„...Mellükre helyezett jobb kezükben orvosi műszert tartanak, s tekintetük... a Pantokrátor felé irányul. Ők az önzetlen égi tudomány képviselői" - írja Moravcsik Gyula, az 1938-ban megjelent Szent István Emlékkönyvben a bizánci ikonográfiában jól ismert, s a mély, spirituális üzenetet hordozó Szent Koronán is méltó helyet elfoglaló két gyógyító szentről, Kozma és Damján vértanúkról.
Az üzenet egyértelmű: védeni az egészségét a Szent Koronával királlyá avatott uralkodónak - jelen történelmi korban - a Szent Koronával „koronázott" címerű országnak, akinek feladata megvédeni a nemzetét, s egyben kötelessége orvosolni az emberiség bajait...
Nem kis szerződés ez az égiekkel!
Mint ahogy az sem könnyű vállalás, amit Kozma és Damján, az ingyen gyógyító keresztény ikerpár vállalt a Teremtője előtt. Mert nemcsak ingyen gyógyítottak embert, s jószágot egyaránt, de még a gyógyírt is ajándékképpen adták a betegeknek. Ezért nevezték őket „pénzteleneknek".
A szenvedéstörténetüket elbeszélő Arany Legenda szerint: a harmadik évszázad második felében működő testvérpárban oly nagy volt az érdeklődés a szellemtudományok és az orvoslás iránt, hogy ezért Szíriába mentek tanulni, s amikor végeztek a tanulmányaikkal, Égé városában telepedtek meg, ahol nemcsak orvosai, de apostolai is lettek a városuknak. Az emberek szeretetét azzal nyerték meg, hogy sohasem fogadtak el pénzt a gyógyításért, s emberi jóságuk és prédikálásuk miatt sokakat térítettek a keresztény útra. Diocletiánus bizánci császár keresztényüldöző vihara azonban a keleti egyházat is utolérte, s a város helytartója az apostol orvosokat is bíróság elé állította. 303-ban a két gyógyító inkább a mártíromságot, mint a keresztény hit megatagadását választotta.
„...annyi malasztot kaptak a Szentlélektől", hogy embert, s jószágot is önzetlenül gyógyítottak, meséli a XIII. század végi Legenda Aurea. Hiszen a korai keleti keresztények apostolai értő kapcsolatot ápoltak maguk is a Teremtői renddel, így a betegeiknek nemcsak a testét, hanem a lelkét is ápolták. Ezért is váltak az önzetlen égi tudomány személyes megtestesítőivé.
Szeptember 27-e Kozma és Damján napja, s az ikonográfiájukat tudatosan magán viselő Szent Korona ezért hordoz oly fontos üzenetet számunkra! Mert beteg ma a világ. Az ember szabad akaratának teremtő természete miatt lett nagy beteg. Mert amint a katolikus liturgia is mondja: „gondolattal, szóval, cselekedettel, no meg mulasztással" is teremtünk. Jót, s rosszat egyaránt. S ezt az egyelőre leküzdhetetlen ellenfélnek bizonyuló, határokon átívelő, határtalanul pusztító járványt sem más, mint a nyolc milliárdnyi önálló akaratú, hőbörgő, háborgó, individualista, egymás fölé kerekedni akaró, kis és nagy önzőségek játszmáit játszó, teremtői képességgel felruházott képmású ember öncélúan, rendezetlenül és korlátlanul használt teremtő ereje alkotta...
Mert két világrend harcol ma egymással. Az egyik Jézus és a Szent Korona szakrális rendje: az univerzumot, a nagybetűs Életet működésben tartó, egymásra hangolt, egymást éltető, együttműködő erők világa, Kozma és Damján önzetlen szellemisége, egymásért létezése. A mindenkori jövőt jelentő Élet éltető törvénye.
A másik pedig az egymás ellenében való létezés: az önző, akarnok, egyéni érdekeket szolgáló - s ha az érdekek úgy diktálják, természetelleneset is teremtő - ezáltal a jövőt nem tovább gördítő, hanem az Életet elvevő, megrekesztő gondolatok és cselekedetek világa.
Épp világi bajaink okán érdemes, sőt kell is belenézni a keresztény naptár „tükrébe"! Ezért érdemes szeptember 27-én is elmélyülve ráhangolódni a szakrális év jellel üzenő jeles napjába. Jelen esetben Kozma és Damján együttérző és együttműködő példájába: a két testet, lelket, s szellemet is gyógyító apostol szellemi tükrébe. Hogy mi, a Szent Korona nemzeteként - értve, s megélve az Isteni üzenet - egyrészt önmagunk, s a nemzet gyógyítójává, a jövő éltetőjévé, az Élet orvoslóivá, ezáltal pedig a világ pozitív példájává váljunk a káosz és az eljövendő rend, a múlt és a születőben lévő jövő törékeny határvonalán állva!
A szerző Wieber Orsolya, a csizio.blogstar.hu, valamint a Teremtő nőiség című könyv szerzője