Miért akarja a Momentum politikusa megakadályozni, hogy a nyugdíjasok szavazhassanak?

Kádár Barnabás, a radikális baloldali Momentum Mozgalom politikusa arról értekezett a közösségi oldalán, hogy kizárná a választásokból az időseket. A modern- és jelenkori történelem legsötétebb időszakait idéző gondolatait Kádár azzal kapcsolatosan vetette fel, hogy szerinte az általa „jobboldali populistáknak" bélyegzett pártokra (Fidesz, PiS, brit Konzervatívok, amerikai Republikánusok - azaz a baloldal ellenségei: Orbán Viktor, Jaroslaw Kaczynski, Boris Johnson, Donald Trump) csak az idősek szavaznak. Ez az „érvelés" még az általa bemutatott, meglehetősen zagyva statisztikák alapján sem felel meg a valóságnak. De akkor hogy jutott ilyesmi eszükbe, amikor - ha megpróbáljuk félretenni a momentumos ötlet erkölcstelenségét - még racionális magyarázata sincs a javaslatnak? Elmondjuk, hogy a nemzetközi radikális baloldal egyik-másik politikusának utánzása és persze a boomerezés (az idősebb embereket gúnyolják így) hogy vezethet a jogsértés gondolatához. Az Origo a témával kapcsolatosan ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég Alapítvány jogi szakértőjét kérdezte. Az elemző felhívta rá a figyelmet, hogy jogi és erkölcsi szempontból is aggályos a radikális baloldali politikus „javaslata", életkor alapján pedig senkit sem lehet kizárni a választójog gyakorlásából.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, Kádár Barnabás, a Momentum Mozgalom egyik politikusa - aki annak idején a NOlimpia-kampányt vezette - arról posztolt a közösségi oldalán, hogy

a nyugdíjasokat, illetve azon aktív személyeket is, akik már elmúltak 60 évesek, de még nem nyugdíjazták őket, kizárná a választásokból.

Kádár Barnabás Forrás: Facebook / Kádár Barnabás

Ez a radikális baloldali „ötlet" felveti a cenzusos választójog újbóli bevezetésének a rémképét, amely egyszerűen nem illeszkedik az 1945 utáni világunkhoz.

Az Origo megkeresésére reagálva ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, hogy

a XX. századi alkotmányos változások vívmány volt az általános választójog kiterjesztése minden nagykorú állampolgárra a fejlett, demokratikus államokban.

A választójog lényege, hogy az egy olyan politikai alapjog, amely a közügyek vitelére való részvétel jogát jelenti. Ez az úgynevezett népképviseleti elv, amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) oly módon rögzít, hogy

a saját hazájában mindenkit megillető jogként deklarálja a választójogot

– fűzte hozzá a szakértő.

A radikális baloldali megnyilatkozás kapcsán a választási alapelvek közül az általánosságot és az egyenlőségét emelné ki ifj. Lomnici, előbbi azt jelenti, hogy minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik, kivéve, hogyha elmebetegséggel küzd, vagy bűncselekmény elkövetése nyomán bírói ítélet zárja ki őt ennek a jognak a gyakorlásából.

A szakértő szerint egyetérthetünk abban, hogy

harmadik kategóriaként az életkort nem lehet kizáró okként ebbe a sorba beleilleszteni.

Ifj. Lomnici elmondása alapján az egyenlőség elve pedig azt jelenti, hogy minden választára jogosult személynek azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie. Amit a radikális baloldali politikus felvetett, az akár a plurális választójogra való utalást is jelenthetné, amely

egy jogtipró megoldás, és a második világháború előtt úgy alkalmazták, hogy tulajdonosi pozícióhoz, vagy egyetemi végzettséghez kötötték, hogy valakinek egy vagy több szavazata legyen.

(Megjegyzés: ez egy súlyozott rendszer volt, amelyben a gazdagoknak és a diplomásoknak a szavazatuk nem egyet, hanem kettőt ért.)

A szavazás közvetlen, titkos és feltételhez nem köthető

– hangsúlyozta a szakértő.

Korunkban az időskor minőségi megélésének a feltételei adottak, ugyanakkor komoly erkölcsi deficit tapasztalható e téren, az Eurobarométer egy korábbi, összeurópai felmérése szerint a megkérdezettek 71 százaléka azt állította, hogy az 50 fölöttieknek kevesebb esélyük van a munka világában elhelyezkedni.

A baloldal által is rendszeresen idézett Ferenc pápa nemrégiben ezzel kapcsolatban a leselejtezés kultúrájáról beszélt, amelyet kiterjesztően értelmezve, azt mondtatjuk, hogy ez már nemcsak dolgokra, hanem történelmi személyekre, sőt társadalmi csoportokra is kezd érvényes lenni.

