Március óta 3000-rel többen dolgoznak az egészségügyben

Nyíregyháza, 2020. december 30. Sándor József klinikai biokémikus, a Központi Laboratórium vezetőhelyettese és Őszéné Gajdos Anikó intézményi főgyógyszerész a mennyiség ellenőrzéséhez lefényképezik a koronavírus elleni oltóanyagot, a Pfizer-BioNTech vakcináját a Jósa András Oktatókórház Központi Laboratóriumában 2020. december 30-án. Ezen a napon megérkezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre a koronavírus elleni német-amerikai vakcina második, 70 ezer oltóanyagot tartalmazó szállítmánya, amely 35 ezer egészségügyi dolgozó oltására elegendő. A vakcinákat tartalmazó hűtőládákat 21 oltópontra szállítják, több fővárosi és vidéki kórházba. MTI/Balázs Attila

Március elseje, az új szolgálati jogviszony hatályba lépése óta 3090-nel nőtt az egészségügyi szolgálati jogviszonyok száma - jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjúban, amely a keddi számban jelent meg.

Elmondta, hogy

június elsején 1016-tal több orvosi szolgálati jogviszony állt fenn az állami egészségügyi intézményeknél, továbbá 1434 ápolói és 640 egyéb egészségügyi jogviszonnyal volt több.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban kijelentette, hogy

nálunk gazdagabb országokban összeomlott a kórházi ellátás, parkolókban meg vonatokon kezeltek betegeket, ehhez képest hazánkban minden betegnek jutott ágy, gyógyszer és személyzet.

Hangoztatta, hogy "oltásokban egyértelműen gyorsabbak voltunk, mint szinte bárki Európában, hamarabb értük el a huszonöt százalékos, ötvenszázalékos beoltottságot, vagyis kevesebb ideig fertőzött a koronavírus, tehát kevesebb ember betegedett meg, és kevesebb ember halt meg, mintha európai tempóban haladt volna az oltás menete, és az élet is hamarabb tudott újraindulni".

Békéscsaba, 2021. június 27. Nédó Erika orvos átadja az oltási igazolást egy nőnek, akit beoltottak a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina második adagjával a békéscsabai Réthy Pál kórházban 2021. június 27-én. MTI/Rosta Tibor Forrás: MTI/Rosta Tibor

Emlékeztetett arra is, hogy

január elsejétől harminc százalékkal emelkedik az ápolók bére, és január elsejétől tovább nő az orvosok bére.

Nagyon fontos eredménynek mondta, hogy a magyar egészségügyet legjobban torzító tényezőt, a hálapénzt sikerült kiiktatni, miután hetven éve cipelte magával az egészségügy.

Kitért Rétvári Bence az oktatásra is. Mint mondta, sok országban a járvány alatt már az is eredmény volt, ha a béreket nem kellett csökkenteni a közszférában.

"Mi viszont nemcsak szinten tudtuk tartani a pedagógusbéreket a válságban, hanem emelni is tudtuk tíz százalékkal, az iskolaigazgatókét pedig harminc-ötven százalékkal"

- tette hozzá.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy

rövid távon egyre nagyobb nyomás lesz minden közép-európai országon, mert a gender Európa nyugati felének új államvallásává vált, míg mi a kereszténységet tartjuk az európai államokat összekötő vallási-kulturális alapnak.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára Forrás: MTI/Mónus Márton

A vitatott magyar jogszabályról pedig azt mondta, hogy "a törvény a gyermekek védelméről szól, és biztosítja azt, hogy

valóban a szülők dönthessenek, és ne bármilyen külső tényezők, Soros-szervezetek, intézmények neveljék a gyermekeket a szülők helyett, akár a szülők ellen".

"Nem fordulhat elő, hogy a szülő rábízza a gyermeket egy óvodára vagy iskolára, és azt veszi észre, hogy az oda beszivárgó szervezetek az ő világnézetével szemben kezdik el nevelni a saját gyerekét" - szögezte le.