Ezért menthet életeket az időben beadott influenza elleni oltás

Európa-szerte egyre rosszabb a vírushelyzet, amiben nem segít, hogy a koronavírus mellett jön az ősszel szokásos influenza is. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy sokkal súlyosabb lefolyású lehet a megbetegedés, ha valaki egyszerre kapja el a két betegséget. Utóbbit ki lehet védeni azzal, hogy beadatjuk a kormány által az idei évre ingyenessé tett influenza elleni oltóanyagot. Az időseknek, a komolyabb alapbetegséggel rendelkezőknek és a munkájuk miatt veszélyeztetetteknek ez erősen ajánlott. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Szeptemberben jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az állam idén mindenki számára ingyen biztosítja az influenza elleni védőoltást. Mint a Kormányinfón elmondottakból kiderült: ahogyan eddig is, az oltást a háziorvosnál kell kérni. Változást jelent ugyanakkor, hogy az

nemcsak a kiemelt korcsoportoknak és a nagyobb veszélynek kitett embereknek, hanem mindenkinek ingyenes lesz.

Az előzetes tervek október közepére tették a folyamat megindítását, mostanra kiderült, sikerült tartani a menetrendet. Éppen ezért érdemes megnézni, mit javasolnak a szakemberek, milyen előnyei vannak, ha valaki beadatja a vakcinát.

Mik az érvek a beoltás mellett?

A legnagyobb dilemmát és egyben kérdést az jelenti, hogy a koronavírus-járványhelyzet mennyiben befolyásolja a sima influenza elleni védőoltás beadását.

A kérdés azért is érdekes, mert a szezonális influenza és a koronavírus egyes tünetei nagyon hasonlóak. Köhögés, nehéz légzés, láz, mellkasi vagy izomfájdalom - mindkettőnek ezek a jelei, így elsőre nehéz megállapítani, hogy a kettő közül melyik betegségről van szó. Az egyetlen tünetcsoport, amellyel nagy biztonsággal megállapítható a koronavírus-fertőzés, az ízérzékelés és a szaglás elvesztése, emellett az influenzánál hirtelen magas láz jellemző, és a tünetek 1-3 nap alatt múlni kezdenek. Ezen a ponton fontos kiemelni:

ha valaki be van oltva influenza ellen, és a fent felsorolt tünetek valamelyike, vagy akár együttesen jelentkeznek, akkor szinte biztosan koronavírusos.

A másik legfontosabb érv az ingyenes oltás mellett: a két hasonló tüneteket produkáló, ugyanakkor más lefolyású kórt egyszerre is el lehet kapni, ez pedig a koronavírusnál is súlyosabb szövődményeket eredményezhet.

Egy egészségügyi dolgozó influenza elleni védőoltást ad be egy férfinak Forrás: MTI/Kallos Bea

A szakemberek mindenkit arra kérnek, adassa be az ingyenes védőoltást.

Minden beteg éljen az ingyenes védőoltás lehetőségével

- mondta a napokban Müller Cecília országos tisztifőorvos, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a koronavírus elleni védőoltás csak a közeljövőben várható, az influenza elleni védőoltást így is hasznos beadatni. Külön kiemelte, hogy az létezik gyerekek és felnőttek számára is. "Kétféle oltóanyag áll rendelkezésre, az egyik a gyermekek számára 6 és 35 hónapos életkor között (nekik két oltást kell kapniuk), illetve a felnőttek számára rendelkezésre álló három komponensű vakcina. Ez az oltóanyag két A típusú és egy B típusú influenzatörzs ellen nyújt védelmet" - részletezte a tudnivalókat a szakember.

Az egyik legizgalmasabb kérdés az ingyenes védőoltás kapcsán, hogy mivel jár, ha az influenzavírus és a koronavírus találkozik. Az országos tisztifőorvos mindenkit megnyugtatott, hogy az influenzaoltás akkor sem okozhat problémát, ha valaki tünetmentesen fertőződött meg koronavírussal. Ugyanakkor a bizonytalansági faktor miatt azt is leszögezte, ha a fertőzöttség ismert, akkor természetesen nem oltanak be senkit.

Müller Cecília országos tisztifőorvos mindenkit az ingyenes védőoltás beadatására buzdít Forrás: MTVA

Szintén az ingyenes oltóanyag igénybevételére buzdít mindenkit Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. Az Origónak adott interjújában azt mondta, "a most következő influenzaszezon előtt azt tanácsoljuk, hogy minél többen oltassák be magukat". "Az emberek érzik, hogy kétféle támadó vírusról van szó, és ha legalább az egyik ellen beoltatják magukat, biztosabb lehet a diagnózis, ha jelentkeznek a tünetek. Az orvosnak is sokat segít, ha tudja, hogy a beteg beoltatta-e magát influenza ellen, vagy sem. Ha láz, köhögés, gyengeség, szaglás- és ízérzékelés vesztése jelentkezik egy influenza ellen oltott embernél, biztosabb lehet az, hogy koronavírusos" - indokolt.

A szakember arra is felhívta a figyelmet a Kossuth Rádióban, hogy

sokkal súlyosabb lefolyású lehet a megbetegedés, és kétszer akkora lehet az esély a halálra, ha valaki egyszerre kapja el a koronavírust és az influenzát.

Ugyanakkor az igaz, hogy erre kevés tapasztalat van, így a szakemberek is némileg bizonytalanban tapogatóznak,

Az M1 Aktuális csatornának adott interjújában Szlávik pedig azt is elmondta, hogy az influenza elleni védőoltások megbízhatóak, biztonságosak, így normál esetben azokat nyugodtan be lehet adatni. "Csak a lázas, beteg, illetve az oltásra allergiás embereknek nem szabad beadni" - húzta alá.

A térítésmentes védőoltás jellemzően október 20-ától elérhető az orvosi rendelőkben, így minden adott annak igénybevételére.

Kik éljenek mindenképpen a lehetőséggel?

Az már szóba került, hogy milyen esetekben nem ajánlott beadatni az influenza elleni oltóanyagot, ugyanakkor arra is ki kell térni, kiknek kellene mindenképpen élniük a lehetőséggel.

A szakemberek alapvetően két csoportot emeltek ki, őket hatványozottan kérik a vakcina igénybevételére: az időseket, és a súlyosabb alapbetegséggel rendelkezőket.

Az idősek és a krónikus betegek feltétlenül oltassák be magukat az influenza ellen, mert bár a koronavírus-járvány ellen hozott intézkedések (maszkhasználat, kézmosás, távolságtartás - a szerk.) akadályozzák az influenza terjedését is, nem helyettesítik a védőoltást

- olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felhívásában. Indoklásuk szerint az influenza elleni védőoltás hatásos és biztonságos, nincs benne élő vírus, ezért nem lehet tőle megbetegedni.

Müller Cecília ugyanakkor hozzátette, hogy a munkájuk miatt magas kockázati csoportba tartozóknak is különösen fontos beoltatni magukat. Példaként említette

az egészségügyben, a szociális intézményekben dolgozókat, a kormánytisztviselőket, a rendvédelemben és a közlekedésben dolgozókat,

akik sok emberrel találkoznak munkájuk során.