizetését is kérhetik a helyi iparűzési adó, a társasági adó és az energiaellátók jövedelemadója tekintetében.
A vállalkozások adóelőleg-csökkentést is kérhetnek többek között
a társasági adóelőleg, az iparűzési adóelőleg, illetve az innovációs járulékelőleg esetében,
amennyiben a 2020-as adókötelezettség várhatóan nem fogja elérni az előző időszak adatai által kiszámolt és bevallott adókötelezettség összegét. A halasztás és a részletfizetés nem alkalmazható a magánszemélytől levont személyi jövedelemadóra és járulékokra, de fontos lehet a munkabéreket terhelő szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, valamint nem csoportos adóalanynál az általános forgalmi adó tekintetében.
2020. március 1-je előtt keletkezett kata-tartozásokra az adósok haladékot kapnak, így
azokat a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben fizethetik meg.
A részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel az adóhivatal.
A járvány miatt bajba jutottak speciális, ráadásul ingyenes fizetéskönnyítést is igénybe vehetnek. Az újfajta kedvezmény kérelemre indul, amelyet a hatóság 15 napon belül bírál el. A kérelem mindenkinek - még a cégeknek - is illetékmentes, és legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napon nyújtható be. Az igénybevételhez elegendő, ha a fizetési nehézség oka a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A 12 havi részletfizetés, vagy a hathavi pótlékmentes fizetési halasztás mindegyik adófajtára kérhető, és
5 millió forintos tartozásig vehető igénybe.
A nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak elég a járvány alatt a nettó bért kigazdálkodniuk, hiszen még a munkavállalótól levont járulékra és szja-ra is járhat a kedvezmény. A cégeknek - kérelmük pozitív elbírálása esetén - akár ötmillió forinttal kevesebb adót kell megfizetniük.
Nyolcvanmilliárd forintos keretösszeggel munkahelyteremtő bértámogatási program indult, amely 70 ezer ember munkába állását segíti. A 6 hónapos bértámogatás mellé 3 hónap továbbfoglalkoztatást várnak el a vállalkozásoktól, a programban részt vevő munkavállalóknak így
9 hónapig biztosítottá válik a foglalkoztatása.
A támogatott 6 hónap alatt legfeljebb havi 200 ezer forintot térítenek meg a munkáltatónak, így minden álláskereső elhelyezkedését és munkahelyének megőrzését havi nettó 112 ezer forint bértámogatással segíti a program.
A munkahelyvédelmi bértámogatást eddig több mint 10 ezer cég igényelte. A támogatás elérésének a határidejét augusztus 31-ig kitolta a kormány. A program 80 milliárdos kerete mintegy 70 ezer ember munkába állását segítheti.
Az áprilistól kibővített bértámogatási programban, ha a munkáltató vállalja, hogy nem szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, és a munkavállaló csökkentett munkaidejére és egyéni fejlesztési idejére bért fizet, bértámogatásban részesül. A program azokat a munkáltatókat és munkavállalókat érinti, ahol a vírushelyzetre tekintettel
legalább 15, de legfeljebb 75 százalékkal voltak kénytelenek csökkenteni a munkaidőt,
vagyis legalább napi 2 órában megvalósul a munkavállaló foglalkoztatása. Míg a munkavállaló vállalja, hogy dolgozik, és az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll, ezért cserébe az állam a kieső bér 70 százalékának térítésével kompenzálja a munkavállalót.
Azok a munkavállalók, akiknek a részmunkaideje 50 százalék alá csökken, havonta és egyénenként akár 100 ezer forintot meghaladó támogatásban is részesülhetnek. Akinél nem lépi át a részmunkaidő az 50 százalékot, azoknál a támogatási összeg továbbra is legfeljebb 75 ezer forint marad.
A mérnöki, valamint a K+F területen dolgozók számára 40 százalékos bérkiegészítést nyújt a kormány három hónapig.
Ennek a szektornak szól a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal könnyítése is, melynek keretében az egyszerűsített előlegkifizetési szabályokkal enyhítik a folyamatban lévő projektek likviditási nehézségeit, egyszerűbb eljárási szabályokkal, meghosszabbított határidőkkel segítik a pályázatok kedvezményezettjeit.
Az év végéig felfüggesztik minden magánszemély és vállalkozás 2020. március 18-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét.
A felfüggesztés automatikus,
annak kell jeleznie a bank felé, aki mégis törleszteni szeretné a hitelét.
