"Újbuda senkit nem hagy magára" - kürtölte világgá a járvány első hulláma alatt László Imre, meghatározva, mik az általa vezetett kerület preferenciái, legalábbis kommunikációs szinten. Az élet azonban tartogat meglepetéseket: a DK-s polgármester december végi döntésével pontosan annak ellenkezőjét tette, mint amit nem is olyan régen megígért.
Az Olajbogyó utca 6. alatti, 74 lakásos ház kálváriája közel másfél évtizede tart, annak lakói nem szeretnének egyebet, mint ami a legtöbbeknek megadatott: emberhez méltó, rendezett jogi körülmények között élni.
A Kelenföldi pályaudvarhoz közel eső, kertvárosias területen fekvő házat még 2005-ben kezdte el értékesíteni a Gimesi I. Építőipari Kft., aminek tulajdonosai akkoriban Gimesi Bálint és Gimesi András voltak. A cég jól feküdt a 2010 előtti, Molnár Gyula-féle szocialista városvezetésnél, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy több, hasonló projektre is zöld lámpát kaptak a környéken, így többek között a Sztregova utcában.
Papíron minden rendben haladt: a vállalkozás 2006. szeptember végére ígérte a ház befejezését, és azzal együtt az átadást, a megadott időpontig szinte az összes lakást sikerült értékesíteni. Mint minden újdonsült ingatlantulajdonos, az Olajbogyó utca jövőbeni lakói is alig várták, hogy beköltözhessenek szép új lakásukba, amit sokan közülük hitelből finanszíroztak.
Az örömüket azonban alaposan elrontotta, hogy (kis csúszással történő) beköltözésükkor a ház nem állt még készen, azt a kivitelezők kilencvenszázalékos készenlétben, életveszélyes állapotban hagyták ott nekik, pedig a megadott határidő már rég lejárt. Egészen elképesztő állapotokra lettek figyelmesek:
a házban nem volt fűtés, az épület nem felelt meg a tűzvédelmi előírásoknak, és ebből adódóan a ház nem kapta meg a használatbavételi engedélyt.
Ez utóbbi leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a lakók jogszerűtlenül élnek itt, hiszen arra az önkormányzat, és a hatóságok nem bólintottak rá. A 2007 nyarán megtartott alakuló közgyűlésen a kivitelező még azzal hitegette őket, hogy minden rendben lesz, pedig jó eséllyel tisztában voltak azzal, hogy visszafordíthatatlan az ügy. Miután a lakók gyanút fogtak, összefogtak, és megpróbálták kideríteni, amit hasonló helyzetben mindenki megpróbálna: mégis mi történik itt, miért nem kapják meg azt, amire súlyos milliókat fizettek ki? Csakhogy mindenhonnan (Gimesi I. Kft, MKB Bank) ködös válaszokat, ígéreteket kaptak, mint kiderült, nem véletlenül. 2008 augusztusában ugyanis az időközben a G and G Építőipari Kft. névre váltó Gimesi I. csődeljárást indított maga ellen, amivel felszámolási eljárás alá esett, így fizetésképtelenné vált. Az ingatlantulajdonosok a gyanús cégbedöntés miatt a rendőrséghez fordultak, azonban ügyüket gyorsan lesöpörték az asztalról.
A szocialistaközeli vállalkozás amellett, hogy átverte a lakókat, komoly "örökséget" hagyott maga után: mivel a projektet hitelből finanszírozta, emiatt a hitelt biztosító bank a mai napig jelzálogot tart fenn a házon, aminek összege nagyságrendileg 710 millió forint. Értelemszerűen ez azt jelenti, hogyha esetleg sikerülne is orvosolni a problémákat, az ingatlan a banké lenne, nem a lakóké. Letargia, csalódottság, reményvesztettség - a mai napig ilyen hangulatban telnek az itt lakók mindennapjai.
A ház továbbra is kritikus állapotban volt: a tűzfalak nem voltak kívülről leszigetelve, aminek következtében a szélső lakások falai belülről penészedtek, áztak. A szóban forgó ingatlanokban a parketta felhullámosodott, a bútorok gyakorlatilag tönkrementek, nem túlzás azt állítani, hogy lakhatatlan állapotba kerültek. Az építtető cég ráadásul a leggyengébb minőségű kazánnal operált, a strangokat összevissza kötötte be, így a harmadik tél után csak néhány lakásban volt fűtés (később itt sem).
