Január elején már 10 százalékponttal nőtt a múlt év végéhez képest a magukat beoltatni kívánók aránya Magyarországon, erre a hétre a kutatás adatai további 10 százalékpontos növekményt mutatnak. Ez azt jelenti, hogy
Magyarországon már több mint négymillióan nyitottak a vakcina beadatására, 2020 végéhez képest másfél millióval többen.
Több tényező is közrejátszhatott abban, hogy az év elején másfélszeresére emelkedjen az oltási hajlandóság hazánkban. Egyrészt
már több mint százezer embert beoltottak
Magyarországon, valamint a világon is több millió ember kapta meg a vakcinát komolyabb mellékhatások nélkül, ami az egyik méregfogát húzta ki az oltásellenesek érvelésének. Másrészt egyre többen vállalják fel oltáspártiságukat egyes közéleti szereplők, véleményformálók közül is, ami biztosan közrejátszik a hajlandóság növekedésében.
Az átoltottság szempontjából továbbra is a legfontosabb, hogy a legidősebbek,
a 60 év fölöttiek korcsoportjában a legmagasabb az oltási kedv,
négyből három ember beoltatná magát ebben a korosztályban. Az életkorral fordított arányban csökken a hajlandóság, a fiataloknak csak harmada tervezi beadatni a vakcinát. A jövőben vélhetőleg ez a korcsoport is nyitottabb lesz, ha a különböző szórakozási és utazási lehetőségek az oltáshoz lesznek kötve.
Ugyan növekedett, de még 50 százalék alatt van (48 százalék) a kormányfő kritikusainak körében az oltási hajlandóság. Éppen ezért továbbra is
nagy a felelőssége a baloldal politikusainak, hogy ne ássák alá a vakcinába és a magyar hatóságokba vetett bizalmat.
Alapvető fontosságú, hogy egy ilyen, mindenki számára lényeges ügyben ne aktuálpolitikai céllal alakítsák ki a véleményüket a politikai szereplők, így a Magyarországon engedélyt kapott oltások esetében ne hergeljék a közvéleményt azok beadatása ellen.
Eddig 138 983 embert oltottak be Magyarországon, 5815-en pedig a második dózist is megkapták. Az oltópontokon jelenleg kétfajta vakcinát használnak: az elsőként uniós engedélyt kapott Pfizer-BioNTech oltóanyagot, valamint a Moderna vakcináját. Mindkettő a legmodernebbnek számító, úgynevezett RNS-vakcinák közé tartozik. Az eddig beadott oltások döntő többsége a Pfizer terméke. Mindkét oltóanyag az EU-val kötött szerződés keretében érkezik Magyarországra, szállításuk hetente, néhány tízezer adagonként történik.
Ezeken kívül engedélyt kapott Magyarországon az Oxford-AstraZeneca vakcinája, valamint az orosz Szputnyik-V. Mindkettő úgynevezett vektoralapú oltás. Modern, biztonságos, de ritkán előfordulhat, hogy a beoltott személyben nem vált ki megfelelő immunválaszt, még ritkább esetben pedig túlzott immunválasz jelentkezik. Az AstraZeneca készítménye a január végére várható uniós jóváhagyás után juthat el a tagországokba. A orosz vakcinára pénteken kötött megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában.
Egymillió ember beoltásához elegendő vakcinát vásárol Magyarország, amit az orosz gyártó három hónap alatt szállít majd le. Az első, 300 ezer embernek elegendő tétel egy hónapon belül megérkezik.
Előrehaladott tárgyalásokat folytat a magyar kormány a kínai Sinopharm gyógyszergyártóval is. Az ő vakcinájuk a "hagyományosnak" mondható technológián alapul, vagyis elölt vírust tartalmazó vakcina.
Ez a biztonságos és stabil oltóanyag a legyengült immunrendszerű betegeknek is adható.
A kínai vakcina engedélyezése még nem zárult le Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti rádióinterjújában azt mondta: pozitív döntés esetén a kínai vakcinával be lehetne oltani a 60 év felettieket, ami 1,7 millió embert jelent.
A magyar oltási kapacitásról a miniszterelnök úgy nyilatkozott: egy hétvégén akár másfél millió embert is képes lenne Magyarország beoltani.