Karácsony Gergely választási ígéretei közül eddig mindössze egy teljesült, ez pedig a Városháza parkolójának megnyitása.
Ezeken kívül viszont egyet sem váltott be a főpolgármester, valószínűleg ennek köszönhető, hogy
saját sikereként könyveli el azokat az intézkedéseket is, amelyekhez jóformán semmi köze.
Ilyen a fővárosnak „megszerzett" ötvenmilliárd forint egészségügyre, amely azonban már 2017, vagyis az Egészséges Budapest Program indulása óta rendelkezésre áll. Az összességében hétszázmilliárd forintos állami projekt része az az összeg, amelyről Karácsony úgy beszél, ő szerezte Budapestnek.
Szintén sajátjaként könyveli el a csepeli zöldfelület kialakítását, amely egyébként a 2023-as atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódó beruházás része volt.
Ha már atlétikai vb, Karácsony Gergely egyik legnagyobb ígérete a stadionstop volt, amely jóformán már az első száz napban megbukott, hiszen a rendezvényhez kapcsolódóan megépül a komplexum Budapesten, ehhez pedig a városvezető így vagy úgy, de hozzájárult. Első ígéretei között szerepelt a tizennégy év alattiak tömegközlekedésének ingyenessé tétele, valamint, hogy még 2018-ban hatról hétéves korra emeli a díjmentesség korhatárát.
Ide kapcsolódik még a szociális csomagja is, amely rezsitámogatást biztosított volna a rászorulóknak, ám ezek egyikét sem valósította meg Karácsony Gergely.
Kampánya alatt többször is hangoztatta; megvalósítja zöld és szabad Budapest programját, illetve átláthatósági csomagot vezet be. Ezekkel kapcsolatban annyi történt, hogy a főpolgármester kihirdette a klímavészhelyzetet, amely színtiszta látszatintézkedés, illetve a fővárosi közgyűlésben napirendre került egy antikorrupciós csomag, amely szintén inkább csak nagyon hangzatos.
Ugyan többen a beváltott ígéretei között tartják számon az álláskeresők ingyenes tömegközlekedését, azonban ez sem tekinthető beváltottnak. Karácsony több megnyilvánulásával is próbára tette a főváros lakóinak türelmét:
Ezzel szemben
nemcsak a főpolgármester körül, hanem a legtöbb ellenzéki kerületben is hatalmas fizetésemeléseket szavaztak meg maguknak a kerületvezetők, a fővárosi cégek élére és vezetőségébe pedig a saját embereiket ültették.
Az átláthatóságról annyit, hogy Karácsony Gergely elődjével, Tarlós Istvánnal ellentétben még Budapestinfót sem tart, ahol lehetne tőle kérdezni, ezt a jövőben nagy valószínűséggel a Miniszterelnökség rendezi majd.
Zugló és Rákospalota a fővárosban azon kerületek közé tartozik, ahol az ellenzéki pártok szivárványkoalíciója kényelmes többséget szerzett, ennél fogva nem volt hiány ígéretekből sem. Ugyanakkor a Karácsony örökét átvevő Horváth Csaba XIV. kerületi polgármester mindjárt súlyos ellentmondásba került korábbi szavaival, amikor olyan javaslatot terjesztett be az első közgyűlésen, amely alapján több száz millió forintos ügyekben a képviselő-testület hozzájárulása nélkül, egyedül határozhatott volna.
Az óvodai dolgozóknak az MSZP-s polgármester fix bérpótlékot ígért a súlyos munkaerőhiány enyhítésére, ehelyett csak tárgyalások történtek erről.
A legdurvább dolgok a parkolásban történtek, a 412 millió forintos parkolóra- és szolgáltatás-vásárlás jegyében, továbbá abban, hogy újabb négy évre kötne szerződést az önkormányzat a gyanús üzletekben érintett Kupper András cégével. Végül ezt visszavonták.
Rákospalotán az ígéretek közül az egészségügyről alig esik szó, miközben nagyon súlyosak a problémák a szakrendelőknél, nagy az orvoshiány, hosszúak a várólisták – mondta Pintér Gábor, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja a balliberális városvezetés első döntései kapcsán. Ugyanakkor azt haladéktalanul megszavazták, hogy
a polgármester az eddigi százmillió forint helyett már kétszázhetvenmillióról dönthet egyedül.
A XV. kerületi sportcsarnok felépítésére előirányzott összeg kétszázmillióról kétmilliárd forintra emelkedett. Az átterveztetésre pedig rögtön kiírtak egy öt és fél millió forintos pályázatot.
Józsefváros balliberális polgármestere, aki csak szoros küzdelemben győzte le kormánypárti ellenfelét, igen hangzatos kampányígéretekkel került be az önkormányzati hivatalba, ám úgy tűnik, azok megvalósítása még várat magára. Pikó és a klientúrája saját fizetésük emelésével rajtolt, a szociális ágazatban dolgozók megsarcolásával folytatódott, majd az önkormányzati képviselői munka egy Sára Botond-ellenes bosszúhadjáratba torkollott, hogy tudniillik nem kívánják kifizetni a korábbi kerületi szabadságmegváltását. Ezzel a balliberális polgármester
elvette a szociális ágazatban dolgozók jutalmát.
Egy eredményt azért fel tudott mutatni Pikó negyed év alatt: a kerületi közéleti kiadványokat sikerült propagandalapokká zülleszteni.
Csakúgy, mint Kispesten, Pestszentlőrincen is adóemeléssel rajtolt ősszel az új, Szaniszló Sándor által irányított balliberális önkormányzat. A rendeletmódosítás értelmében csaknem ötven százalékkal nőtt a XVIII. kerületiekre kirótt építményadó.
Az „én Ferencvárosomról" beszélő Baranyi Krisztina első száz napja igazolta a pártpolitikusok félelmeit: Baranyinak esze ágában sincs a képviselő-testületre támaszkodni, az egyes ügyekben nem sokat törődik az őt hatalomba segítő balliberális pártok véleményével, gyakorlatilag csupán néhány bizalmasával osztja meg a városvezetés terheit.
A hivatalban sem haladnak az ügyek, mert az elbocsátott, illetve a rossz légkör miatt elmenekült dolgozókat nem sikerül pótolni.
Szakmai munka helyett ötletelés és hátrafelé mutogatás zajlik, legutóbbi nyilatkozatában Baranyi újra a szekrényből kiesett csontvázakról beszélt, ám konkrétumokkal továbbra sem szolgál. Legfontosabb ígéreteivel is hadilábon áll, az első lépésként beharangozott utcai takarítógép-vásárlás késik,
másik nagy terve, a parkolási rendszer átvétele eddig az önkormányzatnak jelentős károkat okozó csúfos kudarc,
a stadionstopból gyorsan visszakozott, és az átláthatóság is csupán szlogen maradt: az általa pályáztatás nélkül kötött szerződéseket nem hozza nyilvánosságra.