Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A történet előzménye röviden:
Mint ismert, a baloldali pártok jó ideje Orbán Viktorhoz mérik magukat a politika minden területén, így a külpolitikában is. Ha a magyar kormányfő jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, akkor Putyin-ellenesek lesznek - annak ellenére, hogy miniszterelnöksége alatt Gyurcsány Ferenc az orosz elnök egyik fontos szövetségese volt. Valami hasonló játszódott le Törökország és Recep Tayyip Erdogan török elnök esetében is: Magyarország politikai és stratégiai érdekei mentén együttműködik a keleti országgal, így a baloldali pártok és politikusok automatikusan a másik oldalra pozicionálták magukat.
Ezzel kényelmetlen helyzetbe hozták a Jobbikot, hiszen az évek során gondosan építgették a török kapcsolatokat, amelyek "létjogosultsága" ezzel erősen megkérdőjeleződött. Bár a logikus az lett volna, hogy a baloldalra átállt párt felhagy "a nem kívánatos" összeköttetésekkel, ez a legkevésbé sem valósult meg.
A Jobbikban ugyanis a színfalak mögött a mai napig él és virul az iszlám vonal, a szálakat a párt második embere, Gyöngyösi Márton mozgatja.
Ennek legerősebb bizonyítéka, hogy a szervezet elnökhelyettese alig több mint egy hónapja is kiállt a török AA hírügynökségnek adott nyilatkozatában az Észak-Ciprusi Török Köztársaság mellett. Ennek azért van különös jelentősége, mert a szakadár bábállamot kizárólag Törökország ismeri el. Mint ismert, Észak-Ciprus (hivatalos nevén Észak-Ciprusi Török Köztársaság, törökül Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti) egy Törökország befolyása alatt levő bábállam, amely Ciprus szigetének északkeleti harmadán terül el. Brüsszelben folyamatosan napirenden van "a ciprusi kérdés", amelyben a Jobbik külügyére egyértelmű álláspontot visz.
A lehető legrosszabb stratégia Törökországot elszigetelni
- szögezte le a tudósítás szerint. Az európai uniós képviselő ezt egyébként arra értette, hogy török hadihajók támogatásával zajlanak olajkutatások a hivatalosan Ciprushoz tartozó felségvizeken.
Egy nappal később az Európai Parlamentben is hangot adott a véleményének: az uniós képviselők a plenáris ülésen megszavazott állásfoglalásukban felszólították Törökországot, hogy azonnal állítsa le illegális fúrásait a Földközi-tenger keleti részén, valamint tartózkodjon a görög és a ciprusi felségvizek megsértésétől. A magyar politikusok közül egyedül Gyöngyösi tartózkodott a szavazásnál, a Fidesz és a baloldali pártok képviselői egyaránt támogatták a javaslatot. Magyarán,
a Jobbik elnökhelyettese nem volt hajlandó szembemenni a törökök érdekeivel.
Tavaly novemberben pedig azt mondta a téma kapcsán a török Euronewsnak, hogy "Ciprusnak is van felelőssége a helyzet kialakulásában. Meg kell védeni a ciprusi török jogokat”.
Szintén az iszlám vonal párton belüli továbbélésére utal, hogy az önkormányzati választás után, tavaly novemberben Lukács László parlamenti képviselő elutazott a török bábállam "megalapításának" 36. évfordulós ünnepségére. A török híradások, így a Radyo Güven nevű portál is kiemelte, hogy a jobbikos politikusnak komoly fogadtatásban volt része.
A törökbarátság tehát a legújabb időkben is megfigyelhető a párt felső köreiben: ezt mutatja, hogy a szervezet egy másik tavalyi rendezvényen is magas szinten képviseltette magát. Az Észak-Ciprusi Török Köztársaság budapesti "nagykövetsége" által szervezett tavaly júliusi eseményen részt vett
Nem kell messzire menni a következő ilyen történetért: négy évvel ezelőtt az Észak-Ciprusi Török Köztársaság hivatalos elnöki honlapján is megemlékeztek a Jobbik és a törökök barátságáról. Gyöngyösi Márton ekkor személyesen találkozott a szakadár állam vezetőjével: az eseményen olyan illusztris személyek bukkantak fel, mint Shaza Fatima, a Pakisztáni Muszlim Liga képviselője, vagy Oszam Fejszál El Szájjed, a szudáni nemzeti bank volt alelnöke.
Tökéletesen illeszkedik a sorba: 2016 októberében a Jobbik megakadályozta mostani szövetségese, az LMP határozati javaslatának elfogadását, amely az örményekkel szembeni népirtás elismerését célozta. A török illetőségű Eurázsiai Tanulmányok Központja (AVIM) valósággal ünnepelte a jobbikos hősöket. A szervezet honlapján külön kitértek Gyöngyösi Mártonra, aki azzal érvelt török barátai érdekében, hogy nem ügyvédeknek és történészeknek kellene dönteniük a kérdésben.
Az Azerbajdzsán melletti kiállásért a Jobbik jelenlegi elnökhelyettese meg is kapta jussát: a Török Üzleti Világtanács (DtiK) regionális képviselője egy jelvényt és egy tányért ajándékozott neki.
Nem sokkal ezelőtt elfogadta a meghívást és meg is jelent a Yusuf Emre Intézetben működő Észak-Ciprusi Kutatóközpont által szervezett "Ciprusi török kultúra napja" elnevezésű rendezvényen 2016 augusztusában. Az összejövetelen az anatóliai törökök mellett az azeri törökök is részt vettek. Mind a török, mint az azeri állam nagyköveti szinten képviseltette magát.