2013-14 környékén többen villanyradiátorral, hőszivattyús légkondicionálóval próbáltak meleget csiholni a kemény mínuszokban.
Legalább ez az egy dolog azóta rendeződött, igaz, a "fejlesztést", azaz a "fűtéskorszerűsítést" a lakók állták.
A fideszes Hoffmann Tamás vezette önkormányzat észlelte a súlyos problémát, és az itt élők segítségére sietett. Az Origo birtokába került dokumentumból kiderül, hogy 2015-ben a jobboldali városvezetés úgynevezett kölcsönszerződéssel 40 millió forintos pénzügyi segítséget nyújtott a lakóknak. Azért az ingatlantulajdonosokkal kellett ezt megtenni, mert a háznak nem volt használatbavételi engedélye (egyébként a mai napig nincs - szerk.), aminek következtében jogi értelemben nem számít társasháznak.
Az önkormányzat éppen ezt akarta áthidalni: a kölcsönt célzottan a használatbavételi engedély megszerzéséhez szükséges munkákra, így közvetve a "társasházi létre" adta. A felkínált szerződés minden szempontból korrekt volt: az önkormányzat - határozatlan időre - elkülönítette az összeget a költségvetésben, aminek visszafizetését a vállalkozói díj megfizetésének megkezdésétől számította, hároméves határidővel.
Az idáig vezető út nem volt könnyű: komoly ügyvédi munka kellett ahhoz, hogy az összes tulajdonos (nagyjából 150 fő) aláírja a dokumentumot, ráadásul a lakók ezer és egy megbeszélésen próbálták rendezni ügyüket, sikertelenül. Így egy pillanatra felcsillant a remény: van kiút a reménytelenségből. Az önkormányzati választást követően hatalomra jutott baloldal hamar szertefoszlatta az álmokat.
A szerződés aláírását követően az előző önkormányzat két közbeszerzést (ehhez kötötték a munkák megrendelését - szerk.) bonyolított le, több szakvéleményt megrendelt, továbbá szakértőket kért fel véleményezésre, több meghallgatást is tartott, azonban a beérkezett ajánlatok nem feleltek meg a szerződési feltételeknek. Ennek ellenére senki nem gondolt arra, ami végül bekövetkezett: december 15-én
László Imre DK-s polgármester veszélyhelyzeti jogkörével (vissza)élve azonnali hatállyal megvonta a 40 milliós támogatást a bajban lévő lakóktól.
Az Origóhoz eljuttatott levélében a baloldali városvezető a tulajdonoscserékkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával indokolta a drasztikus, emberileg nehezen értelmezhető döntést. A baloldali vezetésű önkormányzatnál - legalábbis László Imre érvelése szerint - azért telt be a pohár, mert harminc tulajdonos nem szólt nekik a váltásról. Az más kérdés, hogy a házból érkező információk szerint mindössze tizenheten költöztek el az évek során, úgy látszik, a XI. kerületi hivatalnak nincs erről pontos nyilvántartása.
De miért vette el a reményt közel kétszáz újbudaitól az örökösen pénznélküliségre panaszkodó városvezető? Izgalmas kérdés: a lakóknak van elképzelésük arról, hogy valójában milyen motiváció húzódott meg a lépés mögött. Szerintük a szerződés felbontása egyértelműen szabálytalanul történt.
Fidesz: László Imre cserbenhagyott sok újbudait
Az ügy kapcsán megkerestük Csernus Lászlót, a Fidesz újbudai képviselőjét, aki azt mondta, László Imre cserbenhagyta a lakókat. "A kapzsisága vezetett oda, hogy szerintem szabálytalanul mondta fel a sok újbudainak reményt nyújtó kölcsönszerződést" - utalt arra a kormánypárti politikus, hogy feltehetően a költségvetési matek miatt született meg az emberi sorsokat megpecsételő döntés. Úgy látja, a DK-s polgármester ezzel ellehetetlenítette azt, hogy egyszer valamikor rendeződjön a ház jogi helyzete. "Nem érdekli őt az olajbogyó utcai háznak a lakói és történetük" - jelentette ki.
"Haragot és dühöt, gondolhatja" - így válaszolt az Olajbogyó utcai ház egyik lakója arra a kérdésünkre, hogy milyen reakciókat váltott ki a közel másfél évtizede az ingatlanukért küzdő lakók körében László Imre egyszemélyi határozata.