Magyarországon nem ez az első eset, hogy nyomás alá helyezik az időskorú választói közösséget, és már leselejteznék a szavazati jog vonatkozásában ezt a társadalmi csoportot. Ez embertelen, erkölcsileg elfogadhatatlan, és jogilag teljes mértékben nonszensz

– zárta interjúját ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Fidesz-KDNP: A baloldal lenézi az időseket és a vidékieket

Sokadszorra bizonyosodik be, hogy a baloldal és a Momentum lenézi az időseket és a vidékieket, „szívük szerint még a szavazati jogot is megvonnák tőlük" - jelentette ki Nacsa Lőrinc kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szombaton, Budapesten.

A kormánypárti politikus szerint felháborító, amit Kádár Barnabás megengedett magának.

„A Momentum és a baloldal nem először megy neki az időseknek és a számukra ellenséges választói csoportoknak" - mondta Nacsa Lőrinc, felidézve, hogy a Momentum korábbi elnökségi tagja korábban azt mondta, hogy „rühelli a vidékieket", és „a mára teljesen baloldalivá vált Jobbik farhát-kommandónak és hülyének nevezte a nyugdíjasokat". Nacsa Lőrinc a felsorolást folytatva úgy fogalmazott, hogy „a gyurcsányista Niedermüller Péter a fehér keresztényektől félti a magyar választásokat, a szocialista Bangóné pedig lepatkányozott minden kormánypárti szavazót". Ugyanez a baloldal - mutatott rá - a migránsokat tömegével telepítené be.

Ahogy megírtuk, korábban Vona Gábor gyalázta az idős embereket, még Jobbik-elnökként.

Félrevezető felmérések alapján, radikális baloldali elődöket próbál túlteljesíteni a Momentum politikusa

Kádár Barnabásnak az életkoron alapuló, a választási cenzus bevezetését előirányozó javaslata nem új ötlet a nemzetközi radikális baloldalon.

A 2016. júniusi, úgynevezett Brexit-népszavazás után jelentek meg az első olyan hangok, miszerint az idősek, elsősorban a nyugdíjasok választójogát valamilyen formában korlátozni kellene, mivel ők

nagyobb arányban támogatták az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból, mint a fiatalabbak.

A jogtipró javaslattal a brit Munkáspárt holdudvarába tartozó radikális baloldali értelmiségiek álltak elő, mit sem törődve azzal, hogy sokan a Munkáspárt szimpatizánsai közül is a Brexitre szavaztak. Ráadásul azzal sem számoltak, hogy

a Brexit ellen szavazók azért fiatalabbak, mivel a migrációs hátterűek az EU-pártiak körében magasan felül vannak reprezentálva.

A 2016. novemberi, amerikai elnökválasztás után a Demokrata Párt baloldali szárnyának néhány tagja állt elő azzal, hogy életkor alapján kellene korlátozni a választójogot, mert az idősebbek kicsivel nagyobb arányban szavazhattak Donald Trumpra, mint Hillary Clintonra.

Ez a javaslat nem vette figyelembe azt, hogy

Hillary relatíve fiatalabb táborában eléggé felül voltak reprezentálva a migrációs hátterűek, akik értelemszerűen inkább fiatalok.

Amerikában ezt az idősellenes jelenséget „ageism"-nak nevezik, a fő képviselője pedig Alexandria Ocasio-Cortez radikális baloldali politikus, New York állam egyik demokratapárti kongresszusi képviselője.

Ugyanakkor – Kádárral ellentétben – addig még Ocasio-Cortez sem jutott el, hogy korlátozni kellene a 60 év felettiek választójogát.

Alexandria Ocasio-Cortez Forrás: AFP/2019 Getty Images/Lars Niki

A lengyel elnökválasztás kapcsán Kádár Barnabás szerint: „A mostani választásra visszatérve sok helyen előfordulhatott az az anomália, hogy egy idősebb lengyel állampolgár az unokáira gondolva leszavazott Dudára úgy, hogy valójában az összes unokája Duda ellen szavazott". Ez az érvelés matematikailag azért nem állja meg a helyét, mert a 18-29 év közötti korosztályban a konzervatív Andrzej Duda (kerekítve) 36 százalékot kaphatott. Továbbá a Kádár által bemutatott számok természetesen nem pontos adatokon, hanem az IPSOS közvélemény-kutató cég exit pollján, azaz előzetes felmérésén alapulnak.

A 2018-as magyar országgyűlési választások eredményének a Kádár általi, korosztály szerinti lebontása a legabszurdabb. A poszt alapján, a 18-29 év közöttiek körében a Fidesz 37 százalékot kapott, míg a 60 év felettiek körében 46 százalékot.

Azonban

a választásokon megjelenő teljes népesség tekintetében a Fidesz tényszerűen 49,27 százalékot szerzett, ami magasabb, mint a 60 felettiek körében a - felmérések szerint megállapított - 46 százalék.

Tehát nemcsak félrevezető, de hazug állítás is az, hogy a magyar kormánypárt csak a 60 év feletti választópolgároknak köszönheti a 2018-as győzelmét. És akkor még nem beszéltünk az adatok pontatlanságáról, a tényleges adatok és az exit pollok, felmérések enyhén szólva butuska (persze, tendenciózus) összehasonlításáról.