Terrorcselekményre készült egy magát iszlamistának nevező magyar férfi Magyarországon. Tegnap fogták el a Terrorelhárítás kommandósai, speciális eszközökkel.
A gyanú szerint a 21 éves férfi gyilkosságra és robbantásra készült azért, hogy az Európában élőkben félelmet keltsen.
Ha egy hazai állampolgár csatlakozik egy iszlám szervezethez, és merényletre készül, annak nagyobb a veszélye, mintha ugyanezt egy migráns követi el, különösen, ha az adott ember büntetlen előéletű
- mondta Georg Spöttle nemzetbiztonsági szakértő.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint ilyenkor ritkábban fordul elő, hogy figyelik az adott embert a rendőrök vagy a titkosszolgálatok munkatársai különböző megfigyelő eszközökkel, mivel még nem is tudhatnak róla. Így reális a veszélye annak, hogy az internet segítségével vagy akár mecsetekben felveszik a kapcsolatot radikális iszlám szervezetekkel, és véghez is visznek egy terrortámadást.
A szakember szerint
egy robbantásos merénylet legnagyobb kockázata az, ha olyan helyeken tudnak bombát elhelyezni, ahol sokan vannak. Így akár több tucat embert is képes meggyilkolni egy házilag készített bombával, amelyet távirányítóval, vagy mobiltelefonnal is képes lehet működésbe hozni.
Ez a terrorizmus legaljasabb formája – teszi hozzá.
Igaz, hogy az Iszlám Állam területileg megszűnt, de a titkosszolgálatok azt tapasztalták, hogy folyamatos a toborzás, és a terroristák nagyon sok nyelven adnak segítséget ahhoz, hogy hogyan lehet végrehajtani egy merényletet. Akár egy késelést vagy robbantást. Utóbbihoz a bombakészítés pontos leírása is megtalálható
– mondja Georg Spöttle.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint ez ellen
csak úgy lehet védekezni, ha a rendőrség, illetve az adott ország titkosszolgálata megfigyeli azt az embert vagy csoportot, ahonnan a veszély árad,
de a magányos farkasoknál, amilyen a most elfogott 21 éves fiatalember is lehet, nagyon nehéz a titkosszolgálatok dolga, mivel korábban nem volt ok, hogy felfigyeljenek rá - ezért is lehet nagy bravúr a mostani elfogás
"Azt tapasztaltuk, hogy ilyen magányos farkasok követtek el merényletet Nagy-Britanniában és Franciaországban is.
Ilyen volt a francia tanár kivégzése vagy a rendőrök elleni támadások Franciaországban. De ebbe a kategóriába tartozik a Németországban egy párt megkéselő szír migráns is
– mondja Georg Spöttle.
Korábban terrorcselekmény előkészülete miatt négy év fegyházra ítélt a magyar bíróság egy magyar fiatalt. Ő azt tervezte, hogy csatlakozik az Iszlám Államhoz. Társa terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetés miatt két év börtönbüntetést kapott.
Előbbi 2015. január 13-án vett egy isztambuli repülőjáratra szóló jegyet, mert egy korábban az interneten megismert Abu Isa nevű férfival megbeszélte, hogy ott találkoznak és együtt mennek Szíriába. A férfi nem várta az elsőrendű vádlottat a repülőtéren, így egyedül indult el a szír–török határ felé. A határon gyanús viselkedése miatt a hatóságok letartóztatták és hazatoloncolták.
A másik fiatallal 2015 januárjában ismerkedett meg egy internetes oldalon. Utóbbi 2016-ban több,
az Iszlám Állam katonái által végrehajtott kivégzésről szóló videót töltött le, fegyverekről, propagandaanyagokról készített képeket nézett, és készített egy olyan videót is, amelyen hűséget fogad a terrorszervezetnek és a kalifának.
Mohamed M. néven 2016. július 16-án regisztrált egy közösségi oldalon, ahol olyan kommenteket helyezett el, amelyekkel a bíróság szerint a terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetés tényállását megvalósította.
"Terrorcselekmény bűntettéért a Btk. szerint 10-től 20 évig terjedő, vagy akár életfogytiglani szabadságvesztést lehet kiszabni, e körben a magyar állampolgárság akkor vethet fel érdemi problémát, ha bárki a hatóságok megtévesztése mellett szerezte a vonatkozó státuszt. A terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kiberbiztonsági fenyegetések, az illegális migráció modern és felkészült rendvédelmi-bűnüldözési szisztémát és megoldásokat kíván meg - mondja ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője.
Az alkotmányjogász szerint
erre nem a nemzetállami hatáskörök indokolatlan gyengítése, hanem sokkal inkább az egyes nemzetállamok közötti hatékony együttműködés és információmegosztás a megoldás.
"A hasonló ügyek és a folyamatos utánpótlás és radikalizálódás kilátástalanná teheti a védekezést az iszlám terrorizmus ellen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2001. szeptember 28-án kelt 1373-as határozata is absztrakt jelenségként definiálta a terrorizmust, amely a világbékét és a nemzetközi biztonságot veszélyezteti; a rendelkező rész olyan szabályrendszer felállítására törekedett, ami bármely földrajzi és időbeli korlát nélkül igénybe vehető a terroristának minősített személyek elleni fellépés érdekében - teszi hozzá ifjabb Lomnici Zoltán.
Szerinte a belső jogrend átalakítása és a terrorizmus összetett jelensége elleni fellépés a BT-döntés értelmében minden ENSZ-tagállam alapvető feladata, s a magyarországi jogalkotás – az elmúlt évek migrációs összefüggésének szükséges értékelésével – ennek az általános nemzetközi jogi iránynak megfelelően fejlődött.
Magyarország Európán belül élen jár a terrorizmus elleni küzdelemben - mondta ifj. Lomnici Zoltán.