Hogyan, mivel manipulálnak minket a világhálón?

Pillanatkép az M5: Ez itt a kérdés című, október 27-én sugárzott műsorából

Hogyan lett az internet a 21. századra olyan, tömeges véleménygyarmatosításra használt eszköz, amelyet mindössze néhány nagy amerikai cég irányít? Milyen egyéni, társadalmi, politikai és gazdasági károkat okoznak a világháló láthatatlan urai? És végül hogyan vált az internet a szabadság metaforájából látszatdemokráciává? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az M5: Ez itt a kérdés című műsorának október 27-i adásában.

A közmédia kulturális csatornáján hétköznaponként 20 órától parázs vitákat láthatnak a nézők: az Ez itt a kérdésben olyan aktuális kultúrpolitikai, tudománypolitikai és társadalmi témák kerülnek terítékre, amelyek nagy vihart kavarnak a közéletben.

Pillanatkép az M5: Ez itt a kérdés című, 2020. október 27-én sugárzott műsorából Forrás: MTVA

A keddi adásban Dén Mátyás András informatikus-közgazdász; Z. Karvalics László, a Szegedi Tudományegyetem docense; Fabricius Gábor, Magyarország egyetlen cannes-i díjas reklámügynökségének vezetője és Papp János Tamás, az NMHH Médiatudományi Intézetének munkatársa

vitatta meg például azt, hogy valóban tömegmanipulációs platform-e a világháló.

Dén Mátyás arról beszélt, hogy azért most írt erről a témáról cikket, mert több fiatal rácsodálkozott a Társadalmi dilemma című filmre a környezetéből. Erről egy korábbi Ez itt a kérdés műsorban már esett szó.

Vannak huszonéves kollégáim, akik nagy szemekkel jöttek és kérdezték, hogy láttam-e ezt a filmet. Mondtam nekik, hogy láttam, de igazából újdonságot nem mondott. Ők teljesen őszintén meg voltak lepődve attól, hogy mik folynak a háttérben. A cikk megírásnak másik oka az, hogy pár héttel, hónappal ezelőtt elvesztettem a „Wikipédia-szüzességemet" azzal, hogy egy egyesületet, egy szaklapot, egy saját terméket és magamat is megpróbáltam feltenni a Wikipédiára"

- mondta a műsorba online bejelentkező informatikus-közgazdász. Ekkor szembesült azzal, hogy azt a terméket vagy szolgáltatást, amely szabad lexikonként hirdeti magát – olyan oldalként, amit mindenki szerkeszthet – user nevek mögé rejtőző emberek szerkesztik. Amikor megkérdezte tőlük, hogy ez miért van így, azt a választ kapta, hogy rájuk nem vonatkozik semmilyen szabályozás. A Gazdasági Versenyhivatal sem kezdhet velük semmit. Azt mondták neki, hogy

ők azt tesznek ki az oldalra, ami nekik tetszik, amit nem reklámnak, de népszerűnek tartalomnak értékelnek.

Gulyás István műsorvezető ezután kiemelte a véleménygyarmatosítás eszköze kifejezést Dén Mátyás cikkéből, amire Z. Karvalics László reagált először.

Az internetnek a hatalmas galaxisában léteznek olyan bolygók, amelyeknek van olyan kontinense, ahol részben és bizonyos körülmények között igaz lehet az az állítás, hogy véleménygyarmatosítás folyik"

– mondta és hozzátette, hogy korántsem mindegy, hogy az interneten belül miről esik szó. Rávilágított, hogy a Wikipédia nem egy globálisan működő amerikai cég terméke, és ezért pontosan kellene meghatározni, hogy mire utal az állítás. Közölte, hogy

a világháló sok szegletére nem igaz, hogy a véleménygyarmatosítás eszköze lenne,

majd felhívta a figyelmet arra, hogy az internetnek vannak pozitív oldalai is, nem egy nagy sötét felhőnek kell elképzelni.

Pillanatkép az M5: Ez itt a kérdés című, 2020. október 27-én sugárzott műsorából Forrás: MTVA

Fabricius Gábor ehhez annyit tett hozzá, hogy ő érti, miért fogalmaznak meg általában negatív állításokat a világhálóval kapcsolatban, majd arról beszélt, hogy a kínaiak nem engedik az amerikai közösségi oldal használatát az országukban. Úgy látja, hogy

ez a fajta korlátozás jelez valamit azzal kapcsolatban, hogy az onnan kinyerhető adatok mire és hogyan használhatók fel a világban.

Papp János Tamás is arról beszélt, hogy nem érdemes összemosni a Wikipédiát a Google-lel vagy a Facebookkal, majd közölte, hogy a médiahatóságnak, amelynél ő is dolgozik, alapvetően a médiaszabályozással kapcsolatban van dolga, ami elsősorban a sajtóra és a médiaszolgáltatásokra vonatkozik.

Az állam szerepének, beavatkozási határainak megvitatása után szóba került, hogy a közösségi enciklopédiának tartott felületen,

a Wikipédián mennyi hiba van, amiről sokan nem tudnak és így elfogadják igazságnak.

Dén Mátyás arról beszélt, vannak olyan, jellemzően a fiatalabb generációhoz tartozók, akik a Wikipédia tartalmakat egyenesen mérvadónak tartják. Szerinte ezzel kapcsolatban fel kell vetni a társadalom, valamint a hatóság felelősségét is. A Szegedi Tudományegyetem docense ezzel szemben azt hangsúlyozta,

hogy a Wikipédia az internet csodája, az emberiség globális tudástára,

amivel ugyan sokan visszaélnek ugyan és az sem vitatható, hogy van vele probléma, de alapvetően jó, hogy létezik, elérhető. Ezután arról beszélt, hogy az adatvagyont,

az interneten hozzáférhető adatokat legálisan és jó célokra is fel lehet használni és nem csak a cégek képesek erre, hanem például a kormányok is.

Ugyanakkor hozzátette, hogy valóban vannak rosszindulatú emberek, például csaló adathalászok, tehát szerinte nem cégekről, hanem emberek tevékenységéről kellene beszélgetniük.

Gulyás István rávilágított, hogy az internet lehetőséget ad ezeknek az embereknek a csalásra vagy az adataink rossz felhasználásra,

mire Papp János Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségi oldalak nem azért jöttek létre, hogy átvegyék a hatalmat az emberek felett, hanem azért, hogy összekössék őket, megkönnyítsék az emberek közti kommunikációt, tehát alapvetően a jó szándék vezérelte azokat, akik kifejlesztették őket. Úgy fogalmazott, hogy az emberek veszélyérzet nélkül mindent megosztanak magukról,

amit a platformok kezdetben csak hirdetésekhez használták fel, aztán politikai kampányokhoz, majd marketingkampányhoz is.

Emellett a betörők, bűnözők is rájöttek, hogyan segíthet nekik. A közösségi oldalak tartalma alapján például ki tudják figyelni, hogy kihez mikor lehet betörni, mikor nincs otthon az illető, hiszen látják, ha éppen képeket posztol magáról egy külföldi kiránduláson. Fabricius Gábor a kényelmi funkciót említette meg. Úgy fogalmazott, hogy

a kapitalizmus az „emberi kényelmességre" épít,

amit maximálisan kihasználnak a szereplői.

A könnyen függőséget okozó közösségi oldalak szerepének, helyzetének megvitatása után a fogyasztók tudatosságáról beszélgettek. Végül a hamarosan életbe lépő, az Európai Unióban készülő átfogó, internetes szabályozásról esett szó.