Milyen elképzelések és célok vezérelték az MNB-t, amikor elindította az oktatási programját?
A misszió több alapon nyugszik.
Elsősorban arra szerettünk volna törekedni, hogy a jegybankban és leányvállalatainál felhalmozódó aktuális gyakorlati ismereteket gyorsan az egyetemisták, illetve az érdeklődők tudomására tudjuk hozni, és ezeket beillesszük az oktatási programokba.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy adott esetben új tantárgyakat, új kurzusokat hozunk létre. Ezek megjelennek a jegyzetekben, tankönyvekben, különféle prezentációkban, amelyeket a kollégáim készítenek a jegybankban és annak leányvállalataiban.
Tehát nagyon fontos, hogy azok közvetítik a gyakorlati ismereteket, akik művelik a monetáris politikát, hiszen ők vesznek részt az oktatásban.
Ez igaz alap-, mester- és doktori képzés szintjén is, mindegyik esetében igyekszünk új tartalmakat, gondolatokat bevinni az oktatásba.
Azt is megfigyelhetjük, hogy új irányzatok jelentek meg a közgazdaságtanban, különösen a 2008-2009-es válság alatt és után. Ezeknek próbáltunk teret adni.
Várhatóan a következő hónapokban is rengeteg újdonság fog meg jelenni, hiszen most a koronavírus kapcsán olyan eszközöket vetettek be a jegybankok és az egyes kormányok, amelyeknek már az őszi félévben meg kell jelenniük az oktatásban tananyagként vagy gyakorlati esettanulmányként.
A kezdetektől fogva fontos volt tehát, hogy figyeljünk az új irányzatokra, mégpedig globális léptékben.
Miben nyilvánul meg ez a globális kitekintés a program során?
Nagyon erőteljes nemzetközi kapcsolatrendszert építünk a jegybankokkal és a magyar felsőoktatási szereplők mellett neves külföldi egyetemekkel is.
A gyakorlati szemlélet és az aktualitás mellett a harmadik nagyon fontos cél az volt, hogy hozzájáruljunk a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséhez is.
Gondolok itt például azokra a tananyagokra, kurzusokra, amelyek például amerikai, kínai, szingapúri vagy német, brit egyetemeken is jelen vannak. Minél több külföldi professzort igyekszünk meghívni az MNB és az MNB Alapítvány által támogatott oktatási programokba.
Az elmúlt öt évben több mint százötven külföldi előadót, oktatót, jegybankelnököt, professzort hoztunk Magyarországra az alapítvány, illetve a jegybank támogatásával.
Ennek része az is, hogy nyári egyetemeket is támogattunk, amelyeket külföldi egyetemek rendeztek, és ahová a magyar hallgatók kiutazhattak. A nemzetköziesítés egyik szép példája az, hogy a világ legjobbjai közé tartozó kínai Fudan Egyetem és a Corvinus Egyetem kettős diplomát adó executive MBA képzést hozott létre másfél évvel ezelőtt, amelynek fő helyszíne a Bölcs Vár.
Mi indokolja a nemzetköziesítést?
Ebben viszonylag rosszul áll a magyar felsőoktatás.
Sokkal több külföldi oktatóra, kettős diplomát adó képzésre lenne szükség.
Ehhez is szeretnénk hozzájárulni. Mindezekkel az új programokkal, az új gondolatokkal és azok oktatásba való átültetésével még egy fontos missziót igyekszünk teljesíteni, ez pedig a verseny növelése a magyar felsőoktatási intézmények és az oktatók között. A verseny erősítésének szerves része a nemzetközi szerepvállalás is, amely egy fontos mutató a különböző egyetemi rangsorokban.
Hogy tudják gyakorlatiassá tenné a gazdasági képzéseket?
Igyekszünk valóban gyakorlatiassá, szemléletessé és életszerűvé tenni az oktatást, amely egy módszertani kérdés. Például
különböző okos eszközökkel modellezik a hallgatók számára a monetáris politikai döntéseket.
Mindig keressük annak a lehetőségét, hogyan tudjuk megragadni a diákok figyelmét.
A versenyszellem mennyiben jelenik meg a program mindennapjaiban?
