A hazai genderlobbi erősödését jól mutatja annak az iráni transznemű férfinak az ügye, aki 2015 nyarán érkezett Magyarországra, és nyújtott be menedékkérelmet.
Beadványa félig sikeres lett: mivel transzneműsége miatt Iránban üldözték, megkapta a menekültstátuszt, viszont a nem- és névváltoztatási kérelmét elutasították. A magyar hatóságok álláspontja szerint az illetőnek Iránban kellett volna benyújtania a kérelmét.
Az iráni férfi nem hagyta annyiban, és a Soros-féle Háttér Társaság segítségével bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, később pedig alkotmányjogi panasszal élt. A legmagasabb szintű bíróság megállapította, hogy alaptörvény-ellenesen jártak el a magyar hatóságok.
Az alkotmánybírósági eljárással párhuzamosan a transznemű iráni a strasbourgi bírósághoz fordult, ahol kimondták, "a nem jogi elismerésének szükségessége az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított magánélethez fűződő jog szerves része, és azt nemcsak az adott állam állampolgárai, hanem valamennyi, az adott állam területén tartósan tartózkodó személy számára biztosítani kell." Az ítélet következtében
a magyar államnak 6500 euró kártérítést és 1500 euró ügyvédi költséget kellett fizetnie, amiért nem engedett a genderlobbi nyomásának
Az ítélet egyébként összhangban van a strasbourgi bírói gyakorlattal: az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) számos korábbi ítéletében rögzítette, hogy "tágan kell értelmezni” az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét, amely a magánélet tiszteletben tartásához való jogot rögzíti.
A testület az A.P., GARCON és NICOT kontra FRANCIAORSZÁG-ügyben kimondta, hogy a "magánélet” magában foglalja a társadalmi identitás aspektusait is, így az olyan elemek, mint a nemi identitás vagy önazonosság, a nevek, a szexuális irányultság és a szexuális élet az Egyezmény 8. cikke által védett magánszférába tartoznak. Az ügy során a francia hatóságok azzal utasították el a transzgender kérelmezőknek a születési anyakönyvi kivonat kijavítására irányuló kérelmét, hogy ehhez először bizonyítani kell, hogy nemi identitászavarban szenvednek és a külsejük megváltoztatása elkerülhetetlen volt.
Szó szerint ugyanezzel az érveléssel, szintén a magánszférához való jog genderkompatibilis értelmezését mondta ki a Bíróság az S.V. kontra OLASZORSZÁG-ügyben. Ebben az esetben a kérelmező férfiként született, de azt mondta, egész életében nőnek érezte magát, viszont az olasz hatóságok elutasították a névváltoztatási kérelmét.
Az Y.T. kontra BULGÁRIA-ügyben az uniós bíróság szintén megállapította a magánszférához való jog sérelmét. Itt a kérelmező nőként született, de férfinak érezte magát, ugyanakkor a bolgár bíróság megtagadta, hogy a hivatalos dokumentumaiban férfiként tüntesse fel magát. Súlyos büntetés lett a vége: a strasbourgi testület 7500 eurós kártérítés és 4150 eurós költségtérítés megfizetését írta elő.
Ezek az ítéletek kevésbé meglepőek annak tükrében, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága több szállal is kötődik a Soros-világhoz: összesen hét olyan civil szervezet van, amelynek köze van a strasbourgi bírósághoz, illetve volt olyan munkatársa, aki bíró lett a testületnél 2009 és 2019 között.
Az A.I.R.E. Center (Advice on Individual Rights in Europe) kötelékéből egy ember lett bíró.
Az Amnesty Internationallel három bíró működött együtt. Az Amnesty International Limited 2016 és 2019 között összesen több mint 6,6 millió dollár támogatást kapott az Open Society Foundations-től.
