Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Történészek állítják, hogy a kitüntetés egyidős az emberiséggel. A kezdet kezdetétől van látható jele, amivel az érdemeket, a hőstetteket elismerték – fogalmazott a politikus.
Kiemelte: a kitüntetés az egyén számára fontos visszajelzés a társadalom, a nemzet, a haza részéről. Az is fontos – folytatta a miniszterelnök-helyettes –, hogy az állam elismerje és kifejezze azt, ami érték, és jelezze, hogy „a társadalom ütőerén" tartja az ujját.
Kijelentette:
a magyar állam küldetése, célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon.
Ez akkor valósulhat meg, ha a magyar társadalom tagjai olyan értéket állítanak elő, amely mindenki számára értékgazdagodást jelent, és mindenkinek az életminőségét javítja. Ezek közé tartozhat akár egy nagyszerű színházi előadás, egy nagyszerű könyv vagy egy templom építése, egy közösség lelkipásztori szolgálata – mondta.
Hozzáfűzte: az életminőség javításával a nemzeti büszkeség is erősödik.
A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Aláhúzta: egy létszámában kis nép számára létkérdés az, hogy büszkeséget jelentsen a tagjának lenni.
Nincs még egy nép, amelyik létszámát tekintve annyi Nobel-díjat adott volna az emberiségnek, mint a magyarság, és nincs még egy család, amely annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház – mondta.
Az önök teljesítménye a saját szakterületükön olyan érték, amely a nemzeti büszkeséget erősíti, és így a magyar megmaradást is szolgálja – fordult a díjazottakhoz.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy mivel a világjárvány miatt elmaradt a kitüntetések átadása, most három nagy nemzeti ünnep „találkozik".
Augusztus 20., hiszen a Szent István-napi kitüntetések átadása történik most, a március 15-ei, ugyanis a mai kitüntetési rendszer az 1848-ason alapszik, és az október 23-ai ünnepet tartjuk éppen – fűzte hozzá.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott: ebben „mély szimbólum" jelenik meg, a három ünnep más történelmi korban, más történelmi kihívások között, de lényegében ugyanarról szólt.
Szent István uralkodása idején a feladat az volt, hogy a kereszténység felvételével szervesen kapcsolódjunk az európai civilizációhoz, és létrehozzuk a szuverén magyar államot. Ez létre is jött – mondta, majd hozzátette: 1848-ban ugyanez volt a feladat, csak akkor úgy hívták, hogy „haza és haladás", vagyis a független magyar állam megteremtése és a polgári átalakulás.
1956-ban is pontosan ugyanez volt a cél, a nemzeti szuverenitás visszaállítása, hogy távozzanak a megszálló szovjet csapatok, tartsanak szabad választásokat, legyen demokrácia – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Ez a magyar megmaradás parancsa, azaz két dolgot kell egyszerre megtenni: a nemzeti szuverenitás védelmét és egyúttal az „idők élén járni".
Minden díjazott a saját területén, a saját hivatásában, küldetésében ezt teljesíti – hangsúlyozta a kormányfő helyettese, köszönetet mondva a rendkívüli teljesítményért.
A Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta többek között Bogár László Miklós közgazdász, Kiss Gyula jogász, Schamschula György közgazdász, jogász, volt közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, Surján László orvos, volt népjóléti miniszter, Szabó Tamás közgazdász, volt privatizációért felelős tárca nélküli miniszter és Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta Csermely Péter, a Mediaworks Hungary Zrt. tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettese.
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta többek között Császár Attila műsorvezető, szerkesztő-riporter, Gazsó L. Ferenc Táncsics Mihály-díjas újságíró, író, jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi docense, a Magyar Távirati Iroda volt vezérigazgatója és Kopeczky Alajos szerkesztő-műsorvezető - írja a Magyar Nemzet.
