100 térkép, hogy megértsük a világot 1945-től napjainkig

Pascal Boniface geopolitikai szakértő a stratégiai jelentőségű nemzetközi kapcsolatok legfontosabb eseményeit veszi sorra és elemzi 1945-től napjainkig. A Pallas Athéné Könyvkiadó által kiadott mű egyaránt hasznos olvasmányként szolgálhat mindazoknak, akik többet szeretnének megtudni az elmúlt 75 esztendőről, és azoknak is, akik csupán az ismereteiket szeretnék felfrissíteni, illetve új megvilágításba helyezni.

Az atlaszt két markáns egység alkotlja: a nemzetközi tér címet viselő első egység a második világháború végével, Európa felosztásával, a hidegháborúval, majd az ezt követő enyhüléssel, a két szuperhatalom békés együttélésével, a dekolonizációval és a harmadik világgal, majd a Szovjetunió összeomlásával és az ennek nyomán kialakuló stratégiai helyzettel foglalkozik. A berlini fal 1989-es lebontása és a Szovjetunió 1991-es összeomlása után a kétpólusú világ, amely a második világháború vége óta strukturálta a nemzetközi kapcsolatokat, megszűnt – összegezi röviden a történelmi események geopolitikai következményeit a szerző.

A világ valójában sem nem egypólusú, sem nem többpólusú. Nem többpólusú, mert az amerikai hatalomnak még most sincs párja. Ugyanakkor nem is egypólusú, hiszen a globalizált világban egyetlen hatalom, még a legnagyobb sem képes egyedül meghatározni a szabályokat és a nemzetközi programot. A világ éppen a multipolaritáshoz vezető úton van – állítja.

Forrás: Origo

Számba veszi az 1945-től a máig tartó időszak jelentős válságait és háborúit is, többek között kitérve a berlini, a szuezi és kubai válságra, valamint a koreai, a vietnámi, az afganisztáni, az öböl-, a délszláv, az iraki, a koszovói háborúkon át a ruandai népirtásig, valamint az izraeli–arab konfliktusra is. A globális kihívások sorában az egyik legnagyobb stratégiai fenyegetésként szól a felmelegedésről, de az összefüggéseket rendszerbe helyezve kérdéseket tesz fel a demográfiával, a migrációs mozgásokkal, a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatban is.

Az atlasz második részében a szerző területi egységenként csoportosítva elemzi a térség, illetve egyes meghatározó államok helyzetét, geopolitikai szerepét.nEurópáról pedig kiemeli, hogy harcolnia kell a multinacionális cégek adókikerülései ellen, továbbá Kínával és az Egyesült Államokkal egyenrangú félként kell megjelennie a kutatás és fejlesztés területén.