A rövid lejáratú vállalkozási hiteleket június 30-ig meghosszabbítják.
Az MNB újraindította a Növekedési Hitelprogramot NHP Hajrá néven, ezermilliárd forint forrással. Húsz évre emelték a korábbi NHP futamidejét és 10 milliárd forintra az elérhető összeget. Ezt az összes korábbi célra igénybe lehet venni: fejlesztésre, forgóeszközre, bérfizetésre is. A hitelprogramban a maximális kamat továbbra is 2,5 százalék, de emellett a jegybank a bankoknak ad 4 százalék kamattámogatást, vagyis ez 6,5 százalékos banki nyereséget állít elő. A rendkívüli kamattámogatás 2021. június 30-ig él. Emellett az MNB előírja a bankoknak, hogy két hét alatt bírálják el a hitelkérelmet.
Egy folyószámlahitel-konstrukcióban, amit csak a munkahelymegtartó forgóeszközhitellel együtt tudnak igénybe venni a vállalkozások, évi 0,1 százalékos kamat fizetendő, míg a készletek finanszírozására szolgáló forgóeszközhitelre évi 0,2 százalékos. Beruházási hitel is felvehető évi 0,5 százalékos kamatozással a mikro, kis- és közepes vállalkozások számára.
Amennyiben a vállalkozók nem tudják finanszírozni a munkahelyek megtartását, felvehetnek 9 havi munkabért 0,1 százalékos kamatra, 2 éves futamidőre. A bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint az egyesületek és civil szervezetek közül azokra, amelyek nem részesülnek költségvetési támogatásból.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a hozzá tartozó vállalatcsoport (MFB Csoport), összesen 1490 milliárd forint keretösszegű finanszírozási csomagot bocsát a magyar vállalkozások rendelkezésére összehangolt hitel-, tőke- és garanciaprogramokon keresztül.
Ennek érdekében a vállalkozásokat állami kezességvállalás, valamint kamat- és díjtámogatás segíti a csomag egyes termékein keresztül.
A saját forrású hitelprogramok közül elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknak jelent segítséget az MFB Krízis Hitel, amely pénzügyi vállalkozásokon keresztül igényelhető. A hitelprogram keretében a vállalkozások 2,5 százalékos éves ügyfélkamat mellett vehetik fel a hitelt minimum 1 millió, maximum 150 millió forint összegben, általános beruházási célokra, forgóeszköz-finanszírozásra - ideértve a likviditásfinanszírozást is.
Az MFB Krízis Hitel 180 milliárd forintos keretösszegét a vállalkozások általános beruházási célokra, valamint forgóeszköz- és likviditásfinanszírozásra egyaránt felhasználhatják.
Az MFB Versenyképességi Hitelprogram elsősorban nagyvállalkozások, illetve a jelentős beruházást tervező középvállalkozások számára jelent hatékony eszközt. A hitelprogram felhasználható beruházás, forgóeszköz finanszírozására, hitelkiváltásra, és akvizíció, azaz részesedésvásárlás finanszírozására, illetve likviditásfinanszírozásra is. Mindkét programot 80 százalékos állami kezességvállalás egészíti ki, a kamathoz pedig további 0,1 százalékos kezességvállalási díj kapcsolódik.
Az MFB az európai uniós forrású GINOP-hiteltermékek keretében még szabad források többségének átcsoportosításával egy módosított feltételekkel elérhető hitelprogramot is rendelkezésre bocsát Mikro- és Kisvállalkozások Technológiai Korszerűsítése Célú Hitelprogram (GINOP-8.3.5-18) elnevezéssel. A KKV Technológia Hitelprogram néven a vállalkozások körében már ismert program beruházások és likviditás finanszírozására is igényelhető az MFB Pontok hálózatában - továbbra is nulla százalékos ügyfélkamat mellett.
A hitelezés mellett minden eddiginél magasabb összegű, 500 milliárd forintos hitelgarancia-program indul, Krízis Garanciaprogram néven az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezelésében. Az év végéig meghirdetett program keretében
a vállalkozások folyószámlahiteleikhez, forgóeszköz- és beruházási hiteleikhez vehetik igénybe a 90 százalékos mértékű állami garanciavállalást.
