A Csing-dinasztia idején, 1905-ben alapított egyetem ugyanis a mögötte hagyott több mint száz esztendőben számos kiemelkedő személyiséggel és kutatással járult hozzá többek között a modern orvostudomány és a technológia fejlődéséhez. Ez a felhalmozott tudás és emberi erőforrás pedig a mindennapokban is érzékelhetővé vált az emberek számára, hiszen a kontinentális Kína területén 17 kórház is az egyetem szakmai irányítása alá tartozik.
Az egyetem jó hírnevét kiválóan jelzi, hogy a különféle nemzetközi rangsorokban rendre a világ 100 legjobb egyeteme között említik.
A mértékadó QS 2021-es ranglistája a Fudan Egyetemet a világ 34. legjobb egyetemeként tartja számon, míg az ázsiai egyetemek körében évről évre a „top 10” egyike.
Ahogyan Sanghaj egy halászfaluból a világ egyik gazdasági és kereskedelmi központjává vált, úgy manapság a Fudan Egyetem is globális szereplőként van jelen a felsőoktatási intézmények életében. A Fudan közel háromezer akadémikussal és több mint harmincezer hallgatóval képviselteti magát jelenleg a világban; képzései közül pedig a nemzetközi tanulmányok, a mérnöki és gazdasági, valamint az orvostudomány is kiemelkedik, messze meghaladva térségünk egyetemeinek színvonalát.
Az utóbbi harminc évben – más rangos kínai egyetemekhez hasonlóan – a Fudan szerteágazó kapcsolatokra tett szert, amely ezáltal a nyugati világban is hangsúlyosan jelen van.
Harminc országban, összesen 130 egyetemmel van lazább vagy szorosabb együttműködése, melyek között megtalálhatók például a legjobb amerikai (a Yale és a Harvard), vagy éppen a legnevesebb skandináv és német egyetemek is.
A Fudan elsőként az 1995-ben létrehozott Északi Központ révén vettette meg a lábát Európában. Ennek eredményeképpen hat svéd, hat-hat norvég és finn, valamint öt dán és egy izlandi egyetemmel alakított ki együttműködést, mely hallgatói és kutatói csereprogramokat, közös projekteket és oktatási programokat rejt magában. Az egyetem menedzsmentiskolája 1996-ban Norvégiában iskolát is alapított, melyet az egyik legrangosabb európai üzleti főiskolával, a BI Norwegian Business Schollal működtet közösen. A Fudan Németországban a frankfurti Goethe Egyetemmel, a Berlini Szabadegyetemmel, emellett a kölni, a tübingeni, valamint a konstanzi egyetemekkel is hosszú távú együttműködést írt alá. Partnerintézménye továbbá az osztrák Salzburgi Üzleti Főiskolának, valamint az Universitas 21 csoport és a Tyndall Centre-hálózat tagjaként még több tucat amerikai, ausztrál és nyugat-európai egyetemnek.
A Fudan tervezett budapesti campusa ennek a globális együttműködésnek egy újabb, de minden eddiginél magasabb lépcsőfokát jelentené, hiszen ez lenne az első egyetemvárosa, mely Kínán kívül létesül.
A Fudan révén nem csupán egy korábban nem látott elit egyetem jönne létre hazánkban, de jelenlétével az egész magyar felsőoktatás színvonalának emelkedéséhez is hozzájárulna kapcsolatrendszerének és a jövőbeni, magyar egyetemek közti együttműködésének köszönhetően.
A tervek szerint 2024-re elkészülő campuson gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi, műszaki tudományokon kezdődhetne meg az oktatás. Ezek közül kiemelendő az orvostudományi és a műszaki terület, mely hiányszakmákban képezhetne világszínvonalú szakembereket a magyar fővárosban. Jelentős előnyt jelentene emellett az is, hogy
a magyar elit gimnáziumokból kikerülő hallgatók jelentős része nyugati egyetemek helyett hazai környezetben folytathatnák angol nyelvű tanulmányaikat,
csökkentve ezáltal az uniós csatlakozásunk óta hatványozottan érvényesülő „brain drain” mértékét.
Magyarország és Kína számára a Fudan Egyetem budapesti campusa egy klasszikus win-win szituáció, amely mindkét félnek kölcsönös előnyökkel jár. A felsőoktatás színvonalának emelkedése mellett Magyarország gazdasági szempontból is rengeteget profitálhat a projektből. Ahogyan az a Kínában megnyitott campusok esetében történt, úgy itthon, Magyarországon is fejlett technológiát vonzana magával a Fudan Egyetem, hiszen az intézmény egyfajta szimbiózisban él a fejlesztési központokkal, ahogyan az Sanghaj esetében is látható. Az egyetem tehát nemcsak egyfajta elitképzést hozna magával, hanem magas hozzáadott értékű, kínai beruházásokat is Magyarországra csábítana, mely nagymértékben hozzájárulna hazánk gazdasági fejlődéséhez. Kína szempontjából a Fudan Egyetem egy európai campussal tovább növelhetné az egyetem jelenleg igencsak magas ázsióját, tovább erősítve európai kapcsolatait és tudásbázisát.
A kérdés valójában nem az, hogy a jövőben létrejön-e Fudan-campus a kontinensünkön, hanem az, hogy ez a projekt Magyarországon valósul-e meg.
Ha mi nem élünk a lehetőséggel, akkor más fog.
Szerző: Bertha László, a Századvég Alapítvány elemzője