Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Enrico Fermi kiemelkedő tehetség volt, akit a magfizikán kívül sok más is érdekelt. Nevezetes volt arról is, hogy híressé vált kérdéseket vetett fel. Egyik alkalommal azt járta körül, hogy az univerzumban más bolygókon is ki kellett alakulnia civilizációnak, az intelligens faj pedig új és friss világokra vágyva utazik és terjeszkedik. Az ilyen magasan fejlett, tehetséges népek aligha hagyhatják figyelmen kívül ezt a csodaszép bolygót, a Földet, így már el kellett jutniuk ide. A nagy kérdés az, hogy akkor hol vannak ők? Szilárd Leó nagy humorérzékkel rendelkezett, és így válaszolt: „Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat".
Hans Bethe, a Nobel-díjjal kitüntetett fizikus már a harmincas években gyanakodni kezdett ennek kapcsán, és feltette azt a kérdést, hogy: „Neumann János agya vajon nem egy embernél felsőbbrendű faj megnyilvánulása?" Richard Rhodes Pulitzer-díjas történész, író pedig feljegyezte: „Princetonban az a hír járta, hogy az Institute for Advanced Studies legfiatalabb (1933-ban 29 éves) professzora valójában félisten, de bolygónk gondos megvizsgálása után embernek álcázta magát, és ez külsőleg tökéletesen sikerült is. "
Leon Lederman könyvében viccesen így ír: „Nem, most nem egy második űrtanmese következik, a történet igazi marslakókról szól. Azokról, akik a 20. század első felében beszivárogtak a világ legjobb egyetemeire és kutatóintézeteibe; pontosabban arról az előőrsükről, amelyik bolygónkon első bázisukat létrehozta. Azon buktak le, hogy – bármilyen soká gyakorolták is – egyetlen földi nyelvet sem tudtak idegen akcentus nélkül beszélni. Volt egy ügyes trükkjük erre is: magyar emigránsoknak álcázták magukat, hiszen köztudott, hogy a magyarok beszédének van ez a furcsa sajátossága.
Talán el is hitték volna róluk, hogy igazán magyarok, csakhogy Sherlock Holmes kiderítette: mind ugyanannak a városnak (Budapest) ugyanazon részéből (Pest) rajzottak ki. Ez természetesen már több volt, mint gyanús. Dr. Watson a helyszínen nemsokára rábukkant annak a személynek a nyomára, aki a magyar oktatás legfőbb irányítójaként fedezte, sőt közvetve maga szervezte meg a marsiak "gimnáziumnak" álcázott titkos hídfőállását. Ezt a személyt úgy hívták, hogy báró Eötvös Loránd."
Lássuk, ki is volt Neumann János! Matematikus, matematikai fizikus, a számítógép-tudomány megteremtője, a halmazelmélet, a kvantummechanika, az atomenergia és a számítógép-tervezés lángelméje, a princetoni Institute of Advanced Study professzora, az amerikai Atomenergia Bizottság tagja, az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja. Teller Ede tréfásan így jellemezte Neumann János képességét: „Neumann János bármely állítást be tudott bizonyítani. Bármi, amit Neumann bebizonyított, az úgy is van."
Neumann János 1903. december 28-án született Budapesten. Apja bankár volt, anyja pedig a háztartást vezette, valamint ő és két fivére nevelésével foglalatoskodott. Neumann nem mindennapi képességei elég korán megmutatkoztak. Több helyen is olvasható történet szerint már hatéves korában nyolcjegyű számokat osztott fejben, ez a képessége felnőttkorában szinte védjegyévé vált. Fantasztikus memóriával is rendelkezett, amely szinte fotografikus volt. Már tízéves kora előtt „csodagyereknek" számított.
1913-tól középiskolai tanulmányait a legendás hírű Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte. Itt tanult két másik, utóbb világhírnevet szerzett ragyogó, tudományos elme – Wigner Jenő és Teller Ede is.