Ezen túlmenően, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tevékenységének további bővítését pedig 130 milliárd forintos költségvetési garanciakeret-emelés is segíti. Az MFB emellett - a Garantiqa Zrt. garanciaprogramjainak kiegészítésére - létrehozta az MFB Vis Maior Garanciaprogramot is, amely 5 milliárd forinttól nyújt hitelhez kapcsolódó garanciát.
A programok mentőövet jelenthetnek a bajba jutott, alacsony fedezettel rendelkező kkv-k számára (KKV Mentő Tőkeprogram), illetve gyors segítséget nyújthatnak a sikeres, de a válság miatt megtorpant startupoknak a hazai innovációs potenciál erősítése céljából (Startup Mentő Tőkeprogram). Emellett segítséget nyújtanak a bajba jutott stratégiai cégeknek, eszközt biztosítanak a vállalat- és ingatlanfelvásárlásokhoz belföldön és külföldön, illetve tőkefinanszírozást a gazdaság újraindításához (Krízis Tőkeprogram I-II.).
A Széchenyi Kártya keretében négy új program érkezett, melyek a korábbinál kedvezményesebb kamatozást biztosítanak a vállalkozások számára 2020. május 15-től.
A versenyképesség-növelő támogatás célja, hogy a feldolgozóipari és üzleti szolgáltató központi szektorban működő közép- és nagyvállalatok számára segítséget nyújtson a koronavírus-járvány kitörése által nehéz helyzetbe kerülő vállalkozások számára a bevételkieséseik és likviditási problémáik leküzdése érdekében. A vissza nem térítendő készpénztámogatás 2020. december 31-ig nyújtható a vállalatok számára, amelynek igénylése a pályázati adatlapnak és mellékleteinek a HIPA-hoz történő benyújtásával történik.
A támogatási program keretösszege 50 milliárd forint.
A támogatás előlegként fog a feldolgozóipari és üzleti szolgáltató központi szektorban működő közép- és nagyvállalatok számára rendelkezésre állni.
Feltétele még a támogatásnak, hogy a cégnek vállalnia kell, hogy a bázislétszámát a beruházás befejezéséig, de legalább 2020. december 31-ig fenntartja.
A támogatáshoz szükséges magyarországi beruházási volumen értékének el kell érnie a 150 ezer eurós értéket, a beruházás határideje 2021. június 30. Azokra a beruházásokra lehet pályázni, melyeket a pályázat benyújtását megelőzően még nem kezdett meg a vállalat.
A támogatás mértéke 300 ezer eurós beruházási volumenig a beruházás értékének 30 százaléka, afelett 40 százaléka.
Ha a beruházás értéke meghaladja az 500 ezer eurót, úgy a támogatás mértéke 50 százalék, de legfeljebb 800 ezer euró.
A kormány a támogatási keretet nemrég 50 milliárdról 100 milliárd forintra növelte, majd május végén 150 milliárdra. A programra 806 pályázat érkezett a jelentkezési határidőig, a vállalatok 376 milliárd forintnyi beruházás végrehajtását vállalták, és ezzel mintegy 143 600 munkahelyet védenek meg.
A vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások digitális és technológiafejlesztésre, kapacitásbővítésre igényelhetnek akár 153 millió forintot a május 29-én megnyílt Gazdaság-fejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) 33 milliárd forint keretösszegű pályázatán, az érdeklődőket az MKIK Modern Vállalkozások Programja ingyenes tanácsadással is segíti.
2020. május 29-től több mint 53 milliárd forint összegű négy új pályázati lehetőség nyílt meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 145 milliárdos keretösszegéből, melyek az "innovációs lánc" minden szereplőjét érintik. Támogatást nyerhetnek a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv), a nagyvállalatok, az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködések is. A Magyar, High-tech és Zöld szuperkonstrukcióban a vállalkozások munkavállalónként 1-9 fő között 1,5 millió forintot, 10-49 fő között 1 millió forintot, míg 50-249 fő között 500 ezer forintot kaphatnak. Cserében vállalniuk kell, hogy megtartják munkavállalóik 90 százalékát. A pályázat keretében a hatékonyságnövelő fejlesztések (eszközök, gépek, automatizált gyártási technológiák beszerzése, digitalizáció, energiahatékonyság) megvalósítása mellett lehetőség van képzés és szakértői szolgáltatás, 10 százalékban bérleti díj és forgóeszköz, továbbá 1 százalékban rezsiköltségek elszámolására is.