Három tulajdonossal is sikerült beszélnünk, mindegyikük úgy gondolja, hogy a korábbi, fideszes városvezetés által kezdeményezett kölcsönszerződés jelentős előrelépést jelentett számukra. "Fellélegeztünk egy pillanatra, hogy mégiscsak van segítségünk. Ez egy komoly lehetőség volt, nem kicsi, hanem óriási" - fogalmazta meg véleményét egyikük, aki szerint "derült égből villámcsapásként" érte a lakóközösséget a felmondó levél. Szavaiból az derült ki, hogy a döntés előtt senki nem kereste meg őket, senkitől nem kaptak értesítést arról, hogyan áll az ügy.
"Végtelenül szomorú vagyok, nem tartom korrektnek az önkormányzat eljárását. Nem tudom, hogyan néz reggelente tükörbe az az ügyintéző, aki megszerkesztette a levelet. Azzal nyugtatom magam, hogy biztosan volt olyasvalaki a hivatalban, aki nem értett ezzel egyet" - mesélt a benne kavargó érzéseikről az Origónak, hozzátéve, hogy annak idején kézzel-lábbal tiltakoztak a kivitelező cég felszámolása ellen, azonban kisujjukat sem mozdították meg értük, ahogyan most sem.
Szociálisan nullák. Ez a DK politikája: ahelyett, hogy az emberek mellé állnának, inkább hontalanná tesznek 140 embert
- így kommentálta a történteket egy másik lakó, akinek karakteres véleménye volt a váratlan pénzelvonásról. "Az a segítség, amit a jobboldali városvezetés nyújtott, a baloldali elvette bosszúból" - összegzett röviden-tömören. Szerinte "Gyurcsány Ferenc kiadta feladatba a budapesti polgármestereinek, hogy szedegessék össze a morzsákat". "Szerintem elkezdték összerakni a költségvetést, és látták, hogy van 40 millió forintnyi elkülönített pénz, amihez nem lehet hozzányúlni" - magyarázta, miért vonhatta meg László Imre tőlük a támogatást. Nem volt egyedül véleményével, igaz, ezt nem mindenki mondta ki ilyen határozottan.
"Ez az összeg ott parkolt, ahelyett, hogy magukra is költhették volna, az mennyivel jobb. Vélelmezem, nem egy állatmenhelynek, vagy egy csecsemőotthonnak megy majd a felszabadított pénz" - közelítette meg ironikusan a kérdést az Origo által megszólított harmadik lakó. Kifogásolta, hogy körülbelül a tulajdonosok tíz százaléka kapta meg a polgármester felmondó levelét, így egymást kellett értesíteniük a rendkívüli hírről.
"Összességében optimista ember vagyok, így nem fogom feladni a küzdelmet. Tudom, mi lenne a megoldás, nem megoldhatatlan az ügy - így válaszolt arra a kérdésre, hogy a polgármesteri döntést követően befejezi-e a harcot. "Lehet, hogy egyszer égi segítséget kapunk, és leszáll közénk egy angyal, de akár az ördöggel is együttműködünk, ha azon múlik. Előbb utóbb valami lesz, csak nem szabad abbahagyni" - mondta töretlen hittel, elszántan.
Csakhogy közel másfél évtizednyi küzdelem után nem mindenki áll ilyen pozitívan a kérdéshez az Olajbogyó utca lakói közül. Ami biztos, hogy használatbavételi engedélye továbbra sincs a háznak, így a lakók továbbra is úgy élnek ott, hogy jogszerűen ezt nem tehetnék meg. Arról nem is beszélve, hogy a lakók szerint a ház életveszélyes állapotban van, amit egy, az önkormányzat birtokában lévő szakvélemény is megerősít. Így erősen kérdéses, kit terhel a felelősség abban az esetben, ha az épület állapota miatt valakinek baja esik?
"Hogyan tovább? Ezzel nem oldotta meg az önkormányzat a problémát, az továbbra is ott lebeg a feje felett" - foglalta össze a lényeget az egyik tulajdonos, rámutatva a lényegre. A baloldali vezetésű önkormányzat ugyan most döntött valahogyan, azonban ettől a helyzet nem oldódott meg. Sőt.