A bangladesi ikrek műtétsorozatának valószínűleg végső nagyobb műtéti állomása volt Rabeya koponyacsont pótló műtéte. Az Origónak Pataki Gergely plasztikai sebész arról is beszélt, hogy a végső szétválasztó műtét után mindkét kislány fején óriási csonthiány keletkezett, ennek pótlására végezték a koponyarekonstrukciós műtétet.
A koponyatető hiánya veszélyessé tesz minden mozgást a gyermek számra, hiszen egy rossz eséssel közvetlenül a csupán bőr és vékony lágyrészek által borított agyára eshet, ami akár végzetes is lehet. Mindemellett a nagy csonthiány a koponyaűri nyomásra is kihatással lehet, Rukaiya sürgős koponyacsontpótló műtétére például emiatt volt szükség tavaly decemberben
- mondta Pataki Gergely, majd azzal folytatta, hogy Rabeya idei, október 27-i műtétét azért sem lehetett tovább halasztani, mert a még decemberben és márciusban beültetett szövettágítók elérték végleges méretüket és felettük gyengülni kezdett a bőr, emiatt félő volt, hogy a lágyrészek minőségének jelentős romlásához vezet a műtét halasztása.
A plasztikai sebész azt is mondta lapunknak, hogy
hosszú előkészítő munka alapozta meg a műtétet.
Rabeya koponya CT-je alapján a Debreceni Egyetem Biomechanikai Laboratóriuma elkészítette a csontpótló implantátum öntőformáját, amelybe a végleges formájú implantátumot a kinti műtét során öntötték ki.
Saját (Csókay András idegsebész és Pataki Gergely plasztikai sebész - a szerk.) felkészülésünk a vonatkozó szakirodalom áttekintését, a műtét lépéseinek közös megtervezését jelentette elsősorban. A virtuális 3D modellezés és az idegsebészeti részről a boncolási gyakorlatok is fontosak voltak.
Pataki Gergely azt mondja, hogy ez egy nagyon fontos és példamutató gyakorlat minden sebész számára. De nem hagyható ki a műtéti felkészülés lépesei közül sem, a műtét sikeréért, a kislányok gyógyulásáért mondott rendszeres imádság sem,amire a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány honlapján is folyamatosan buzdítanak mindenkit.
Az október 27-én elvégzett műtét, egy 6 órás idegsebészeti-plasztikai sebészeti műtét volt.
A szövettágítók kivétele után az öntőmintában kiöntöttük a speciális antibiotikummal átitatott hiányzó koponyacsont darabot, melyet rögzítettünk a meglévő csonton és ezt beborítottuk a megnövesztett hajas fejbőrrel, lágyrészekkel.
A koponyarekonstrukciós műtétben idegsebészként Csókay András, az Operation Freedom műtétsorozat idegsebész csapatának vezetője, Csapody Marcell, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, az Operation Freedom aneszteziológus csapatának vezető aneszteziológusa, valamint plasztikai sebészként Pataki Gergely, az Operation Freedom közös magyar-bangladesi projekt vezetője vett részt, a bangladesi orvosokkal együtt.
Pataki Gergely azt mondja, hogy:
Rabeya felépülése bíztató, jól van, de még egy hónapon át szövődmények lehetségesek, így sikerről majd csak a kritikus időszak letelte után beszélhetünk.
A mostani műtét időpontját nagyban befolyásolta a koronavírus járvány, nyárra tervezték, de végül nem így lett, mert Bangladesben, júliusban tetőzött a járvány. Most már nem tudták tovább halasztani a kiutazást.
Alig vártuk, hogy meginduljon ismét a légiforgalom Budapest-Dakka viszonylatában, a második repülőgéppel indultunk is. Döntésünkhöz az is hozzájárult, hogy Bangladesben októberben épp javulóban volt a helyzet, így minden szempontból ez az időpont volt a legoptimálisabb a misszióra
- mondta Pataki Gergely.
A doktor arról is beszélt az Origónak, hogy milyen biztonsági intézkedéseket kellett betartaniuk, amikor megérkeztek Bangladesbe.
Elutazásunkat megelőzően PCR tesztet végeztettünk, ennek negativitása tette lehetővé, hogy az Emirates gépre felszállhassunk
- itt külön megköszönte, hogy a Liszt Ferenc repülőtéren biztosították számukra a VIP ki- és beléptetést, így kikerülhették a várakozó utasokat és az esetleges megfertőződést.