Még közel sincs vége a sornak: 2016 júliusában Gyöngyösi találkozott a magyar-azeri baráti bizottság azeri elnökével is. Mint egy azeri hírportálról kiderült, a jobbikos uniós képviselő leszögezte,
továbbra is támogatni fogja Azerbajdzsánt.
Ezt azzal indokolta, hogy egy barátságos országról van szó, és ugyanazzal a lendülettel nagy jelentőséget tulajdonított az azeriekkel folytatott kapcsolatok továbbfejlesztésének. A cikkben kitértek arra is, hogy az azeriek köszönetet mondtak a Hegyi-Karabahhal kapcsolatos "igazság" terjesztéséért.
Öt éve a Jobbik még teljesen nyíltan török- és iszlámpárti politikát folytatott: a Jobbik ifjúsági szervezetének honlapján olvasható, hogy Bernáth Georginának, Gyöngyösi Márton akkori jobbkezének, és Szalay Szabolcsnak, a jobbikos politikus mostani asszisztensének vezetésével jobbikos küldöttség járt Isztambulban. Információink szerint
Szabó Gábor korábbi pártigazgató is elutazott a csapattal a török nagyvárosba. A látogatás célja az volt, hogy kampánystratégiát tanuljanak Erdogan AKP-jétől.
A 2014-es uniós választás után nem sokkal Gyöngyösi megkérdőjelezte a voksolás legitimitását, mondván, az észak-ciprusi törökök nem vehettek részt a választáson. A jobbikos politikus szerint a magyar kormánynak kezdeményeznie kellett volna a magyar elnökség idején, hogy Brüsszel vegye fel a gazdasági kapcsolatokat az egyébként (Törökországon kívül) senki által el nem ismert "országgal”.
Az Országgyűlésben is törökpárti javaslatokkal bombáztak
A Jobbik a parlamentbe való bejutását követően rendszeresen nyújtott be a törökök helyzetével foglalkozó országgyűlési határozati javaslatot. 2012 novemberében A muszlimok ártatlansága című film elkészítésének elítélése érdekében szólaltak fel. Ezt azzal indokolták, hogy a vallások közötti bizalom megrendülésén túl komoly anyagi károkat okozott "a felelőtlen alkotás megjelenése." Úgy tartották, Magyarországnak nem lehet érdeke, hogy "potenciális keleti partnereinek egy jelentős része ellenszenvvel tekintsen rá a jövőben"
Többször is elítéltették volna a magyar Országgyűléssel a "hegyi-karabahi örmény agressziót": egyszer 2011 áprilisában, egyszer pedig 2013 novemberében nyújtottak be ez irányú határozati javaslatot.
2013 áprilisában pedig amellett lobbiztak, hogy hatékonyabban működjenek Magyarország és a stratégiailag fontos keleti partnerei (elsősorban Oroszország és Törökország) közötti diplomataképzések és cserediákprogramok.
Bár az iszlám vonal a Jobbik baloldali fordulata ellenére továbbra is meghatározó a szervezet életében, ez a hivatalos kommunikációban jól láthatóan visszaszorult. A Brüsszelben a mai napig a török érdekeket védelmező Gyöngyösi júliusban arra vetemedett, hogy nyíltan kritizálta Erdogant és a törököket.
"Ez egy rossz gesztus (Hagia Szophia mecsetté alakítása – szerk.) a nyugati világ felé, amelynek most Recep Tayyip Erdoğan török elnök beint, és azt üzeni, hogy akkor is azt csinál, amit csak akar? Ez lehet, hogy Erdoğan elnöknek szerez pár támogatót. (...) Törökország pedig ahogyan nem áll meg hosszan saját kulturális és vallási öröksége nélkül, ugyanúgy nem fog hosszan megállni partnerek nélkül" – fogalmazott kifejezetten ellenségesen azokról a törökökről, akiket egész karrierje alatt pátyolgatott.
A Jobbik elnökhelyettesének kommunikációjában tökéletesen megfigyelhető a kettősség: júliusban még a törököket támadta, szeptemberben pedig már arról beszélt a török médiában, hogy "a lehető legrosszabb stratégia Törökországot elszigetelni." Csakhogy a kettős beszéd nem sokáig tartható fent, ami leginkább a Jobbik alárendelt pozíciójából következik. Jakab Péter pártja ugyanis az utóbbi hónapok baklövéseinek köszönhetően jelentősen rontott alkupozícióján a baloldali szövetségen belül. Ebből pedig az következik, hogy még inkább kénytelenek igazodni Gyurcsány Ferenc elvárásaihoz. Csakhogy az Origo információi szerint
Gyöngyösi Márton nem kisebb álmot tűzött ki maga elé, mint a külügyminiszterséget.
Ez már csak elvi síkon is komoly akadályokba ütközhet, méghozzá több szempontból is: a jobbikos politikus – akárcsak Bíró László - a klasszikus antiszemita politikusok közé tartozik, amit tetéznek a kiváló török, illetve iszlám kapcsolatai. Ezen a ponton jön be a Gyurcsány-hatás: Gyöngyösi a DK elnökének nyomására jól láthatóan visszavett a törökimádatból és a zsidóság elleni nyílt ellenszenvéből. De ahogy az a korábbiakból is látható, ez csak a felszínen igaz: a háttérben minden ugyanúgy megy tovább, mint korábban. (A gyakorlati kérdésről nem is érdemes beszélni: a Fidesz támogatottsága 50% feletti.)
De a legnagyobb kérdés: Gyurcsány miatt mennyire marad tartós a Jobbik törökbarátsága? Másképp feltéve a kérdést: milyen álláspontot fog képviselni a párt a törökökkel, az oroszokkal, az örményekkel, az azeriekkel és a ciprusiakkal kapcsolatban, amikor eljön a döntés ideje?
