Az emberekkel közösen dönt a kormány a koronavírus-járvány utáni nyitásról

Immár a tizedik nemzeti konzultáció kezdődik február közepén online formában a tervezett újranyitási intézkedésekről. A kormányzat célja a 2010 óta tartó nemzeti konzultációkkal, hogy egyetértési pontokat alakítson ki a társadalomban. A legutóbbi nemzeti konzultáció a koronavírus-járványban alkalmazott intézkedésekről szólt, és annak eredménye alapján születtek meg a novembertől életbe lépő korlátozó intézkedések.

Ha lebonyolítja a kormány a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások alóli nyitásról a februári nemzeti konzultációt, akkor döntések születhetnek március 1-jével és április 1-jével, vagy április 3-ával, ami a húsvét

- mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. „Akkor már biztosan szabadabb életünk lehet, mint amilyen a mostani, ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat” – fogalmazott. Orbán Viktor bejelentése tehát azt jelenti, hogy 2010 óta a most következő nemzeti konzultáció lesz a tizedik.

Újabb nemzeti konzultáció indulását jelentette be Orbán Viktor Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Nagyon sikeres volt a 2020-as nemzeti konzultáció

A nemzeti konzultációk a 2010 óta a kétharmados választási sikert elérő Orbán-kormányok egyik legfontosabb eszközei arra, hogy az emberek pontos véleményét megismerjék. Legutóbb 2020-ban tartottak nemzeti konzultációt a koronavírus-járványban hozott intézkedésekről és a gazdaságról.

A tavalyi nemzeti konzultáció egyik legfőbb célja az volt, hogy a kormány megtudja, hogy milyen intézkedéseket támogatnak az emberek, és milyeneket nem a járvány feltartóztatása érdekében.

Később a nemzeti konzultáció alapján hozták meg a november óta életben lévő korlátozó intézkedéseket a járvány ellen.

A legutóbbi konzultáció egyébként a második legsikeresebb volt az összes közül, mivel több mint 1,8 millióan küldték vissza az íveket. A közjegyző által hitelesített eredmények azt mutatják, hogy a magyarok a legnagyobb arányban a maszkviselést támogatták, ezt 83 százalék jelölte meg. Ezt követte a rendezvények korlátozása (79 százalék) és az országhatárok lezárása (szintén 79 százalék). A távolságtartás elrendelését 78 százalék, a védekezéshez szükséges eszközök kiviteli korlátozását 64 százalék, az időseknek fenntartott védett idősávot pedig 62 százalék támogatta. Az ingyenes parkolást és az oktatási intézmények bezárását egyaránt 61 százalék támogatta. Végül a kijárási korlátozásnak 59 százalék volt a támogatottsága.

A koronavírus-járvány alatt alkalmazandó szabályokról is tartottak már nemzeti konzultációt Fotó: Csudai Sándor - Origo

A legutóbbi konzultáción 1 621 833 válaszadó utasította el Soros György tervét, amely beláthatatlanul hosszú időre eladósítaná hazánkat. 1 638 014 válaszadó felelt igennel arra a kérdésre, hogy Magyarország védje-e meg a magyar vállalatokat az ellenséges célú külföldi felvásárlástól. 1 648 705 válaszadó szerint a kormánynak továbbra is fel kell lépnie a bevándorlás ellen, és fenn kell tartania a magyar határ szigorú védelmét. 1 633 148 válaszadó felelt igennel arra a kérdésre, hogy a magyar kormány a Brüsszellel való nyílt konfliktus árán is tartson-e ki a bevándorlást tiltó szabályok mellett.

Egyetértési pontok

A nemzeti konzultáció és az egyetértési pontok kijelölése a kormány számára nem formális vagy kommunikációs kérdés. Ez határozza meg azokat a politikai döntéseket, amelyeket a kormány meghoz még a járvány és az alkalmazandó válságkezelés idején is

- mondta korábban Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke. A kabinet az emberekkel közösen dönti el a kormányzás legfontosabb irányelveit, ezért alakították ki a nemzeti konzultáció intézményrendszerét. Az így kijelölt egyetértési pontok köré rendezik a kormányzás legfontosabb céljait, eszközeit, döntéseit. Rogán Antal szerint az elmúlt 10 év legfontosabb egyetértési pontjai a munkaalapú gazdaság, a családvédelem, a határvédelem és a nemzeti szuverenitás ügye.

Fontos megemlíteni, hogy a téma komolysága és fontossága ellenére a radikális baloldal támadást próbált indítani a nemzeti konzultáció ellen. Hadházy Ákos és Szél Bernadett országgyűlési képviselők, valamint a radikális baloldal vezetéséért csatát vívó Momentum és a Gyurcsány-párt törvénysértő akciók sorozatával próbálta akadályozni a nemzeti konzultációt - sikertelenül.

A kormányzat bevett eszközévé vált mára a nemzeti konzultáció Forrás: MTI/Róka László

Az élet szinte minden területéről volt már nemzeti konzultáció

A 2010-es kormányváltás óta lassan tucatnyi nemzeti konzultációt tartottak.

• 2010 szeptemberében nyugdíjasok kaptak levelet, ahol a nyugdíjakkal és támogatásokkal kapcsolatos kérdőíveket küldtek ki. A több mint 2,8 millió példányban elküldött kérdőívekből mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza.
• 2011 februárjában készült el az „Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről" megnevezésű kérdőív, melyhez a kormány tájékoztatása szerint mintegy 920 000 válasz érkezett.
• 2011. május 1-jén indult a „Szociális konzultáció", melyet a hivatalos tájékoztatás szerint több mint egymillióan küldtek vissza. A kérdőív tíz kérdése az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, oktatási támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott.
• 2012 szeptemberében a „Gazdasági konzultáció" nevű kérdőívet küldték ki, melyből a hivatalos források majdnem 700 ezer visszaküldött ívről beszéltek. A kérdőívek adózással, járulékokkal, a nagyvállalatokkal és közműcégekkel, a minimálbérrel és nyugdíjakkal, a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmaztak.
• 2015 májusában küldték ki a „bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet", melyet a kiküldött több mint 8 millió példányból egymillió körüli számban küldtek vissza. A kérdőív a terrorizmussal, menekültekkel, bevándorlókkal, az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket tartalmazott.
• 2017 áprilisában az „Állítsuk meg Brüsszelt!" című konzultáció indult el. Több mint 100 ezren válaszoltak.
• A magyar kormány 2017 októberében újabb nemzeti konzultációt indított Soros Györgynek az európai menekültügyi rendszer újjáépítéséről kidolgozott gondolatairól, az úgynevezett „Soros-terv”-ről, amelyben a kormány álláspontjával ellenkező célokat határozott meg. 2 millió 171 500 nemzeti konzultációs kérdőív érkezett be, és így az elektronikusan kitöltött ívekkel együtt csaknem 2 millió 300 ezren mondták el a véleményüket. Ez a konzultáció volt a legsikeresebb.
• 2018-ban tartották meg a családokról szóló nemzeti konzultációt. A kérdőíveket 1 millió 382 ezren küldték vissza, így ez volt a harmadik legnagyobb részvételű konzultáció. Az eredmények alapján a magyar emberek nagy felhatalmazást adtak a kormánynak arra, hogy tovább bővítse a családtámogatási rendszert.