Soros-gyámság alá tennék az önkormányzatokat?

Az uniós források kérdését is ideértve a Soros-hálózat már most elkezdte megteremteni a megfelelő hátteret a 2022-es országgyűlési választásra - írja a Tűzfalcsoport. Erőiket most budapesti kerületekre összpontosítják: erre a Baranyi Krisztina által vezetett Ferencváros az élő példa, ahol többek között a K-Monitor, a Transparency International és az Átlátszó is felbukkant. 

A K-Monitor, a Transparency International és az Átlátszó a tavalyi önkormányzati választások előtt meghirdette az „Ez a Minimum!" átláthatósági célú programját. A részben külföldről támogatott szervezetek kezdeményezése papíron arról szól, hogy az átláthatóság terén megsegítsék az önkormányzatokat.

A Momentum ferencvárosi képviselői már az alakuló ülésen napirendre vették az NGO-k programjának végrehajtásához szükségesnek ítélt sürgősségi javaslatot, ami egyébként a korrupció elleni intézkedésekről szólt. A képviselőtestület elfogadta az előterjesztést, aminek nyomán elkészült az átláthatósági rendelet tervezete. Csakhogy a közgyűlés a veszélyhelyzet miatt végül nem tárgyalta az előterjesztést, és az később sem került napirendre.

A baloldali vezetésű önkormányzatnál így az adatigénylések rendjének szabályozási részletei, és a testületi vagy bizottsági ülések, közmeghallgatások nyilvánosságának kérdései vetődtek fel. A polgármester, az alpolgármesterek, képviselők, bizottsági tagok, a gazdasági társaságok vezetői és felügyelő szerveinek tagjai esetén a javadalmazás nyilvánossága is szóba került. A gazdasági társaságok szerződéseinek online publikálásával elvileg az önkormányzati tulajdonú cégek átláthatóvá tétele a cél a program támogatói szerint.

Azonban felvetődik, hogy az elképzelésen túl a gyakorlatban lehet-e valami más, rejtett valós célja az említett szervezeteknek a külső nyomásgyakorlás soft eszközeivel.

Azt fontos tisztázni, hogy az ilyen szervezetek általában nem függetlenek, és nagyon is politikai szereplőnek tekinthetők.

Politikai ideológiájuk általában neoliberális alapokon nyugszik, és működésük során az átláthatósági, korrupciós vagy szociális és emberi jogi kérdéseket többnyire a politikai baloldal törekvései, céljai érdekében alkalmazzák és interpretálják. Az ilyen kívülről támogatott NGO-k függetlenségét erősen kérdésessé teszi az a mód is, ahogyan beavatkoznak egy-egy ország (akár helyi szintű) demokratikus közéletébe. Nem kizárható, hogy ez történik például Ferencváros esetében is - kommentálja a Tűzfalcsoport.

Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere már 2019 decemberében, alig két hónappal az önkormányzati választás után az egyik érintett szervezet, a Transparency International Magyarország korrupciós konferenciáján arról beszélt, hogy a korábbi kerületi vezetéstől örökölt "áltevékenységek kiszűrésével" 150 millió forintot takarítottak meg a kerület büdzséjében. Teljesítés nélküli kifizetéseket emlegetett, és mint mondta, azért csak egy rendőrségi feljelentés született, mert a többi legitimált, "jogszerűsített korrupció volt".

Ferencvárosban komoly befolyást szereztek Soros György szervezetei Forrás: Facebook

A IX. kerületi vezetésnek korrupciós és átláthatósági ügyekben programot kínáló szervezetek, a K-Monitor, a Transparency International és az Átlátszó aligha tekinthetők függetlennek az őket finanszírozó támogatóktól. Vagyis az ismert nemzetközi gyakorlat alapján igenis lehetséges, hogy ezek az NGO-k a szakmai, illetve szakpolitikai álláspontot alárendelik a donor (ez esetben a Soros-féle alapítványi hálózat) hosszú távú érdekeinek. A NGO-k gazdasági érdekkijáró tevékenységét erősíti, hogy 2018-ban például a kormánnyal szemben álló Atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. – a Nyílt Társadalom Alapítványok honlapjának adatai szerint – 49 120 dollárt, azaz nagyjából 17,8 millió forintnak megfelelő támogatást kapott Soroséktól. A kerületet most győzködő szervezetek összesen százmilliós nagyságrendű finanszírozást élveznek, túlnyomórészt külföldről.

A probléma úgy is megfogalmazható elméleti fölvetésként, hogy miért akar függetlennek látszani az, ami valójában sohasem volt független?

A legnagyobb gond viszont alighanem a demokratikus deficit: az, hogy maguk az említett NGO-k is, a külföldi finanszírozásuk és a döntéshozatali folyamataik révén sem lehetnek megfelelően demokratikusak, mert azok nem átláthatóak, és a bonyolultságuk miatt megközelíthetetlennek számítanak a köznapi állampolgárok számára. Ezért is kérdéses a demokrácia szempontjából, ha ilyen szervezetek gyámsága alá kerülnek önkormányzatok. De ez akár egészen más megvilágításba helyezheti azt a régebbi vitát is, amelynek lényege, hogy a baloldal egyes helyi politikusai – például Karácsony Gergely budapesti főpolgármester – szerint még jobb lenne, ha közvetlenül az önkormányzatok kapnák a jövőben az uniós támogatásokat. A közvetlen finanszírozású források ügyének van is támogatottsága a mostani Európai Bizottságban, onnan két alelnök már korábban ez irányú támogatásáról biztosította a magyarországi baloldal EP-képviselőit.

Karácsony Gergely főpolgármester Fotó: Koncz Márton - Origo

Mit, és kiket képvisel egy önkormányzat, vagy azok a politikusok, akik napirendre vetetik a szervezetek terveit? A képviselők legfőképpen az őket delegáló választókerület lakosságát képviselhetik, ami persze egy budapesti kerületben – a méretek okán – nem esik egybe a kerület teljes népességével, de mégiscsak a kerület polgárainak érdekét képviselik. Külön kiemelten pedig saját választóikat is, vagyis akik a választókerületben ő nekik szavaztak bizalmat. Embereket legfőképpen, nem pedig hálózati NGO-kat.

Soros György eddigi tevékenységének fényében az összegzésként elmondható, hogy alapos ok van annak feltételezésére, hogy a baloldali önkormányzatokra gyakorolt nyomás, illetve az egyes fővárosi kerületekben is szintet lépő befolyásszerzés valójában nagyon is előre kalkulált módon zajlik, hiszen Soros csak olyan helyekre irányítja a pénzét, ahol a helyi szintű politikai klíma, a helyhatósági-jogalkotói környezet várhatóan segítenek számára megtéríteni, később akár politikai haszonra is váltani az NGO-knak adott támogatást. Így lehet, hogy nem kevesebbről van szó, mint – az EU-s források kérdését is ideértve – a Soros-hálózat számára helyi szinten megfelelő hátteret teremteni a 2022-es országgyűlési választásokra.