Az International Commission of Jurists nevű szervezetnél 5 strasbourgi bíró is megfordult. Az ICJ az Open Society Foundations-től 2017-2018-ban összesen 1,9 millió dollárt kapott, valamint a szervezet jelenlegi főtitkára, Saman Zia-Zarifi 2000-től a Human Rights Watch Ázsia-divíziójának igazgatóhelyettese volt. Később, 2008 és 2012 között az Amnesty International Ázsia–Csendes-óceán térségi igazgatójaként dolgozott.
A Helsinki Bizottsággal 7 bíró működött együtt, köztük a bolgár Yonko Grozev is, akit az EJEB egyik testületének elnökévé választottak.
A Human Rights Watch-hoz, illetve az Interightshoz egy-egy bíró köthető. Előbbi szervezet 2018-ban 275 ezer dollárt kapott a Soros-alapítványtól.
Az Open Society Foundations-höz a testület 12 bírája köthető valamilyen módon. (A magyar Sajó András például a Soros-egyetem, a CEU oktatója volt)
Érdekesség, hogy az említett hét NGO-val kapcsolatban álló bírók olyan fontos ügyekben jártak el, amelyek valószínűleg precedenst teremtenek. Leggyakrabban a véleménynyilvánítás szabadságával, a menedékjoggal, a LGBT-jogokkal, a fogva tartási feltételekkel, továbbá a kisebbségi jogokkal kapcsolatos eljárásokat tárgyalták.
Visszatérve a transznemű iráni ügyére: ahogy fentebb szó volt róla, a férfit az ilyen ügyekre szakosodott Háttér Társaság képviselte. Az NGO rendszeresen képvisel transznemű személyeket a nemük jogi elismerésével kapcsolatos ügyekben. A folyamatban lévő ügyek teljes listája itt érhető el.
De kihez is köthető a szervezet, amely ilyen nagy elánnal harcol a transzneműek jogaiért, és egyúttal a torz ideológiáért? A Háttér Társaság 2018-as pénzügyi beszámolójából kiderül,
hogy bevételük jelentős része Brüsszelből és Soros Györgyék bankszámlájáról érkezik.
A dokumentum szerint
az Európai Bizottság nagyjából 5 millió forintot adott a szervezetnek családi napok szervezésére, útmutató összeállítására családtagoknak az LMBTQI-gyermekek elfogadásáról, dokumentumfilm készítésére az LMBTQI-gyermekek szüleinek tapasztalatairól, valamint családi csütörtök néven rendszeres közösségi találkozók szervezésére szülőknek, családtagoknak.
De kaptak 6,3 millió forintot arra, hogy képzéseket, tudatosságnövelő kampányokat indítsanak, és 6,2 milliót arra, hogy közvélemény-kutatást készítsenek arról, hogy a magyar társadalom mennyire homofób.
A 2017-es pénzügyi beszámolóból is hasonló következtetéseket lehet levonni. Kb.
4,3 millió forint ment az Open Society Foundations-től egyebek mellett jogsegélyszolgálatra és információs szolgálatra. Soros szervezete 3,1 millió forintot adott nekik egyebek mellett tagtoborzásra, támogatói adatbázis építésére, valamint a honlapjuk megújítására. 142 ezer forint érkezett az Anti-Defamation League-től többek között önkéntesek képzésére, hogy aztán mások mellett a TASZ-szal együttműködve tanároknak tartsanak képzéseket.
2016-ban is kitömte a szervezetet a nemzetközi Soros-világ. A szervezet pénzügyi beszámolója szerint többek között körülbelül
15,5 millió forint érkezett az Open Society Foundations-től egyebek mellett jogsegélyszolgálatra, valamint öt vidéki városban helyi jogtudatosság-növelő tevékenységek anyagi támogatására. További egymillió forintot pedig adatbázis-építésre, valamint az új honlapjuk előkészítésére kaptak. Az Anti-Defamation League 1,4 millió forinttal támogatta őket négy éve,
egyebek mellett útmutatók készítésére iskolák részére, képzési program kidolgozására, trénerek képzésére, iskolai képzési program működtetésére adták a pénzt
Lapozzon a további, érdekes részletekért!