Kik védettebbek a mutációkkal szemben?

Budapest, 2021. február 28. Egy férfit beoltanak a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának második adagjával Budapesten, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház oltópontján 2021. február 28-án. MTI/Mohai Balázs

Sokan úgy vélik, hogy egyetlen oltás úgysem véd a mutációk ellen. Mások attól tartanak, mi van akkor, ha átestek a vírusfertőzésen, de egy új változat ismét megfertőzi őket. Hogy van-e alapja ezeknek a félelmeknek, arról Rusvai Miklós virológust kérdezte a Ripost.

„Általában nem szokott betegség kialakulni azoknál, akik már egy fertőzésen átestek. Tehát a védettség jó. A fertőzést ugyan el lehet kapni, kismértékben szaporodhat is a vírus a szervezetben, de betegség már ritkán fordul elő ilyenkor, és nagyjából ugyanez várható az oltástól is" – mondta a Ripostnak Rusvai Miklós.

A fertőzés után úgynevezett nyálkahártya-immunitás is kialakul.

A légúti és szájnyálkahártyán jelen vannak olyan speciális ellenanyagok, amik megakadályozzák, hogy a vírus megtelepedjen a szervezetben, és ez érvényes a mutánsokra is, amelyek így kevésbé tudnak betegséget okozni, írja a lap.

Illusztráció Forrás: MTI/Mohai Balázs

„Bármelyik is volt az első vírus – dél-afrikai, brit vagy az eredeti kínai változat -, egyfajta védettség mindenkiben kialakul, aki átesett a fertőzésen. Ez valamivel rövidebb, de sokrétűbb immunitást biztosít" – mondja a virológus. Vagyis a fertőzés után mind a háromféle immunitás (nyálkahártya-, sejtes és ellenanyag-immunitás) kialakul.

Az oltás még jobb

Ezzel szemben annál, akit beoltottak, az ellenanyagok szintje magasabb. Az ő esetükben viszont nem alakul ki nyálkahártya-immunitás. „Mindent figyelembe véve természetesen a vakcinázás a jobb, hiszen az nem okoz betegséget, a fertőzés pedig sajnos igen gyakran súlyos következményekkel jár" – figyelmeztet Rusvai Miklós professzor.