Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A koronavírus-járvány európai tetőzésekor állt elő legújabb tervével Soros György. A Project Syndicate-nek írt cikkében az örökjáradék-kötvények bevezetését javasolta az európai országok vezetőinek. Pár nappal később, május elején a Der Spiegelben fejtette ki bővebben elképzelését. Csakhogy
a második Soros-terv egyáltalán nem bizalomgerjesztő: örökre eladósítaná Európát.
Soros terve a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy az Európai Unió egy bizonyos összegért (kezdetben ezer milliárd euróról volt szó, később Soros már 2000 milliárdról beszélt) kötvényt bocsátana ki, aminek nem kellene fizetni a tőketartozását, de a kamatát örökre fizetni kellene a hitelező cégnek. A kamat Soros szerint fél százalék lenne, azonban a valóságban még ez sem biztos. A gyakorlatban nem a kibocsátó határozza meg a kamatot, hanem azok, akik hiteleznek. Ha nem hajlandók a hitelezők fél százalékért ilyen kötvényeket jegyezni, akkor a kamat nyilvánvalóan magasabb lesz. Márpedig nyilvánvaló, hogy azok az alapok (mondjuk nyugdíjalapok) amelyeknek megéri örökjáradékra hitelezni, magasabb kamatot akarnak majd. Erre lecsapva pedig a spekuláns hitelezők (például a Soros-birodalom is) magasabb kamatot erőszakolnak majd ki.
És - ahogy írtuk -
ezt örökre kell fizetni.
Az sem teljesen világos, hogy pontosan minek alapján döntenék el azt, hogy mely országok mennyit és mire kapnának a pénzből, továbbá mekkora részt vennének ki a kamatfizetésből. Az sem tisztázott, hogy mi történik abban az esetben, ha valamelyik tagállam nem fizet. Meglehetősen sok tehát a veszély a második Soros-tervvel kapcsolatban, de nemcsak ez a baj: akárhonnan nézzük, Európa
sehogyan sem járna jól Soros második tervének megvalósulásával.
Hogy az örökkötvények kibocsátásával Európa nem járna jól, azt jól mutatja, hogy egy holland vízszabályozással foglalkozó vállalat, a Stichtse Rijnlanden a mai napig még mindig fizeti az 1634-ben (!) felvett hitele kamatját.
"Ez tipikusan az a konstrukció, amelyet mindenkinek tanácsos elkerülni. A hitel lényege, hogy egy adósságcsapdába sodorja az igénylőt, így egy életre adóssá tegye" - így értékelte a felvetést Novoszáth Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a sajtóban. A szakértő szerint az sem tisztázott, hogy mely befektetői csoportok állnak Soros György ajánlata mögött, milyen vallás és kultúra képviselői azok, akiknek Európa örökre a lekötelezettjévé válhat.
A szakemberek között általános a vélekedés, hogy az amerikai spekuláns tervének megvalósulása adósrabszolgaságba taszítaná a kontinenst.
Boros Imre, közgazdász szerint "Életveszélyes lenne belemenni egy Soros-féle örök lejáratú finanszírozási konstrukcióba". Ő a hazai devizaalapú hitelek csapdáját hozta példaként, amelynek buktatóira senki nem hívta fel időben az ügyfelek figyelmét.
A magyar miniszterelnök azonnal reagált az amerikai milliárdos legújabb tervére. Áprilisi rádióinterjújában azt mondta, hogy ebben a helyzetben meg kell védeni Magyaország érdekeit. Orbán Viktor hozzátette, hogy
ezzel megszületett a második Soros-terv, amit egyértelműen és határozottan elutasít.
A kormányfő május elsejei interjújában is beszélt Soros tervéről. "Biztos voltam benne, hogy amikor nem tudják többen kontrollálni a járványt, akkor megjelennek a spekulánsok, és nem olyan javaslatok kerülnek elő, amiknek mi lennénk a haszonélvezői" - fogalmazott, hozzátéve, hogy nagyon meglepődött volna, ha Soros György nem tűnt volna fel ebben a helyzetben.
Nagyon kevés ország volt, amely képes volt nemet mondani Soros György legújabb tervére
- tette hozzá Orbán Viktor.
A nemzetközi baloldal és Soros szövetségesei idegesen reagáltal a magyar elutasításra, ennek volt eredménye, hogy Brüsszel májusban megpróbálta folytatni Magyarország elleni bosszúhadjáratát.
