Ígéretesek a vakcinakísérletek, néhány hónapot kell kibírni

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa.

Becslések szerint sokkal több lehet a koronavírussal fertőzött betegek száma, akik nem mennek el szűrésre, mert nincs tünetük, vagy nagyon enyhe, szinte észrevétlen tüneteket tapasztalnak, viszont fertőznek – mondta az Origónak Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. Azt is hozzátette: nagyon fontos, hogy mindenki szigorúan tartsa be a maszkviselés szabályait, nemcsak a tömegközlekedésen, zárt terekben, rendezvényeken, hanem akkor is, amikor meglátogatja a nagyszülőket. A betegek száma emelkedik, és akkor lehet megelőzni a nagyobb járványt, ha mindenki szabályosan, szájat és orrot is eltakarva hordja a maszkot, és tartja a kétméteres távolságot. A főorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy minél többen adassák be az influenza elleni védőoltást. Interjú Szlávik Jánossal.

A mostani betegszámoknál ön szerint mennyivel lehet több fertőzött?

A fertőzöttek valós számánál – ami a szűrések által nyilvánosságra kerül – jóval nagyobb a becsült szám.

Egyesek szerint tízszerese, mások szerint hússzorosa. Ha belegondolunk, még a tízszeres is óriási. Most naponta több száz új fertőzöttet szűrünk ki, ha a tízszeresét nézzük, akkor az naponta több ezer új fertőzöttet jelenthet.

Ez riasztó. Meglátásom szerint ez valóban így lehet – körülbelül tíz-hússzorosa lehet a fertőzöttek száma. A fertőzöttek többsége jelen pillanatban fiatal, de vannak azért idősek is. Nálunk a kórházban ötszöröződött a fekvőbetegek száma, és intenzív osztályra is többen kerülnek. Ráadásul egy amerikai példa alapján körülbelül 4-5 héten belül az idősebb korosztálynál is elindul a fertőzés – ez Magyarországon becslések szerint a jövő héttől várható.

Szlávik János infektológus fotó: Talán Csaba

Egy átlagos influenzához képest milyen a vírus fertőzőképessége?

Az influenza sokkal nagyobb fertőzőképességgel rendelkezik. Az Egyesült Államok adatai szerint egy átlagos influenza szezonban körülbelül 20-30 millió ember fertőződik meg, a Covid-betegek száma most tart hatmilliónál. Viszont az influenza halálozási aránya jelentősen alacsonyabb. Az Egyesült Államokban most körülbelül kétszázezren haltak meg a koronavírus fertőzés miatt, ugyanakkor influenzában évente 20-30 ezren halnak meg - jóval magasabb betegszám mellett.

Milyen károkat okozhatnak a vírustagadók a járvány terjedését tekintve?

Az a baj, hogy a vírusszkeptikusok hihetetlenül logikusan tudják elmagyarázni, hogy ez a vírus miért nincs, vagy miért tulajdonítanak ennek a szakemberek túlzott jelentőséget. Egészen pontosan: szimpatikusan levezetik ezt, és az a gond, hogy aki hajlamos ezeknek a téveszméknek a befogadására, el is hiszi. Pedig ez valójában egyáltalán nem így van.

Az oltásellenesek ugyanilyen károkat okoznak.

Például azt hangoztatják, hogy jobb átesni egy bárányhimlő fertőzésen, mint megelőzni. A bárányhimlőn egyáltalán nem jobb átesni, mint megelőzni.

Amennyiben lesz koronavírus elleni védőoltás, a szakemberek azt tanácsolják majd, hogy előzzük meg a betegséget, oltassuk be magunkat, mert ugyan a fiatal korosztálynál az esetek nagy részében tünetmentes vagy enyhe tüneteket okoz, de azért előfordulnak súlyos szövődmények, sőt halálesetek is.