A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások 1 főtől 250 főig pályázhatnak hatékonyságnövelő támogatásokra, amennyiben megtartják a munkavállalóik legalább 90 százalékát. 1-10 fő között 1 millió forintot, 11-50 fő között 750 ezer forintot, míg 51-250 fő között 500 ezer forintot kaphatnak munkavállalónként.
Több mezőgazdasági ágazatot is kiemelten támogat a kormány. Június végéig mentesülnek más gazdasági területekhez hasonlóan a munkáltatók a munkavállalóik munkabérei utáni közterhek megfizetése alól a díszkertészeknél, a bor- és szőlőtermelőknél, a pálinka-előállítóknál, a kisüzemi sörfőzdéknél és a vadgazdálkodási szolgáltatóknál is. Továbbá a munkavállalóknak a járulékok közül csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetniük, de annak mértéke nem haladhatja meg a 7710 forintot.
A szabad felhasználású, akár három éves futamidejű
Agrár Széchenyi Folyószámla Hitel ingyenessé tételéről és a felvehető hitelkeret megduplázásáról is döntöttek:
az év végéig megkötött új hitelszerződéseknél a felvehető hitel maximumát a korábbi 100 millió forintról 200 millió forintra növelték, az agrártárca költségvetési forrásaiból eddig is nyújtott kamat- és kezességi díjtámogatást 100 százalékra emelte, valamint vállalta a hitelek megkötésével, fenntartásával kapcsolatos költségek 100 százalékának megtérítését.
Döntöttek az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által a hitelekhez nyújtott kezességek díjainak csökkentése érdekében az e díjakhoz nyújtott minisztériumi költségvetési díjtámogatás 0,75 százalékra emeléséről is.
Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében hárommilliárd forintos keretösszeggel hirdetett újabb pályázati felhívást. A pályázat keretében, a 2014. január 1-nél nem régebben alakult, elismert termelői csoportok, termelői szervezetek együttműködését támogatják. A felhívás kedvezményezettjei a vissza nem térítendő támogatást az elismerést követő öt éven keresztül vehetik igénybe, a termékeik értékesítése alapján számított átalányösszeg formájában. A támogatás maximum összege termelői csoportonként évente 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg. A pályázatra 2020. május 25-étől 2022. május 25-éig, illetve a források rendelkezésre állásának napjáig nyújthatók be a támogatási kérelmek az Államkincstár honlapján.
Június végétől három ütemben lehet majd igényelni a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére biztosított, összesen 25 milliárd forintos mezőgazdasági többlettámogatást is.
Új mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot hirdetett az Agrárminisztérium május végén. A 80 milliárdos keretből 50 milliárd forint értékben írnak ki a teljes állattenyésztési ágazatot felölelő felhívást a haszonállatokat tartóknak állattartó telepeik megújítására, 30 milliárd forinttal pedig az üveg- és fóliaborítású növényházak építését és korszerűsítését, a zöldség-gyümölcs hűtőházi kapacitások, hűtőtárolók és zöldségtárolók építését, meglévő létesítmények bővítését, korszerűsítését támogatják, amely kiegészül a betakarítás utáni áruvá alakítást szolgáló válogatást, csomagolást szolgáló technológiák támogatásával is. Mindkét esetben az elnyerhető támogatás maximális összege az eddigi 500 millió forint helyett 2 milliárd forint.
Elindult a VALI nevezetű portál, amely a vállalkozásoknak segít a válságban.
Egy másik állami portállal, a Munkaszürettel az a cél, hogy a koronavírus-járványban az élelmiszerlánc érintett vállalkozásait támogassa a szükséges idény-munkavállalók gyors megtalálásával.
Az Agrárminisztérium egy másik hasonló portált is elindított, ez a Termelőikosár.hu, mely az egyes piacok bezárása és a vendéglátó szektor leállása következtében nehéz helyzetbe került mezőgazdasági termelőket köti össze közvetlenül a vevőkkel.
Hasonló weboldal indult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére is, NAK Piactér néven.
Egymilliárd forintos összegű turisztikai vis maior keretet hozott létre a Magyar Turisztikai Ügynökség a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére.
Új szakaszba lép a Kisfaludy Program, 85 milliárd forint összegű támogatást ad a Magyar Turisztikai Ügynökség a 100 szoba feletti szállodák építésére és felújítására a vidéki Magyarország területén. 35 szálloda építése és fejlesztése eredményeként 1500 új szoba jön létre és 4200 megszépült szoba áll majd a vendégek rendelkezésére. A 85 milliárd forint forrás mellé a vállalkozók további 85 milliárd forintot biztosítanak, így összességében 170 milliárd forinttal járul hozzá mindez a hazai turizmus fejlesztéséhez.
