A férfi egy januári délelőtt tért be abba a kocsmába, ahol alapjáraton dolgoznia kellett volna, ehelyett inkább inni kezdett.
Délutánra már alaposan berúgott, és dolgozni ugyan nem dolgozott, helyette mindenkivel kötekedett a vendéglőben.
A viselkedése már olyan kellemetlenné vált, hogy a pultos és egy másik vendég is megkérte, hogy inkább menjen haza. A férfi azonban ehelyett egy rövid cigiszünet után tovább akart inni, mire
az egyik vendég férfi bedühödött, ütni kezdte, fellökte, és olyan erővel rúgta a combját, hogy az egyrészt szilánkosra tört, másrészt pedig még az izmai is leszakadtak.
Teljesen mozgásképtelenné vált, csak feküdt a pult előtt. Mégsem hívtak mentőt, mi több, mikor a verekedő férfi rokona megérkezett,
a pultos csak annyi kért, hogy tüntessék el a magatehetetlen áldozatot a kocsmából.
A két férfi - annak ellenére, hogy a hőmérséklet igencsak fagypont körül volt - egyszerűen kivonszolta az áldozatot a kocsma elé, és ott egy padra ültették. A férfinek ekkora már olyan fájdalmai voltak, hogy sem ülni, sem feküdni nem tudott. Mentőt azonban még ekkor sem hívtak hozzá, inkább fogták magukat, és még hátrébb cipelték a sebesültet, hogy "ne szúrja a szemét" a többi vendégeknek.
A közeli nádas széléig húzták a földön, majd a súlyosan sérült áldozatot behajították a bozótosba.
Ezután ittak még pár kört a kocsmában, majd hazamentek.
A fájdalmak közt kínlódó férfi ekkor már sem kiabálni, sem kúszni nem tudott, a hőmérséklet pedig egyre csak csökkent, így esélye sem volt a menekülésre, életét pedig vélhetően csak a szerencsének köszönheti. Az egyik vendég koraeste ugyanis a kint vécé helyett a nádast választotta, közben pedig észrevette a haldokló férfit, és azonnal riasztotta a mentőket.
A férfi ekkor már tényleges életveszélyben volt,
életét csak sürgősségi műtéttel tudták megmenteni, és bár életben maradt, maradandó károsodásokat szenvedett.
A verekedő férfi, a rokona és a pultos csütörtökön állnak bíróság elé, ahol emberölési kísérlet miatt kell felelniük.