Senki nem szeretne koronavírus fertőzésben meghalni. Tehát igenis javasolni kell mindenkinek, aki krónikus beteg, idős, veszélyeztetett, hogy oltassa be magát, ha lesz biztonságos vakcina. De ha már itt tartunk, az influenza is veszélyes a rizikócsoportoknak - szívbetegeknek, májbetegeknek, vesebetegeknek, időseknek. Tehát a most következő influenzaszezon előtt - ami elképzelhető, hogy gyengébb lesz, hiszen a maszk, a távolságtartás az influenza ellen is véd - azt tanácsoljuk, hogy minél többen oltassák be magukat. Most úgy tűnik, az emberek érzik, hogy kétféle támadó vírusról van szó, és ha legalább az egyik ellen beoltatják magukat, biztosabb lehet a diagnózis, ha jelentkeznek a tünetek. Az orvosnak is sokat segít, ha tudja, hogy a beteg beoltatta-e magát influenza ellen, vagy sem. Úgy látjuk, hogy most nagyobb az érdeklődés az influenza elleni oltás iránt. Ha láz, köhögés, gyengeség, szaglás- és ízérzékelés vesztése jelentkezik, egy influenza ellen oltott embernél biztosabb lehet az, hogy koronavírusos. A tünetek ugyanis nagyon hasonlóak.

Mire számít télen, amikor többféle vírus terjed, az időjárás kedvez a fertőzéseknek, és az emberek immunrendszere is gyengébb?

Egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a téli időszakban, de a maszkviselés és a távolságtartás miatt akár kisebb is lehet az idei tél egyéb fertőzéseinek az aránya. Tavasszal láthattuk, hogy az influenzajárvány lényegesen enyhébb volt, miután mindenki maszkot kezdett hordani. Lényegében elhalt. Jóval kevesebb volt a halálozás az első félévben Magyarországon, mint a korábbi években. Ez annak is köszönhető, hogy nem fertőzött jelentősen az influenza. Ha ez lesz ősszel és télen is, marad a koronavírus, és talán az influenzás betegek száma kevesebb lehet – pláne, ha többen beoltatják magukat. Ausztráliában az idei télen azt tapasztalták, hogy kisebb volt az influenzajárvány, mint a korábbi években, mert sokan hordtak maszkot és többségében tartották a távolságot az emberek egymástól.

fotó: Talán Csaba

Az országnak működnie kell, tehát nincsenek jelentős korlátozások, de a mindennapi életben – vásárlás, munka, színház, mozi – hogyan védekezhet az ember a leghatékonyabban a fertőzés ellen? Mennyire biztos módszer a maszk és a rendszeres kézmosás ilyen helyzetekben?

Az Egyesült Államokban 1918-ban, amikor elindult a spanyolnátha első hulláma, a járvány kezdetén hatalmas nemzeti ünnepségeket tartottak a városokban. Voltak olyan települések, ahol felismerték, hogy itt egy új, veszélyes kórokozóról van szó, és azonnal betiltották a tömegrendezvényeket, és az embereket kötelezték a maszk használatára. Más városokban nem törődtek az új vírussal, hagyták, hogy az emberek tízezrével az utcára vonuljanak, és maszk nélkül ünnepeljenek. Ahol ez így volt, drámai volt a halálozások száma. Ahol nem voltak tömegrendezvények és az emberek hordták a maszkot, elenyésző volt a spanyolnátha miatti halálozás.

Már 1918-ban, több mint száz éve tudták a járványügyi szakemberek, hogy a légúti fertőzések ellen maszkkal lehet védekezni, és a tömegrendezvények számát csökkenteni kell.

A jelenlegi járványhelyzetben azt kell nézni, hogy hányan kerülnek kórházba, és hányan halnak meg. Ebből lehet látni, hogy a járvány milyen súlyos. Azt gondolom, hogy a következő hetekben a kórházban ápolt koronavírusos betegek száma emelkedik majd.

fotó: Talán Csaba

Ön milyen további intézkedéseket hozna, hogy ne emelkedjen drasztikusan a betegek száma a következő hetekben?

Nagyon fontos, hogy betartsuk a maszkviselés szabályait.

Az orrot és a szájat is el kell takarni.

Minden zárt térben, megfelelő módon hordott maszk jelentősen csökkentheti a fertőződés veszélyét.

Nagyon jó döntés volt, hogy szigorúan figyelik a tömegközlekedéseken, boltokban a helyes maszkhasználatot. Fontos, hogy bevezették a kórházakban és az idősotthonokban a látogatási tilalmat, hiszen az időseket kell a leginkább védeni. De én még további intézkedéseket is jónak tartanék – jó lenne, ha a zárt térben megtartott tömegrendezvényeket valamilyen módon kontrollálni lehetne.

A családi rendezvényeken, kóruspróbákon, esetleg istentiszteleteken, templomi miséken maszkok használata nélkül emelkedhet a fertőzésveszély.

