Öt éve ugyan valamelyest visszavonult a közéleti szereplésektől, de most mégis úgy érzi meg kell szólítania az embereket. Rákay Philip szerint el kell tudni érni bizonyos generációkat és megmutatni nekik, hogy ki is Gyurcsány Ferenc és felesége vagy épp a momentumosok, és mit tennének, ha hatalomra kerülnének. Ugyanakkor hozzáteszi: nehéz másfél év előtt állunk, és úgy véli, lesz még rosszabb is. Mint fogalmazott:
Most még csak kicsiben, a Vas utcában zajlik az instant polgárháború főpróbája, de látva, mit művel ugyanez az újbalos politikai konglomerátum például Amerikában, nem lehetnek kétségeink, miről álmodoznak.
Rákay szerint jönnek még aljasabb Gyurcsány-féle mondatok és provokátor akciók, amit 2022-ig nem fognak abbahagyni. A kulturális élet szereplői között most kirobbanó feszültségről úgy vélekedett, hogy már korábban is kirobbanhatott volna, hiszen igény lett volna rá. Harminc évvel a rendszerváltás után szerinte nonszensz, hogy még mindig az alapokról kell beszélni. Úgy fogalmazott:
A mai magyar kulturális élet meghatározó terepein, például a Színház- és Filmművészeti Egyetemen vagy épp a filmvilágban, nem történt rendszerváltoztatás, ami egészen megdöbbentő.
Rákay szerint úgy tesznek, mintha világ életükben a függetlenséget és a nagybetűs szakmaiságot képviselték volna, miközben foggal-körömmel védték hitbizományukat, ami a Rákosi- és Kádár-korszak öröksége. Úgy véli,
az SZFE vezetői és ideológusai annak idején egy gyilkos, kommunista diktatúrát szolgáltak ki
és ha érdekeik úgy kívánták, egymásról is jelentettek, formálták színházaikban, filmjeikben a szocialista embertípust. A rendszerváltás után pedig egy liberálisnak hazudott véleménydiktatúrát kezdtek kiépíteni.
Láthatóan éppen ők nem tudnak elszakadni a diktatúráktól, miközben akkor is hangosan sivalkodva diktatúráznak, amikor semmi okuk nincs rá
- fogalmazott.
Rákay szerint ők úgy vélik, hogy a kultúra csak liberális-baloldali szemléletű lehet, és ezt sulykolják minden szinten.
Amikor valaki liberálisan gondolkodik, az oly természetes, mint a levegővétel. Ha pedig valaki nemzeti, polgári, jobboldali értékrendet vall, az persze rögtön bűnös pártpolitizálássá silányul
–fogalmazott.
Szerinte az SZFE-n is ez zajlik, és ez nem a diákokról szól, hanem
az örökre bebetonozottnak hitt katedrákról és stratégiai fontosságú véleményvezéri szerepkörökről. Gyurcsány ilyen mélyre még nem süllyedt, mint most.
Mint ismert, Rákay Philip aláírásgyűjtést kezdeményezett Gyurcsány Ferenc kijelentése ellen, melyben Vidnyánszky Attilát - és rajta keresztül mindenkit, aki nem ért egyet Gyurcsánnyal - fenyegette meg azzal, hogyha hatalomra kerülnek, földönfutóvá teszi. Rákay Philip nem tartja véletlen elszólásnak a bukott miniszterelnök gondolatait. Úgy véli, Gyurcsány egyértelműen fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy milyen világról álmodik, a magyaroknak pedig már van tapasztalata arról, hogy Gyurcsány hogyan élt vissza a hatalmával miniszterelnöksége alatt például 2006-ban. Rákay szerint
Gyurcsány minden jobboldalit megfenyegetett ezzel a kijelentésével, mindenkit, aki a kormányzattal szimpatizálni mer.
A kijelentéssel ugyanakkor a Gyurcsány házaspár a sajátjaiknak is üzent, mégpedig azt, hogyha valaki ebből a keretrendszerből kidugja a fejét, azt levágják. Rákay úgy fogalmazott, hogy:
Gyurcsány és Dobrev nem más, mint egy lejárt szavatosságú politikai termék újracsomagolva. A demokratikus cukormáz alól persze mindig kikandikál a rothadó múlt.
Csak halkan kérdezem: jönnek majd Apró nagypapa jól bevált, gyilkos módszerei is?
– tette fel a költői kérdést.
Rákay Philip ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy fontos a múltról beszélni, ugyanis
a mai fiataloknak fogalmuk nincs arról, hogy ki az az Apró Antal, vagy hogy mi történt 2006-ban.
Azok a politikusok, akik most összeálltak Gyurcsányékkal, a saját politikai érdekeik és bizonytalan identitásuk miatt gondolhatják úgy, hogy ez vállalható. Szerinte
a Gyurcsány-féle politikai klánnal politikai öngyilkosság sorsközösséget vállalni.
Sokszor elhangzott már hogy nincs akkora közönség a jobboldalon, mint amekkorát ki szeretne szolgálni az új rendszer. Rákay ezt ugyanahhoz a retorikához hasonlította, mint amikor a Fidesz-szavazókat tanulatlan, vidéki, idős emberek sokaságának írják le. Évtizedeken keresztül a baloldalnak volt lehetősége arra, hogy „beteg világképüknek piedesztált ácsoljanak", továbbá az egyetemek, a művészképzés, a színházvilág, a kulturális élet is az ő kezükben volt. Mint fogalmazott:
Végül aztán ebben a langymeleg, belterjes, liberális katyvaszban ücsörögve elhitették magukkal, hogy minden, ami rajtuk kívül létezik, az csakis maradi, bűnös, náci dolog lehet.
Hozzátéve:
Ők abban érdekeltek, hogy deszakralizáljanak, profanizáljanak mindent, ami egy patrióta ember számára fontos.
Más országokban nem merül fel a „végre zárjuk le a múltat, hagyjuk a sérelmeket" típusú igény. Máshol alapállás az, hogy valaki patrióta és büszke a múltjának hőseire.
Nálunk a liberális véleményvezéreknek köszönhetően ebben sincs nemzeti minimum.
Ideológiai világok harca zajlik, ez a magyarázat arra, hogy miért nem történelmi eseményekkel, hősökkel foglalkoznak a filmekben, színházakban. A harmadik világháborút vívjuk, csak nem fegyverekkel - emelte ki. Az emberek előbb-utóbb rá fognak jönni, hogy az egyetlen előremutató, modern és trendi út, ha valaki patriótaként a saját nemzetében, a hazájában, a Teremtőben, az egyetemes értékekben gondolkodik.
A fél világ attól szenved, hogy ezek az újbalos, neobolsevik, neomarxista csoportosulások abban érdekeltek, hogy jól kimódolt forgatókönyvek alapján polgárháborús hangulatot szítsanak.
Rákay úgy látja, hogy az ellenoldal nem hajlandó a párbeszédre és addig szeretik a másképpen gondolkodást, amíg az a másképp gondolkodó pont úgy gondolkodik, ahogyan ők.
Az SZFE évi 2 milliárd forintból él, a tízéves kétharmados kormányzás alatt azt nem tudta elérni a kormány, hogy legalább egy ember bekerüljön az SZFE vezetésébe – jegyezte meg Rákay, hozzátéve: ennyit az orbáni önkényről. A tüntetőkről pedig megjegyezte:
Számukra nyilván az volna igazán ünnepi – s talán ezen is mesterkednek –, hogy a rendőrség elvigyen néhány tüntetőt megbilincselve.
Arról, hogy mi várható az új vezetés alatt, Rákay azt mondta, hogy el kell menni a Nemzetibe vagy az Újszínházba, ahol remek előadások futnak. Hozzátette: Vidnyánszkynak lehetőséget sem adtak arra, hogy elmondhassa, milyen irányba szeretné fejleszteni az egyetemi művészi-képzést.
Rákay Philip szerint az SZFE egy fontos bástyájuk, de nem az utolsó. Szerinte az egyetemen megállt az idő, soha senki nem mert hozzányúlni, de a művészképzés nem pusztán ideológiai, de szakmai értelemben is régen megújításért kiált. Az egyetem blokád alá vétele nem demokratikus és sok hallgató nem is ért vele egyet, de egy hangos kisebbség uralja a közbeszédet, ami nem hagy teret az ellenvéleménynek. A kérdés az, hogy az Alapítvány mikor mondja már ki, hogy eddig és ne tovább. Kiemelte:
A kulturális véleménydiktatúrát irányítani komoly erőt jelent. Sokkal mélyrehatóbb és erősebb hatalom ez, mint egy kormányzaté.
Gyurcsány fenyegetőzése ellen tiltakozva Rákay Philip az Origón írt publicisztikát. A nagy visszhangot látva petíciót indított, amelyhez kezdetben 301 művész és közéleti személyiség csatlakozott, később ez országos tiltakozássá vált, és most
már több mint 45 ezren támogatják országosan és a határokon túl is.
A petíciót itt lehet aláírni.