Az út során mindvégig maszkot kellett viselnünk, a légiutas kísérők védőruhában, arcpajzsban és maszkban voltak , a gép levegőjét HEPA szűrőkkel ellátott levegőztető rendszer cserélte ki 2-3 percenként.
Az orvosokat fogadó bangladesi katonai kórház biztosította számukra az összes, általuk kért, szigorú biztonsági előírás és eljárás betartását.
Azt kérték tőlük, hogy minden velük kapcsolatba kerülő emberen végezzenek PCR tesztet. Megérkezésüket követően őket is azonnal tesztelték. A műtét reggelén pedig ismételten mindenkit teszteltek.
Külső helyszínekre az ott tartózkodásuk alatt nem mentek, csak a katonai kórházban és az azt körülvevő katonai negyedben lévő szállásukon voltak. Így tudták biztosítani az orvoscsapat számára a Covid mentes környezetet.
A kislányt, Rabeyát az októberi műtét után, november másodikán engedték csak ki az intenzív osztályról, noha már a műtét utáni harmadik napon sem szorult intenzív ellátásra. Minderre azért volt szükség, mert csak ott tudták biztosítani számára biztonsággal a vírusmentes környezetet.
Arról, hogy a kislányok emlékeznek-e a szétválasztás előtti időszakra, Pataki Gergely azt mondta:
Rabeya, a most operált kislány sok mindenre emlékszik. Még mindig ért magyarul, még mindig örömmel hallgatja és énekli a számára ismerős magyar gyermekdalokat
– mondta, majd azzal folytatta, hogy:
A két kislány kapcsolata meghatóan szeretetteljes. A szétválasztást követő első időszakban ez nem volt így, átmenetileg Rabeya nagyon élvezte, hogy a mama csak az övé. Aztán egyre inkább hiányolta Rukaiyát, aki a műtét utáni 33. napon elszenvedett agyvérzése miatt még sokáig az intenzív osztályon volt.
A doktor azt mondja, hogy Rabeya nagy szeretettel fordul ikertestvére felé, cirógatja, simogatja, törekszik megnevettetni őt, amivel általában sikerrel is jár.
Időnként felteszi a kérdést anyjának: mikor fog Rukaiya játszani velem?
Ezek nehéz pillanatok a szülők számára, hiszen a választ senki sem tudja, még a szakemberek sem. A két kislány fejlődési üteme között látható különbséget egyértelműen, Rukaiya szeptember 3-i agyvérzésének tulajdonítják.
Márciusi állapotukhoz képest mindkét kislány fejlődött, bár kevésbé látványosan, mint az azt megelőző időszakban.
Akadályt jelentett a koronavírus járvány a rendszeres fejlesztő foglalkozásaik megtartásában, mert a terapeuták nem tudtak személyesen jelen lenni, csak videókonzultációt tudtak tartani.
Rabeya mozgásában bizonyos visszalépést is tapasztaltak, a heti rendszerességgel végzett foglalkozások hiánya miatt
kevésbé használja jobb kezét, holott képes rá, ezért rendszeresen figyelmeztetni kell őt erre.
A nehézségek ellenére a kislány maga kérte édesanyját, hogy tanítsa őt írni, és a latin ABC első 4 betűjét már szépen megrajzolja. Sokat tanul nővérétől, Rafiától, aki pedig a bengáli ABC-vel ismerteti őt meg, a játékos, rajzos füzetbe együtt rajzolgatják a betűk elemeit. Ez egyúttal rákényszeríti őt arra, hogy használja a jobb kezét.
A rehabilitációs csapat gyermekklinikai szakpszichológusa, Császár Zsuzsanna a műtét előtt fejlődési tesztet végzett, ami nyomán megrajzolhatóvá vált a kislány fejlődési profilja.
Rukaiya, a műtétet követő 33. napon súlyos agyvérzést szenvedett ikertestvér állapotában jelentős változásként értékeljük, hogy családtagjaival érzelmi adok-kapok viszonyban van, a kommunikáció kezdeteit véltük felfedezni egy-egy családi együttlét során.
