Járványügyi kérdések: milyen szigorítások jöhetnek szóba?

Megfontolandó a plázák és iskolák ideiglenes bezárása a különböző vírusmutációk rendkívül gyors terjedése miatt - jelentette ki Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a HírTV Magyarország élőben extra című műsorában pénteken. A szakember szerint egy rövid, kéthetes zárás komoly javulást eredményezne a járványügyi adatokban. A felvetés mögött komoly dilemma húzódik: hogyan lehet a leghatékonyabban védekezni a vírus ellen akkor, amikor már javában tart a vakcináció, de a harmadik hullám minden eddiginél durvább következményekkel fenyeget. 

"Most a legfontosabb a kontaktusok és a közösségi találkozások számának csökkentése. Ennek érdekében komoly lépéseket tettünk, hiszen például a rendezvényeket jó ideje nem lehet megtartani. Ugyanakkor úgy látom, hogy a korábban említettek miatt korlátozni lehetne az üzletek nyitvatartását egy rövidebb, kéthetes időszakra úgy, hogy csak a létfontosságú boltok (élelmiszerüzletek, gyógyszertárak, bankok, posták) maradhassanak nyitva. Véleményem szerint a lépés azért is lenne indokolt, mert a plázákban nagyobb tömegek vannak" - ezekkel a szavakkal vezette fel Galgóczi Ágnes, hogy

a járvány harmadik hullámára tekintettel megfontolandó a bevásárlóközpontok, illetve a nem létfontosságú üzletek átmeneti bezárása.

A járványügyi szakember a plázák mellett az iskolák korlátozásának lehetőségét is felvetette. Szerinte a járványügyi adatok azt mutatják, hogy a gyerekek körében erőteljesen terjed a fertőzés. "Az is egy megfontolandó lehetőség, hogy az alsó tagozatos osztályok is rövid időre digitális oktatásra álljanak át" - egészítette ki a korábbiakat.

Az NNK járványügyi osztályvezetője úgy látja, hogy nem lenne haszontalan a kényszerszünet: szerinte egy rövidebb lezárási időszak komoly eredményeket hozna a járványügyi helyzetben. A felvetés mögött persze komoly dilemma húzódik meg:

• egyrészről itthon már javában zajlik a vakcináció: eddig közel 700 ezren kapták meg az oltást, negyedmillióan pedig már a második körön is túlvannak. Az is köztudott, hogy kizárólag a megfelelő átoltottsági szint elérésével lehet legyőzni a vírust;
• másrészről megérkezett Magyarországra is a harmadik hullám, az új mutánsok miatt a vírus a korábbiakhoz képest jóval gyorsabban terjed, és jól érzékelhetően súlyosabb megbetegedéseket okoz.

Magyarán, már lehet látni a járvány végét, hiszen folyamatosan érkeznek a vakcinák, viszont a járvány minden eddiginél durvább következményekkel fenyeget. Ebben a felemás helyzetben felmerül tehát a kérdés:

hogyan lehet a leghatékonyabban védekezni a vírus ellen?

Fővárosi életkép a koronavírus-járvány harmadik hullámának idején Fotó: Csudai Sándor - Origo

A kormány azt az elképzelést követi, hogy ha nyitunk, akkor véglegesen kell nyitni bármit is, az összevissza rángatásnak nincs értelme. Magyarország egyébként éppen konzekvens stratégiájának köszönhetően volt sikeres eddig a járványkezelésben: míg több uniós ország is kapkodva, óriási járványügyi káoszt okozva hozta meg a járványügyi intézkedéseket, addig a magyar irányvonal végig világos és követhető volt, hiszen november óta szinte ugyanazok a szabályok vannak érvényben. Ezzel szemben több nyugat-európai ország is azzal szembesült a gyors nyitás után egy-két héttel, hogy még szigorúbb szabályokat kell hozni, mint azt megelőzően.

Magyarán, az előzőekből következően az átmeneti hetekben, amíg az ország eljut a biztonságos nyitásig, és az átoltottság elér egy bizonyos szintet, felmerülhet az iskolák, de leginkább a plázák rövid ideig tartó bezárása.

A bevásárlóközpontok esetében ez indokoltabb lehet, hiszen ezeken a helyeken nagyon sokan gyűlnek össze, ami értelemszerűen elősegíti az amúgy is gyorsan terjedő vírusmutációk terjedését. Egy tavaly novemberi tanulmány is ezt támasztja alá: a betegségét megelőzően minden ötödik fertőzött járt plázában vagy hipermarketben. Arról nem is beszélve, hogy az eladók közül sokan nem tartják be a járványügyi előírásokat, leginkább a maszk helyes viselését.

A maszkárus, aki szabálytalanul viseli a maszkot Forrás: Origo

Több riportban (itt, itt és itt) is beszámoltunk róla, hogy megdöbbentő állapotok uralkodnak ezeken a találkozási pontokon. Egy tavaly év végi kuponos akció során, amikor a szokásosnál is többen vásároltak, több, nagyobb boltban egyáltalán nem viseltek maszkot a dolgozók. Pedig a megnövekedett forgalomnak éppen arra kellett volna ösztönöznie az itt működő üzletek vezetőit, hogy a szokásosnál is nagyobb elővigyázatossággal tartsák be a járványügyi szabályokat. Egy másik alkalommal olvasónk azt írta, hogy az egyik budapesti plázában húsz olyan helyen járt, ahol szabálytalanságot tapasztalt.

Mint ismert, a kormány döntésének értelmében mindenkinek viselnie kell a maszkot a bevásárlóközpontokban is.

Müller Cecília országos tisztifőorvos az Operatív Törzs hétfői tájékoztatóján arról beszélt, hogy folyamatosan elemzik a járványadatokat, és ha szükséges, akkor szigorúbb intézkedések is jöhetnek.