Mi, magyarok 2010-ben úgy határoztunk, hogy minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk
- Orbán Viktor így határozta meg néhány éve a nemzeti konzultáció lényegét. A miniszterelnök szavaiból világossá vált, hogy a polgári kormány a baloldallal ellentétben az emberekkel együtt, a véleményüket kikérve szeretné kormányozni Magyarországot. Az elmúlt 10 évben bebizonyosodott, a Nemzeti Konzultáció példátlanul sikeres, rengetegen mondták el véleményüket. Ezt mutatja, hogy a kormány immár kilencedik alkalommal kérdezi meg az embereket.
A Nemzeti Konzultációs Testületből, illetve a 2005-ös konzultációsorozatból kinőtt intézményt a kormányváltást követően azonnal bevezette a kormány. 2010 szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy levelet küld minden nyugdíjasnak, arra kérve őket, hogy egy válaszukban osszák meg vele gondjaikat, és írják meg, szerintük mi lenne a kormány legfontosabb teendője az ország jelenlegi helyzetében. A nyugdíjakkal és támogatásokkal kapcsolatos kérdőíveket 2010 decemberében 1,7 millió háztartásba küldték el, ez több mint 2,8 millió nyugdíjast jelentett. A Miniszterelnökség közlése szerint mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza a konzultáció végét jelentő október 1-jei határidőig.
Egy évvel később, 2011-ben az Alaptörvényről kérdezte meg az embereket a magyar kormány. A tizenkét kérdésből álló kérdőíven többek között arról kérték ki a polgárok véleményét, hogy
A kérdőívet 920 ezren küldték vissza. 91 százalékuk állt ki amellett, hogy az Alaptörvény a jogok mellett az állampolgári kötelezettségekről is szóljon. A kérdőívnek volt egy nyitott része is, ahová le lehetett írni, milyen értékeket, elveket kellene még az Alaptörvénybe bevenni. A leggyakrabban előforduló szavak között volt a kereszténység, a szent és a kormány.
2011-ben a kormány egy másik témakörben is kíváncsi volt az emberek véleményére. A "Szociális konzultáció" elnevezésű kérdőív tíz kérdést foglalt magában, többek között az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal és az oktatási támogatásokkal kapcsolatban. A feltett kérdésekre összesen 1 143 308-an válaszoltak. A válaszadók 86 százaléka kérte azt, hogy az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók magánérdekeit, amire a rezsicsökkentés előfutáraként lehetett tekinteni. A Szociális konzultáció eredménye azóta is számos kormányzati intézkedés alapjául szolgál.
2012-ben a kormány a "Gazdasági konzultáció" nevű kérdőívet küldte el a magyar háztartásokba. Tizenhat gazdaságot érintő kérdést tettek fel, köztük a 20-nál kevesebb főt foglalkoztató magyar vállalkozások átalányadózási lehetőségével, a nyugdíjas korú, de tovább dolgozó emberek bérének adó- és járulékmentességével kapcsolatban. A polgárok véleményt mondhattak továbbá a méltányos köztehermegosztásról, a minimálbérről, a fiatalok elhelyezkedésének támogatásáról, az áfaszabályok érzékenyebbé tételéről, és arról is, hogy az alacsonyabb jövedelműek a cafeteria juttatást készpénzben kapják-e meg. Végül 674 176 darab válasz érkezett.
A migrációs válsággal egy új társadalmi probléma jelent meg Magyarország határainál. A kormány 2015-ben erről is megkérdezte az embereket "A bevándorlásról és a terrorizmusról" szóló kérdőívben, amely az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket is tartalmazott.
A következetes magyar bevándorláspolitika kialakításában fontos szerepe volt ennek a nemzeti konzultációnak.
A végeredmény azt mutatta, hogy a válaszadók hasonlóan gondolkodtak a 12 kérdésről: minimális volt az elutasító válaszok aránya. Így a konzultációs kérdőívet visszaküldők egyértelműen a szigorúbb szabályozás, így az illegális határátlépők megállítása mellett foglaltak állást. Nem mellékes, hogy a konzultáció hozzájárult ahhoz is, hogy az ideiglenes határzár megépüljön és a törvényi szigorításokat a kormány bevezesse.
A hivatalos adatok szerint 1 millió 254 ív érkezett vissza a kormányhoz, továbbá csaknem 58 ezren elektronikus úton nyilvánítottak véleményt.
Két évvel később, 2017-ben az "Állítsuk meg Brüsszelt!" elnevezésű kérdőívben az uniós elit tevékenységéről mondhatták el a véleményüket a polgárok. A konzultációt a hagyományos postai forma mellett interneten keresztül is ki lehetett tölteni. Összesen hat kérdést tettek fel a nemzeti függetlenséggel kapcsolatban: ezek a rezsicsökkentés és a munkahelyteremtési támogatás megtartására, a migránsok beengedésére, az adócsökkentésről való szabad rendelkezésre, valamint a nemzetközi szervezetek és fizetett aktivista csoportok átláthatóságára vonatkoztak.
Összesen 1 680 933 állampolgár töltötte ki a konzultációs kérdőívet, akiknek a 94 százaléka postai úton küldte vissza az íveket. A határidőt követő napokban további 7111 kérdőív érkezett vissza postán.
Fontos hangsúlyozni, hogy a válaszadók 99 százaléka egyetértett a kormány álláspontjával - minden kérdésben.
2017-ben nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a magyar kormány az emberek véleményére volt kíváncsi. A kormány a bevándorlással összefüggésben a Soros-tervről indított konzultációt. Jelenlegi állás szerint ez volt eddig minden idők legsikeresebb konzultációja. A postától származó végleges adatok szerint a határidőig 2 332 755 kérdőív érkezett vissza, amelyek közül 2 154 264-et nyomtatott formában, további 178 491-et pedig az interneten töltöttek ki. Mint a beérkező válaszok összesítéséből kiderült, 2,3 millió válaszadó, azaz a magyarok gyakorlatilag egyhangúlag utasították el a Soros-tervet.
A magyar kormány 2018-ban is a polgárokhoz fordult, tíz kérdést feltéve, a téma pedig a családok védelme volt. A támogatási célokra vonatkozó kérdéseken kívül rákérdeztek arra is, hogy kapjanak-e kétharmados védelmet a családi támogatásokkal kapcsolatos törvények, valamint hogy a gyereknek joga van-e anyához és apához. A kérdőívben mindemellett volt kérdés a valódi főállású anyaság intézményének bevezetéséről is.
A hivatalos adatok szerint összesen 1 millió 382 ezren válaszoltak a kormánynak, a végeredmény alapján a magyar emberek nagy felhatalmazást adtak a családtámogatási rendszer bővítésére. Például a "népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni" felvetésre a válaszadók 99,18 százaléka válaszolt igennel.
A kormány februárban jelentette be, hogy újabb Nemzeti Konzultációt indít, azonban a koronavírus-járvány miatt a védekezés lett a legfontosabb. A védekezés első szakaszának lezárta után ismét lehetőség van megkérdezni az embereket. A kilencedik Nemzeti Konzultációban a járvány, illetve annak gazdasági következményei kerültek a fókuszba, de van kérdés a második Soros-tervre, és a magyar bevándorláspolitikára vonatkozóan is.
A következőkre volt kíváncsi a kormány:
A kabinet hivatalos oldalán elérhető tájékoztató szerint augusztus 15-éig kell visszaküldeni a kérdőíveket.