Az „ukranianwolf" (ukrán farkas) névről érkező e-mailben felszólították a magyarságot, hogy „fogják értékeiket és rokonságukat, és menjenek történelmi családjukhoz". „A ti enklávétokra és közösségetekre nincs szüksége Ukrajnának!" – idézte az írást a honlap.
A névtelenségbe és arctalanságba burkolózó író kollektív retorzióval fenyegette meg a magyarságot, amivel majd „tiszteletre tanítják a nemzetet az ukránok javára".
Az ultimátum végrehajtására egyhetes határidőt szabtak.
Nem ez volt az első ilyen eset az elmúlt napokban. Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén ugyancsak névtelen, magát ukrán hazafinak valló levélíró címzett fenyegető üzenetet a Kárpátalja.ma szerkesztőségének és más magyar szervezeteknek, köztük a magyar színháznak, a pedagógusszövetségnek és jótékonysági alapítványnak. Ebben arra figyelmeztettek, hogy ha a magyar közösség továbbra is biztonságban szeretne élni ukrán földön, akkor fel kell hagynia a nemzeti enklávé létrehozásával.
Sikerült megvesztegetni az ukrán kormányt, azonban az ukrán hazafiak tisztán látnak. Elkezdjük a szabotázst és támadásokat indítunk a városaitok, faluitok, iskoláitok ellen mindaddig, amíg a magyar járás létrehozásának ideológiája megszűnik. A biztonságotok a ti kezetekben van. Ha minimalizálni szeretnétek az áldozatok számát a magyar lakosság körében, akkor minél hamarabb sürgős intézkedéseket kell hozni az ukránellenes kezdeményezések megszüntetésére Kárpátalján!
- zárja sorait fenyegető levelében az „ukrán hazafi".
A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az érintett szervezetek közös feljelentést tesznek az ügyben, a rendőrség honlapján arról tájékoztatott, hogy nyomozást indítottak.
Küldhetnek minket az anyaországunkba vagy a történelmi hazába. Köszönjük szépen, nekünk ez az otthonunk. Immár ezer éve itthon vagyunk
- reagált a fenyegetésekre véleménycikkében Pallagi Marianna, a Kárpátalja.ma főszerkesztője.
Ezzel még mindig nincs végük a kárpátaljai magyarságot ért atrocitásoknak. Ugyancsak Szent István ünnepén három bombariadó zavarta meg a közösséget.
Egy telefonáló azt állította, hogy a beregszászi katolikus templomban, valamint Técsőn és Aknaszlatinán is bombát helyezett el. A területeket ki kellett üríteni, a tűzszerészek végül nem találtak robbanószerkezetet.
Később Olekszij Petrov, Kárpátalja kormányzója úgy vélekedett, hogy a hamis bombariadók a kárpátaljai magyarság helyzetének destabilizálását szolgálták, provokálni akarták a magyar kisebbséget. Gyanította, hogy a műveleteket külföldről szervezték, szerinte a mostani vaklárma is ugyanannak a csoportnak a terve volt, amely a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházát is felgyújtotta februárban.
A fenyegetéseknek ahhoz is közük lehet, hogy októberben, ha a koronavírus-járvány lehetővé teszi, helyhatósági választásokat rendeznek Ukrajnában. Az ukrán nacionalisták már júliusban hangosan nehezményezték, hogy a közigazgatási reform részeként új beregszászi járás jött létre, erre utalhattak a fenti levélírók is. A szélsőségesek attól tartottak, hogy egy „magyar járás" született, holott ebben a magyar nemzetiségűek százalékos aránya még csökkent is.
Ukrajna egyébként éppen hétfőn ünnepelte függetlenségét. Az esemény alkalmából Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelet küldött kollégájának, Denisz Smihalnak.
Magyarország a kezdetektől fogva kiállt Ukrajna szuverenitása és területi integritásának megőrzése mellett, és minderre a jövőben is számíthatnak
- írta ukrán kollégájának Orbán Viktor magyar kormányfő, aki egyúttal örömét fejezte ki, amiért az ukrán kormány nyitott a kétoldalú kapcsolatokban fennálló, megoldásra váró ügyek megvitatására.
Mint a magyar miniszterelnök fogalmazott:
bízik abban, hogy a magas szintű politikai és szakmai párbeszéden keresztül a nemzeti közösségek jogait tiszteletben tartó megoldásokat találhatnak az érintett kérdésekben.
Orbán Viktor végül biztosította ukrán kollégáját arról, hogy Magyarország kormánya partner lesz a kölcsönös tiszteleten és jószomszédi viszonyon alapuló együttműködésben.