Legyél bátor, állj ki és mutasd be azt az iratot amely segítségével jogi szakvizsgára jelentkeztél
- írta Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője Czeglédy Csabának annak kapcsán, hogy az adócsalásért jogerősen elítélt politikus jogi szakvizsgája kapcsán kérdések merültek fel.
„Czeglédy Csaba a Vas Megyei Ügyvédi Kamara nyilvántartásában 2010. december 31-től szerepel, ezen időponttal jegyezték be ügyvédként" – hozta nyilvánosságra a megyei szervezet elnökének levelét közösségi oldalán korábban Budai Gyula. A fideszes parlamenti képviselőnek a közérdekű adatigénylésre adott válaszban az is olvasható: a jogi szakvizsgához szükséges igazolást nem a Vas Megyei Ügyvédi Kamara állította ki.
A baloldal adócsaló ügyvédje aligha teljesíthette jogszerűen a kötelező hároméves, jogi munkakörben eltöltött, gyakorlati idejét
- fogalmazott Budai Gyula.
Czeglédy Csaba jogi végzettsége hétfőn is téma volt a parlamentben. Budai Gyula felszólalásában megemlítette: Czeglédy Csaba éppen abban az időszakban töltötte hároméves joggyakorlati idejét, amikor főállásban volt Szombathely alpolgármestere. A politikus korábban a Pesti Srácoknak azt nyilatkozta: 99,9 százalék, hogy nem volt szükség engedélyeztetni jogi természetű munkaviszonyát.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az országgyűlésben azt mondta: az akkor hatályos törvény szerint főállású polgármester vagy alpolgármester nem létesíthetett egyéb munkaviszonyt.
A jogi szakvizsgával kapcsolatos rendelet szerint jogi szakképesítéshez kötött, főállású munkakörben töltött gyakorlati idő szükséges a szakvizsgához. Az alpolgármesteri tisztség nem számít jogi munkakörnek.
Mint ismert, Czeglédy Csaba pályafutása során többször is kénytelen volt a bíróság elé állni. A szombathelyi ügyészség 2000 augusztusában megrovásban részesítette 11 rendbeli jogosulatlan adatkezelés, valamint kétrendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt.
Két évvel később a szombathelyi bíróság első fokon két évre felfüggesztett 8 havi börtönre, illetve 300 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte el adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt. A vádirat szerint hamis számlák segítségével nem fizetett be több mint 8 millió forintnyi áfát és társasági adót.