Soha nem látott módon megemeli a kormány az orvosok fizetését, a hálapénzt viszont büntetni fogják

Már a rendszerváltás előtt megkövesedett a magyar egészségügyi rendszerben a hálapénz gyakorlata, ami az idők során teljes mértékben átértelmeződött. A betegek ma már elsősorban azért csúsztatnak fehér borítékot orvosaik zsebébe, hogy jobb és gyorsabb ellátást kapjanak. A hálapénznek számos negatív hatása volt, az orvos-beteg viszony megromlásán kívül egy szűk, kiváltságos réteg meggazdagodását eredményezte. A kormány a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatára napirendre vette büntetőjogi szankcionálását, amit az Origo kérdésére az érdekvédelmi szervezet üdvözölt. Egy másik felvetés is megvalósulni látszik: a kormányzatnak köszönhetően drasztikus fizetésemelés jöhet az ágazatban.

Komoly, és régóta húzódó vita végére kerülhet pont azzal, hogy egy btk-módosítással

büntetőjogilag szankcionálhatóvá válna a hálapénz elfogadása, valamint bizonyos összeg felett a hálapénzfizetés.

Kellemetlen helyzetben voltak

A magyar társadalomban évtizedek óta beszédtéma a hálapénz, és annak büntetése, ennek ellenére eddig nem sikerült a kommunista rendszer hagyatékát kivonni a magyar egészségügyi rendszerből. A hálapénz elsősorban azzal a céllal terjedt el, hogy a beteg ilyen módon, egy kis pénzzel a borítékban fejezze ki háláját az őt kezelő orvosnak. Hogy miért lett ebből általános jelenség a rendszerváltás előtt, meglehetősen összetett a válasz. Többek között visszavezethető az orvosok alulfizetettségére és az egészségügyi szolgáltatások egyenetlen színvonalára, de emellett számos tényező is közrejátszott.

Az idők során azonban a hálapénz teljesen más értelmet kapott: a hála helyét átvette az előnyök megvásárlása, bármilyen rosszul is hangzik. Ma már a legtöbb beteg a borítékkal nem megbecsülését akarja kifejezni, hanem azt szeretné elérni, hogy az orvosok jobban odafigyeljenek rá, jobb és gyorsabb ellátást kapjon. Az orvosok pedig egyfajta fizetéskiegészítésként tekintettek a betegtől beszedett pénzekre.

A hálapénz intézménye tehát az idők során teljes mértékben átértelmeződött.

Egy beteget kezel az orvos a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház COVID osztályán. Illusztráció Forrás: MTI/Kormany.Hu/Árvai Károly

Az egyik legnagyobb hátránya, hogy páciensek körében egyfajta verseny alakul ki az orvosok kegyeiért, ami értelemszerűen a tehetősebb rétegeknek jelent helyzeti előnyt. Ők ugyanis azok, akik könnyebben megengedhetik maguknak, hogy több tízezer, vagy akár százezer forintot kiadjanak egészségük érdekében. Rossz tehát a kevésbé tehetős embereknek.

Más oldalról megközelítve a dolgot: a betegekre komoly nyomás nehezedik amiatt, hogy készpénzt adjanak gyógyításukért cserébe. A fizetéskényszer egy általánosan elterjedt tévhit, a betegeket senki és semmi nem kötelezte erre, a (társadalmi) nyomás hatására mégis komoly összegeket adnak ki a kezükből

Megromlott orvos-beteg kapcsolat

Arról nem is beszélve, hogy a zsebbe csúsztatott borítékok gyakorlata mind az orvosok, mind a betegek számára megalázó helyzeteket teremt. Egyúttal zavaros viszonyokat eredményez az egészségügyben: a betegek ugyanis kétszer fizetnek kezelésükért, hiszen a társadalombiztosításhoz is hozzájárulnak. Az orvosok esetében is szerencsétlennek bizonyult a gyakorlat: reménykedve várják, hogy egy-egy páciensük megjutalmazza őket, ha pedig erre nem került sor, akkor rossz érzés keríthette hatalmába őket. Magyarán

a hálapénz borzalmas kapcsolatot eredményez az orvos-beteg viszonyban.

Alá-fölé rendeltségi helyzet, kellemetlen szituációk, egymástól várt (anyagi) előnyök - röviden összefoglalva ezek a legnagyobb problémák.

Illusztráció Forrás: Origo

Komoly üzlet az "orvosbáróknak"

A téma kapcsán elkerülhetetlen szót ejteni arról, hogy az orvostársadalmon belül csak egy nagyon szűk réteg jár jól a hálapénz "intézményesítésével". Nem véletlen, hogy ez az egyik legfontosabb ütőkártya a paraszolvencia-ellenesek kezében. A helyzet ugyanis a következő: amíg az orvosok 10-20 százalékának feltűnően sok, nagyjából 30 százaléknak pedig közepesen sok pénz kerül a zsebébe, addig a többiek, azaz az orvosok több mint fele, vagy nagyon keveset, vagy semmit nem kap a betegtől. Ezen a ponton érdemes kiemelni, hogy a szakterületek között egyenlőtlenül oszlik el a betegek pénze: a jelenség elsősorban a szülészetnél, a sebészetnél, a belgyógyászatnál és a szemészetnél volt jellemző.