Neumann János egyetemi tanulmányait 1921-ben Budapesten kezdte, közben párhuzamosan Berlinben is elkezdte az egyetemet, ahol Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát hallgatott. Zürichben 1925-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett, matematikából pedig egy évvel később doktorált Budapesten. Ezt követően Göttingenbe ment. 1926-ban tartotta első előadását a társasjátékok elméletéről, egy évvel később pedig már a Friedrich Wilhelm Egyetemen oktatott.
1930-ban az amerikai Princeton Egyetem meghívására Amerikába hajózott. A Princeton Egyetemen – akkor már mint John von Neumann – ő lett az Institute for Advanced Study legfiatalabb professzora, mindössze 29 évesen. A második világháború idején ő is bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba.
Érdeklődése egyre inkább az alkalmazott matematikai problémák, ballisztikai, hidrodinamikai kérdések felé fordult. 1944-ben a Pennsylvaniai Egyetemen meghatározó módon járult hozzá az első teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) megépítéséhez, ami 1945-ben készült el teljesen. Akkoriban ugyanis a Manhattan-terv keretén belül nagyon sok numerikus számítást kellett elvégeznie, és ehhez gépet keresett. 1945-ben az Edvackal kapcsolatos eredményeket egy jelentésben összegezte (First Draft of a Report on the Edvac), majd intézetükben nagy sebességű elektronikus számítógép fejlesztésére irányuló programot kezdeményezett. A kezdetektől 1955-ig ő töltötte be a projekt igazgatói tisztjét. Fontos állomása volt életének a princetoni Institute for Advanced Studyban (IAS) épült gép, amelyet barátjával és munkatársával, Hermann Goldstine-nel közösen alkotott. A számítógép működéséhez a biológiát hívta segítségül: az emberi agy feladatmegoldásainak mintájára megalkotta az algoritmust, s az agyat vette alapul a számítógépen való számítások elvégzésének megvalósításához. Jelenleg az általa kialakított elven működik a világ összes számítógépe.
Bár Neumann Jánost többnyire matematikusként emlegetjük, jelentős eredményeket mutatott fel más területeken is. Ő vetette meg a numerikus matematika alapjait, közgazdászként Oscar Morgensternnel közösen írt könyvet a játékelméletről, ami a közgazdasági tudományoknak ma is meghatározó elmélete. Fizikusként a lökés- és robbanáshullámok fizikájának vezető szakértője volt, de a folyadékok és gázok hangsebességnél gyorsabb turbulens áramlásának kutatásában elért eredményei is jelentősek.
Tanácsadó volt Los Alamosban, ahol az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban vett részt, 1955-ben pedig az öttagú Atomenergiai Bizottság (Atomic Energy Commission) tagjává nevezték ki, amely akkor a legmagasabb szintű kormánymegbízatásnak számított egy tudós számára.
Neumann János 1956-ban az atomenergetikai kutatások terén elért nemzetközi jelentőségű eredményeiért megkapta az Enrico Fermi-díjat. Életének utolsó éveiben gyógyíthatatlan betegséggel küzdött. Munkásságának és tudományos életművének elismeréseként Eisenhower elnök 1956-ban Szabadság Éremmel tüntette ki. Neumann János 1957-ben, 53 éves korában hunyt el Washingtonban.
Neumann János kiemelkedő tudományos munkásságával és elméleteivel nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországot és a magyar nemzetet szerte a világon megismerjék. Tudományos eredményeivel, gondolkodásmódjával és szellemiségével nemcsak a magyar oktatás és tudományos élet hírnevét öregbítette, hanem más nemzetek elismerését is kivívta. Emlékét a hálás utókor számos formában megőrizte, 1999-ben a Financial Times Neumann Jánost az évszázad emberének nevezte, de nevét a Hold egyik krátere mellett egy kisbolygó és számos intézmény is őrzi. Hazánkban 2017. augusztus 1-jétől a tudós nevét immár büszkén viseli a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola integrációjának eredményeként létrejött alkalmazott tudományok egyeteme is.
Forrás:
