A hónap elején megjelent egy hír arról, hogy egy 11 éves olasz kisfiú egy internetes kihívás hatására öngyilkos lett. Az eset azonban nem egyedi, korábban az úgynevezett Momo és a Kék Bálna kihívások miatt halt meg több gyerek. Ezek internetes játékok, amely során a gyerekek olyan feladatokat kaptak, amelyek végül öngyilkossághoz vezethettek. Egy szexuálpszichológus szerint a szülőknek, ahogyan a korábbi generációk szülőinek is éppúgy felelősségük, hogy a gyerek érezze, hogy bármikor fordulat hozzájuk. Rusz Edit úgy fogalmazott:
egy normális édesanyának azért tudni kell, hogy a gyereknek vannak ilyen titkos útjai, amiben nem biztos, hogy jó irányba kell elmennie vagy arra el kell mennie. Természetesen nem a szigorra gondolok, hanem a megértésre és a beszélgetésre, hogy az a virtuális világ, virtuális világ.
Antal-Ferencz Ildikó szerint a szülőnek abban van felelőssége, hogy ő maga is megismerje és megértse az internet világát, annak veszélyeit és ezt átadja a gyereknek, beszélgessen vele erről. Az újságírónő kiemelte továbbá, hogy nem mindegy, hogy milyen idős gyerekről beszélünk. Mint fogalmazott később:
ha megalapozzuk kisgyerekkorban és kitoljuk azt az időt, amíg az eszközökhöz nyúl és természetessé válik neki, vagy pedig már az online térbe bekerül, akkor erősödik a lelke, az identitása, a személyisége és mire oda kerül, hogy hatások érik, erősebb lesz.
A gyerekek alapvetően figyelemre vágynak és amelyikük ezt megkapja otthon, nem vágyik olyan visszacsatolásokra, amit mondjuk a közösségi médián keresztül likeok formájában kap. Kroó Zita a gyerekekkel való visszaélésekkel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy:
leginkább törvényekkel lehetne a legjobban visszaszorítani, amiben én nem ismerek kegyelmet, most nem azt mondom, hogy halálbüntetés, de a legszigorúbban büntetném ezeket a dolgokat, és ebben az a szörnyű, hogy ezeknek a gyerekeknek felnőtt korukban esik le a tantusz, hogy mi történt velük és akkor kezdődik az igazi lelki szorongás.