A hálapénz legfőbb haszonélvezői jellemzően a fővárosban, a megyei jogú városokban vagy egyetemi klinikákon dolgozó, nagy tapasztalattal rendelkező, idősebb orvosok. Magyarán elsősorban ennek a csoportnak, gúnynevükön az "orvosbáróknak" érdeke konzerválni a korábbi állapotokat, megtartani a hálapénz gyakorlatát. Nem véletlen az igyekezetük:

a paraszolvencia irtózatos pénzeket jelent, nem túlzás azt mondani, hogy egy nagyon jól jövedelmező üzletág épült erre.

Egyes becslések szerint évi 80-100 milliárd forintnyi hálapénz vándorol az orvosok zsebébe. A Pénzcentrum 2018-as cikkében ennél konkrétabb adatok is szerepeltek: 2010 óta több mint kétszeresére nőtt a fejenként kifizetett hálapénz összege, míg akkor minden magyarra évente 1798 forint jutott, tavalyelőtt ez az összeg már 3827 forint volt.

Egy szűk kör járt jól a hálapénzzel Fotó: Shutterstock

Mozgalmak indultak

Különféle mozgalmak is indultak a hálapénz "eltörléséért", illetve szankcionálásért. A fiatal orvosokat tömörítő Magyar Rezidens Szövetség még 2013-ban indította útjára a hálapénzellenes kampányt "Hálát a betegtől, pénzt az államtól" jelszóval. Dénes Tamás, a szervezet akkori elnöke, aki azóta már két szakvizsgás sebész orvos, ismertette, felméréseik szerint az orvosok döntően keresetkiegészítésként tekintenek a hálapénzre,

96 százalékuk olyan egészségügyi rendszerben szeretne dolgozni, ahol egyáltalán nincs paraszolvencia.

A betegekkel kapcsolatban kiderült, ők a megfelelő ellátást vásárolják meg ily módon, illetve, mert úgy vélik, a hálapénzzel valamilyen előnyre tehetnek szert.

2015-ben a 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportban szerveződtek azok az orvosok, akik a paraszolvencia elutasítása miatt fogtak össze.

Partner a változásban a kormány

Ahogy az Origo is beszámolt róla, január közepén a hálapénz büntetőjogi szankcionálását és az orvosok fizetésemelését javasolta a kormánynak a Magyar Orvosi Kamara. A felvetés megmozgatta a különböző szakmai csoportokat, és újra élénk vita kezdődött a hálapénzről. Fél évvel később a politika is lépett:

a kormány konstruktivitását mutatja, hogy napirendre vette a kamara javaslatait, és jó eséllyel el fogja fogadni azok alapjait

Az Origo információi szerint ugyanis a kormány szerdai ülésén napirendre kerül majd a hálapénz megszüntetése, és az orvosok fizetésének drasztikus emelése.

Üdvözölte a kormányzati lépéseket a kamara

Megkérdeztük az orvosi kamarát, mit szólnak a fejleményekhez. Mint válaszukban írják, üdvözlik "a kormányzat orvosi bérek és a hálapénz büntetőjogi rendezése iránti elkötelezettségét". Ugyanakkor hozzátették azt is, hogy a hírt kizárólag a pontos részletek ismeretében fogják részletesebben kommentálni.

"A betegbiztonságot garantáló egészségügy megteremtésének első lépése, hogy a gyorséttermi dolgozókéval megegyező orvosi órabérek helyét - a Magyar Orvosi Kamara által szakmai alapon elkészített bértábla alapján - kiszámítható és tisztességes bérezés vegye át. A hálapénz kivezetése is kizárólag ezt követően lehetséges" - ismételték meg követeléseiket.

Végül azt írták, a kamara elnöksége bízik abban, hogy az orvostársadalom számára elfogadható megállapodás születik az egészségügyi bérrendezéséről, és így a felmondások élesítése elkerülhetővé válik.

Két legyet ütöttek egy csapásra

Ahogy válaszában az érdekvédelmi szervezet is utalt rá, a orvosok fizetésének megemelésére is szükség van a hálapénz büntetése mellett. Úgy látják, utóbbit csak lépcsőzetesen lehet kivezetni az egészségügyi rendszerből.

A kormány hajlik erre is: az előzetes hírek szerint

jelentős béremelés következhet az ágazatban, megduplázzák az orvosi fizetéseket.