Az elmúlt napokban komoly botrány alakult ki Czeglédy Csaba jogi szakvizsgája körül.
Legyél bátor, állj ki, és mutasd be azt az iratot, amely segítségével jogi szakvizsgára jelentkeztél
- üzente Budai Gyula, aki bejegyzésében azt kérte Czeglédytől, hogy a mellébeszélés helyett adja ki a kért dokumentumokat. Amit mind a mai napig nem tett meg.
Mint az köztudott, Czeglédy Csaba pályafutása során többször is kénytelen volt a bíróság elé állni, adócsalásért jogerősen elítélték, és jelenleg büntetőeljárás is folyamatban van ellene. A Human Operator Zrt. körüli céghálózattal kapcsolatban a vád szerint több mint hatmilliárd forint adót csaltak.
Czeglédy Csaba az ügyvéddé váláshoz szükséges szakvizsga letételét megelőző hároméves joggyakorlatot 2006-ban kezdhette meg, mivel sajtóhírek szerint ebben az évben szerzett jogi diplomát. A sajtóból tudjuk azt is, hogy Czeglédy Csabát 2010 decemberében vette fel tagjai közé az ügyvédi kamara, tehát a joggyakorlatot kitöltenie és a szakvizsgákat letennie is ebben az időszakban kellett. Mindezekkel szemben vitathatatlan, hogy Czeglédyt 2006 októberében Szombathely főállású alpolgármesterévé választották, és ezt a tisztségét 2010 őszéig betöltötte - nyilatkozta az Origónak egy ügyvéd.
Úgy látja, a jogszabályok szerint nem szerezhető joggyakorlat alpolgármesterként, mert az alpolgármesteri tisztséget bárki betöltheti, ahhoz nem szükséges jogi diploma. Ezzel Czeglédy Csaba is tisztában lehetett, nem véletlen tehát, hogy saját állítása szerint 2006-ban egy budapesti gazdasági társaságnál főállású jogi előadóként helyezkedett el, és az itt eltöltött három év alatt szerzett joggyakorlatot igazolta a szakvizsgára jelentkezésekor - tette hozzá.
Czeglédy védekezésével szemben a szakvizsga letétele szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az egy időben fennállt jogviszonyok miatti összeférhetetlenséget kifogásolta-e bárki.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint ugyanis a főállású alpolgármester nem létesíthetett másik munkavégzésre irányuló jogviszonyt, így nem igazolhatott volna főállású jogi előadói tevékenységet a fővárosi társaság Czeglédy Csaba számára.
A főállás fogalmilag olyan munkakört feltételez, amelyben a munkavállaló más tevékenységekhez képest nagyobb részt tevékeny, de legalábbis a részmunkaidőnél több időben, Czeglédy pedig alpolgármesteri tisztségét is főállásban látta el.
A jogi szakvizsgáról szóló akkor hatályos rendelet kimondja, hogy a szakvizsgát megelőző hároméves joggyakorlatba csak a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzése után jogi képesítéshez kötött főállású munkakörben töltött idő számítható be. A hatályos szabályok pedig a korábbi szabályt pontosítva napi nyolcórás munkaidőről rendelkeznek, kevesebb napi munkaóra esetén a gyakorlattal eltöltendő három év arányosan nő - fogalmazott az ügyvéd.
A szakvizsgára jelentkezéskor a kérelemhez csatolni kell a joggyakorlat teljesítését igazoló tanúsítványt, vagyis ekkor egy olyan okirat kerülhetett benyújtásra, amelynek a tartalma valótlan lehetett.
Alappal állítható, hogy az alpolgármesterséggel egyidejűleg végzett főállású jogi előadói munka joggyakorlatként történő igazolása a jog és a józan ész szabályai szerint sem történhetett volna meg, ez pedig kérdéseket vet fel a kamarai nyilvántartásba vétel és az azóta folytatott ügyvédi tevékenységgel kapcsolatban - zárta az ügyvéd.
Mint arról korábban beszámoltunk, Czeglédy Csaba furcsa körülmények között megszerzett jogi szakvizsgájának ügyében vizsgálni lehetne az igazolást kiadó Draskovics Tibor-féle minisztérium felelősségét - nyilatkozta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője. Az elismert alkotmányjogász úgy látja, könnyen előfordulhat, hogy az akkori igazságügyi minisztérium nem járt el a szükséges alapossággal, éppen ezért érdemes lenne vizsgálni a mulasztás gondatlan vagy szándékos mivoltát.