Az órarend és a jelenléti ív ellen is tiltakoznak színművészetis diákok

Egészen sajátosan folytatódik a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügye. Mint ismert: más egyetemekhez hasonlóan, modellváltásra került sor és kuratóriumot hoztak létre. Más egyetemnél eredményesen lezajlott ez a folyamat. Viszont az elismerten súlyos szakmai gondokkal küzdő egyetem kuratóriumi elnökét, Vidnyánszky Attilát vagyonelkobzással fenyegette meg a baloldal vezetője, Gyurcsány Ferenc. A tanárok egy része mintegy bátorítva érezte ezt követően magát, és a diákokat pajzsként maguk elé tartva, egyfajta lázadásszerűséget provokáltak ki. Néhány tucat hallgató elbarikádozta az egyetemet, és a normális tanítást annak ellenére nem engedik elkezdeni, hogy az elsősök 95%-a beiratkozott és szeretne tanulni. Sőt, ma már új követeléseket jelentettek be: nem akarnak órarendet és jelenléti ívet sem.

Az egyetemet elbarikádozó diákok egy furcsa szöveget olvastak fel a Színművészeti előtt. A portlandi városrészfoglalásra tudatosan emlékeztető helyzetben - például - a diákok kikiáltottak a magyar köztársaság területén a színművészetis köztársaságot.

Idézzük is szó szerint:

"A mai napon az elfoglalt egyetemen, tanárainkkal egyetértésben, az oktatás hagyományos keretrendszeréből kilépve köztársaságot alapítunk."

Ami nagyon fontos: tanárainkkal egyetértésben...

De nézzünk még részleteket a kiáltványból:

"A köztársaság valutája az „elfoglaltság" lesz, amiről mindenki önmaga dönthet, hogyan használja fel. Klasszikusnak számító oktatási egységek, zárt és nyitott kurzusok, kreatív és a társadalmi helyzetre reflektáló akciók, vagy a közösség szervezésében és a blokád fenntartásában végzett munka ugyanolyan értékes tevékenységeknek számítanak majd."

Fotó: Polyák Attila - Origo

Azaz, a kiáltvány szerint a tanáraik egyetértenek azzal, hogy ugyanolyan értékes tanügyi feladat mondjuk a ki- és belépő diáktársakat ellenőrizni az Ódry Színpad portáján, mint dramaturgiaórán Euripidészről előadást hallgatni, vagy (jó esetben) egy Shakespeare-jelenetet próbálni.

Kiáltványukat egyébként így fejezik be:

"Alkotóközösség vagyunk, így nincs szükségünk órarendre. Jelen vagyunk, így jelenléti ívekre sincs szükségünk."

Ez már jóval túlmutat azon, hogy a törvényesen kinevezett, megkérdőjelezhetetlen tekintélyű művész, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező ellen - tanáraik unszolására - tiltakoznak. Már órarendet sem akarnak, jelenléti ívet sem. Kérdés, mikor nem akarnak már Máté Gábort sem, Ascher Tamást sem.

Az érzékeny fiatalembereket manipuláló tanárok könnyen úgy járhatnak, hogy rájuk sem fognak igényt tartani.