Nagyon fontosnak tartjuk a versenyeket, a hallgatók számára rendszeresen hirdetünk különböző fórumokon megmérettetéseket attraktív díjazással és érdekes témákkal.
Most például egy olyan fintech tematikájú verseny zajlik, amelybe az ország összes gazdasági képzésben részt vevő egyetemistája részt vehet.
Több mint száznegyven háromfős csapat indul ezen a versenyen, tehát aki ez iránt a speciális téma iránt érdeklődik, lényegében részt vesz ebben a küzdelemben. Itt a hallgatók és az egyetemek is mérkőznek egymással, ráadásul nem csak az MNB partneregyetemei indulhatnak.
Fenntartunk továbbá egy sikeres kiválósági ösztöndíjprogramot, amelyet a hazai és határon túli gazdasági képzésekben résztvevő hallgatók számára indítottunk, és amellyel már több mint kétezer kiváló diák tanulmányait támogattuk.
Ez is tulajdonképpen egyfajta verseny, versengés a hallgatók között.
Milyen programokban testesül meg az MNB oktatási szerepvállalása?
A 2015-ben kezdődött együttműködésnek köszönhető a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) és a Magyar Nemzeti Bank között – az együttműködés méretét tekintve – az MNB legnagyobb oktatási programja.
Az együttműködés két alappillérre a 2020-tól önálló egyetemi Intézeti státuszra emelkedő MNB Tanszék, azaz MNB Intézet, valamint a Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet (GEO Intézet), ami 2020-tól GEO Tanszékként működik tovább.
A fél évtizedes együttműködés során kiemelkedő eredményt értek el, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak:
Az együttműködés alatt több mint 2200 hallgató jelentkezett az MNB Intézet tantárgyaira az Egyetem összes karáról.
Az oktatásban részt vesznek az MNB felsővezetői, szakemberei és külföldi akadémiai- és jegybanki szakértők, ami egyedülálló a magyar gazdasági felsőoktatásban. Az MNB Intézet önálló tárggyal vesz részt a Fudan-Corvinus Double Degree MBA programban (Economic governance), valamint eddig 37 tantárgyat biztosított a gazdaságpolitika, monetáris politika és bankrendszer témájában.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) új partnerünk, akivel tavaly szeptemberben kezdtük együttműködésünket a zöld pénzügyek és a digitális gazdaság területén, az egyetem több karával is együtt dolgozva.
Nagyon fontos együttműködésünk van a kecskeméti Neumann János Egyetemmel, ahol egy új campus építését is támogattuk.
Ebben az esetben a duális képzésben is nagy eredményeket értünk el, a diákok Kecskeméten kapják a gazdasági képzést, az MNB-nél pedig a gyakorlatot tanulják.
Minden tanévben több tucat hallgató vesz részt ebben, ezzel a Magyar Nemzeti Bank az egyik legnagyobb duális képzőhely is egyben.
A Debreceni Egyetemmel való korábbi együttműködés új szintre lépettamikor 2019-ben megalakult Debrecenben is az MNB-tanszék, megújított vagy új gazdasági tárgyakat kínálva a hallgatóknak.
A hallgatók aktív részvevői az MNB által meghirdetett tanulmányi versenyeknek, a 2019/2020-as tanév első félévében „Ötletek a fenntartható jövőért a XXI. században", most tavasszal pedig az „Élet a koronavírus-járvány után" témákban mérhették össze a tudásukat és kreativitásukat.
A Pécsi Tudományegyetemmel egy geopolitikai doktori programot, a győri Széchenyi István Egyetemmel (SZE) pedig egy transzdiszciplináris menedzsment doktori programot viszünk közösen. Utóbbi helyszíne részben Győr, részben pedig a Bölcs Vár.
A program nemzetközi/globális jellegét mutatja az, hogy az oktatók, témavezetők fele külföldi, valamint a hallgatók között is szép számban jelennek meg a világ minden tájáról.
Az SZE és a University of Rhode Island együttműködésével hamarosan egy új, kettős diplomát nyújtó MBA programot is indításra kerül.
Idén ősztől tervezünk egy horizontális programot indítani a Károli Gáspár Református Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel, a Soproni Egyetemmel, a Dunaújvárosi Egyetemmel és a Nyíregyházi Egyetemmel, amelyet a fenntartható fejlődés témaköre fog majd össze.