Ezeken túl még 5 milliárd forint keretösszeggel írnak ki pályázatot Balaton-parti kempingek fejlesztésére.
Mindezeken felül
a vidéki Magyarország összes, legfeljebb 8 szobás szálláshelyének tulajdonosai részt vehetnek egy 60 milliárd forint keretösszegű támogatási programban is,
melynek célja, hogy 28 ezer szálláshely összesen 55 ezer szobájának mindegyike szobánként 1 millió forint támogatást kapjon még ebben az évben.
December 31-ig felfüggesztik az idegenforgalmi adót.
A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetniük.
2020. június 30-ig 4 százalékra csökkent a SZÉP kártya szociális hozzájárulási adója, és emelték a keretösszegeket is. Így a jelenlegi adóteher 32,5 százalékról 15 százalékra csökken. Ugyanakkor a 2020-ban a kedvezményes adókulccsal adható rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra emelkedik, a költségvetési szerveknél pedig 200 ezerről 400 ezer forintra nő.
Mintegy 600 ezer cégnek lehetővé teszik, hogy a tavaszi határidők helyett szeptemberig nyújtsák be adóbeszámolóikat.
Ennek megfelelően elegendő lesz a beszámolót és az ahhoz kapcsolódó bevallásokat (mint például a társasági adó-, a kisvállalati adó és a helyi iparűzési adóbevallást)
szeptember 30-ig elküldeni.
Az adót megfizetni is eddig az időpontig kell. A kedvező szabályok az eltérő üzleti éves adózókra is vonatkoznak.
A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok esetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-ig nem lehet felmondással megszüntetni.
A bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, akkor sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé tenné.
Bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül is folytatható üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzet idején, ha a kereskedő napi fogyasztási cikket vagy éttermi ételt forgalmaz. A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a kereskedő áruját egy üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységet folytató szereplő bevonásával juttassa el a vásárlókhoz.
A lefoglalásokat, valamint az adóvégrehajtásokat felfüggesztették,
a fennálló adótartozásokat elég lesz a veszélyhelyzet lejárta után befizetni.
Felgyorsították az áfa-visszatérítéseket 20, illetve 30 napra.
Az érintett kkv-k ezzel az eddigi 75 nap helyett akár 30 nap alatt kaphatják meg a nekik visszajáró pénzt. Az adózási előéletük alapján megbízható cégek pedig még korábban a pénzükhöz juthatnak, esetükben 30 napról 20 napra is rövidülhet a kiutalás időtartama.
Három hónap haladékot kapnak a vállalkozások a koronavírus-járvány által előidézett rendkívüli helyzetre tekintettel az online adatszolgáltatás 2.0 verziójának kötelező alkalmazására. Az új határidő 2020. április 1-je helyett 2020. július 1.
Adományozásnál az adómentesség mellett a felajánló cégek a fizetendő adójuk összegéből is levonhatják az áfát.
A közúti szállítók válláról vesz le jelentős terhet az az intézkedés, amely szerint a fuvarozóknak az ekáer-bejelentéseik után 2020. április 22-től nem kell kockázati biztosítékot fizetniük a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig, a korábban befizetett biztosítékot pedig visszakapják.
A kormány az online pénztárgépekre és az automatákra felülvizsgálati moratóriumot vezetett be. Így például az online pénztárgépek esetében szoftver-felülvizsgálatot és szervizes helyszíni vizsgálatot nem kell elvégezni a veszélyhelyzet idején, elegendő a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 120 napon belül.
A kormány tőkeprogramot indított a magyar vállalkozások védelmére az ellenséges felvásárlásokkal szemben.
A légijárműipar vállalatai is kapnak adókedvezményt. Így nem kell fizetniük szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást. A mentesség májustól a vészhelyzet megszűnéséig, de legfeljebb 2020. december 31-ig érvényes. Hasonló könnyítés jár a rehabilitációs hozzájárulás esetében is, ott sem kell előleget fizetni.
A magyarországi - nem kata szerint adózó - médiaszolgáltatások szintén járulékmentességet kapnak a kieső reklámbevételek miatt.
A betegszabadságokról szóló dokumentumokat elektronikusan is be lehet nyújtani.