A mostani kiutazásukkor azt tapasztalták, hogy Rukaiya
fokozottabban figyel a magyar beszédre, magyar gyermekdalokra és el tudja különíteni azokat a rendszeresen hallott bengáli beszédtől, daloktól.
A kislány mostanában sokat alszik, ennek az okát igyekeznek kideríteni, a bangladesi orvosok újabb vizsgálatokat helyeztek kilátásba, amiket eddig a koronavírus járvány miatt nem tudtak elvégezni. Bíznak benne, hogy
a vizsgálat után újrainduló terápiás foglalkozások segítenek majd abban, hogy a minimális tudatosság állapotából Rukaiya is megérkezzen a tudatos jelenlét állapotába,
mivel fejlesztése innentől kezdve vehet majd új lendületet.
A 7 éves magyar plasztikai sebészeti missziónak köszönhetően kialakult a bangladesi orvosok bizalma a magyar orvoscsapat felé, emiatt bízták rájuk az ikrek műtéteinek megszervezését és kivitelezését.
Ha ez az alapot és bizalmat teremtő bevezető szakasz nem lett volna, nincs műtét, vagy talán később más államok plasztikai sebészeinek és idegsebészeinek közreműködésével áll fel egy projekt. A műtétnek három szakasza volt, melyek szintén egymásra épültek
– mondja Pataki Gergely.
A plasztikai sebész arról is beszélt, hogy mindegyik, a Hudák doktor által végzett érpályán belüli szállítóér-szétválasztás szakasza, a plasztikai és az idegsebészeti szakasz is különleges, de
csak együtt értelmezhetőek, mivel önmagukban nem lettek volna eredményesek.
Az érpályán belüli szállítóér-szétválasztás tette lehetővé, hogy szétválasszák az ikreket, a 7 hónapos magyarországi plasztikai sebészeti szak teremtette meg a lehetőséget ahhoz, hogy elvégezhessék a végső szétválasztást.
Egy kis magyar csapat által elkezdett műtétsorozatból komoly, nemzetközi szakmai elismerést jelentő projekt lett. A műtétek katonai fegyelemmel és időbeosztással történhettek csak meg, a koncentráció és a magyar „csak azért is" virtus maximális kiteljesedésével.
A szétválasztó műtéthez a bangladesi kollégáknak sikerült megteremteniük az európai szintnek megfelelő körülményeket. A projekthez, amit maroknyi magyar orvos indított a két kislány szétválasztásáért, majdnem
száz orvos és egészségügyi szakdolgozó csatlakozott önkéntesként.
Ez a műtétsorozat – annak bármely egységként definiálható része – tettre kész emberek összetett munkájából és semmiképpen sem egy ember ötleteiből állt
- hangsúlyozta Pataki.
Itthon is példamutató összefogás jött létre az orvosok és intézmények között a közös cél érdekében.
Az ikrek műtéteit övező médiafigyelemmel kapcsolatban elmondta, hogy itthon a nagyműtét után, nyilván sokan sokféleképpen értelmezték a „sikert" és egy kommunikációs „virágos rét" alakult ki, amivel alig boldogultak, hosszú hónapokon át. A mai napig próbálják, felfogni, hogy mit is vittek véghez, mekkora jelentőségű ez a munka, valóban minden döntést megfelelően hoztak-e meg?
Akkor és ott cselekedni kellett, gyorsan. A történtek érzelmi, lelki feldolgozása még sok időbe fog telni csapatunknak.
A világ egyik legnépesebb muszlim országában arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a 10 éve (az ikrek kapcsán 3 éve)
különleges harmóniában zajló orvosi missziós együttműködéshez szükség volt egymás kultúrájának és vallásának elfogadására is.
A bangladesi kollégákkal való együttműködés nemcsak orvosi, vagy orvosdiplomáciai jelentőséggel bír, hanem a kulturális egymásra találásról és vallási párbeszédről is szól.
A két kislány műtétsorozata ezért túlmutat azon, hogy jobb életminőséget szerettek volna adni nekik és a tudományt is előre szerették volna vinni.
Pataki doktor azt mondta, hogy a mindkét vallásban jelenlévő testvériesség alapelvének érvényesülését testközelből élték át Bangladesben. Véleménye szerint ez a jelentősége annak, hogy két fejlődési rendellenességgel született, de végtelenül aranyos kis ázsiai kislányt kezelhettek magyarként ekkora sajtófigyelem mellett.