A férfi volt az, aki 2006-ban, négy évvel a móri mészárlás után egy tarjáni erdőben a fémkeresőjével megtalálta elásva a való tettesek tárgyait.
A rendőröket végül ezek vezették el a gyilkosokhoz, Szebenyi István mégsem kapta meg a 25 milliós nyomravezetői díjat, és ez azóta sem változott.
Helyette egy olyan embernek fizették ki a pénzt, aki tévesen Kaiser Edét és Hajdú Lászlót nevezte meg tettesként. Ettől a férfitól soha nem kérték vissza ezt a pénzt, pedig nagyot hibázott.
Kaiser Ede ekkor már börtönben volt, életfogytiglani büntetését töltötte. Később az új fejlemények miatt felmentették, de más bűncselekmények miatt 18 évet volt börtönben. Ő idén nyáron szabadult.
Szebenyi István nem adta fel, évekig harcolt a jutalmáért, de sikertelenül. Mostanra az is eldőlt, hogy nem Magyarországon fognak dönteni.
"A végső döntést az Alkotmánybíróság mondta ki az ügyemben. Kérésemet ők is elutasították, ők nem a kérésem jogosságát vizsgálják, hanem azt: sérültek-e az alkotmányos jogaim a korábbi eljárásokban.
Nincs más választásom, mint Strasbourghoz fordulni.
Szinte biztos vagyok benne: ők úgy gondolkoznak, mint én, és nem vitatják, hogy az általam megtalált tárgyakról levett DNS-minta kulcsfontosságú volt a tettesek kézre kerítésében" – magyarázza a férfi a Blikknek.
Elmondása szerint a rendőrség álláspontja az, hogy a díj kiírása úgy volt megfogalmazva, hogy az kapja a pénzt, aki konkrét információkat mond a tettesekről, vagy arról hol vannak. Vagy is nevet és címet kértek.
az, hogy általam jutottak el hozzájuk, úgy látszik, nem számít
– teszi hozzá.
Egy másik, veszprémi gyilkossági ügyben egy titkos társával együtt megkapták a nyomravezetői díjat, mert máshogy volt megfogalmazva a díj kiírása.
Amikor Szebenyi bejelentést tett a rendőrségen, hogy mit talált az erdőben, majd azt a hatóságok nyilvánosságra hozták.
Ekkor jelentkezett a férfi titkos társa, aki elmondta, hogy korábban egy Nagy László nevű férfi arra kérte, vigye ki az erdőbe és adja kölcsön neki a fémkeresőjét, mert meg kell találnia valami nagyon fontosat, amit korábban elásott.
Nagy a fegyverét akarta, amit Móron is használt. Mindez még a veszprémi postásgyilkosság előtt történt.
"Nem kérdéses, hogy ketten kellettünk ahhoz, hogy végül bilincs kattanjon Nagyék csuklóján.
Úgy tartom tisztességesnek, hogy pontosan ezért, engem csak a nyomravezetői díj fele illet meg. Nem is kértem soha a teljes összeget, csupán a felét.
Én soha nem nyerészkedni akartam, csupán a jogos jussomat szeretném megszerezni" – szögezte le Szebenyi István.