Az is lényeges lenne, hogy a nagyszülőket is csak maszkban látogassuk. Ha hordjuk a maszkot tömegközlekedésen, vásárláskor, moziban és színházban, miért vesszük le, amikor a nagymamát látogatjuk?

Óriási baj lehet belőle, ha megöleljük, megpusziljuk az idős nagyszülőket, miközben mi tünetmentes vírushordozók vagyunk.

Meglátásom szerint csupán néhány hónapról van szó – addig kell kibírni -, ígéretesek ugyanis a vakcinakísérletek, reméljük, hónapokon belül Európában is elérhetővé válik a védőoltás.

Most sokkal magasabb betegszám mellett egyelőre kevesebb a halálozások száma Magyarországon, mint tavasszal volt. Ez azért lehet, mert főleg a fiatalok között terjed a vírus, vagy az is előfordulhat, hogy szelídült a kórokozó?

Egyrészt most jóval többet szűrünk – így az enyhe tünetekkel rendelkező betegeket is megtaláljuk. Tavasszal a vírus elsősorban idősotthonokban, kórházakban terjedt. Most úgy tűnik, ezekben az intézményekben nem fertőz, így egyelőre kevesebb az idős beteg. A fiatalok között viszont terjed – a közösségi terekben, rendezvényeken, bulikon adják át egymásnak a fertőzést.

Nem hiszek abban, hogy a vírus gyengébb lenne.

A betegek ugyanolyan súlyos állapotba kerülhetnek, mint tavasszal. Inkább a fertőzöttek életkora miatt kevesebb a halálozás. Azt is látjuk, hogy a fertőzöttek 80%-át a betegek 20%-a fertőzte meg. A vírushordozók jelentős többsége – körülbelül 80%-a – egy-két embert fertőz meg. De 20%-uk nagyon sok embernek adja át a vírust, mert az ő torkukban valamiért nagyobb mennyiségű kórokozó van, így jobban is fertőz. Őket nevezzük szuperterjesztőknek. Egy-egy szuperterjesztő mondjuk egy kóruspróbán akár az énekkar felét is megfertőzheti. Dél-Koreában egy kávézóban egyetlen koronavírusos beteg 26 embert fertőzött meg. Csak a személyzet maradt egészséges – ők maszkot viseltek. Ez is tipikus példa arra, hogy a maszk mennyire véd.

Én látom a fertőzötteket a kórházban, és beszélgetünk is velük. A legtöbb esetben valamilyen közösségi rendezvényen, családi összejövetelen, bulin fertőződtek meg.

fotó: Talán Csaba

A tavaszi állapothoz képest léteznek-e új gyógymódok, amelyekkel kezelik a betegeket?

A betegség kezelése most letisztultabb. Tavasszal többféle módszerrel próbálkoztunk, de sokról kiderült, hogy hatástalan. Ez egy folyamat volt. Most ott tartunk, hogy nagyon kevés eszközünk maradt. Van egyfajta influenza elleni japán készítmény, amely a betegség korai stádiumában hatékony lehet, ez a Favipiravir nevű tabletta. Ezen kívül egy intravénás készítmény is létezik, amely javítja a betegek állapotát, segít, hogy ne kerüljenek intenzív ellátásra, esetleg lélegeztetőgépre és a kritikus állapotú betegek kezelésében is hasznos lehet. Ez a Remdesivir.

Ezek Magyarországon rendelkezésre állnak?

Igen, természetesen. Ezek mellett vannak immunhatású készítmények, amelyek lenyomják az úgynevezett citokionvihart - ez a betegség második stádiumában jelentkezhet. Használunk még bizonyos szteroid készítményeket is, és alkalmazunk egyes esetekben vérplazma terápiát, amely kísérleti stádiumban van. Pontos eredményekről még nem tudok beszámolni a vérplazma terápia esetében. Minden eszközzel harcolunk a koronavírus ellen. Úgy tűnik, hogy a gyógyszeres kezeléssel kapcsolatos kutatások nehezen haladnak – szemben az oltóanyag kísérletekkel.

Érdemes-e szedni különböző vitaminokat?

Igen, mindenképpen. A leginkább hatékonyak ilyenkor a C- és a D-vitamin, valamint a cink és a szelén. Ezeknek van immunerősítő hatásuk.