Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kommunista gyökerű magyar baloldalnak tényszerűen megvannak a választási csalások terén a maga hagyományai. Jogtörténeti források igazolják, hogy fokozatosan hogyan kezdték meg politikai ellenfeleik kiszorítását a hatalmi pozíciókból; módszereik közé tartozott a politikai harc mellett a megfélemlítés, a lejáratás éppúgy, mint esetenként az emberrablás és a gyilkosság. Az 1947-es esztendő fontos fordulópont volt a magyar politikatörténetben: a második, nyíltan manipulált „kékcédulás" választás még nagyobb befolyáshoz juttatta a kommunista pártot
- mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az Origónak a baloldali előválasztási komédiával kapcsolatosan.
Az alkotmányjogász azt mondta, hogy általánosságban a jogállam és a demokrácia fogalmával nehezen összeegyeztethető az, amit az elmúlt hetekben az előválasztásnak csúfolt folyamat kapcsán a közvélemény megismerhetett. Bár baloldali egységfront vezetői 2021. április 14-én elfogadtak egy „előválasztási etikai kódexet", amelyben deklarált céljuk, hogy „Magyarország újra egy olyan európai köztársaság legyen, ahol minden körülmények között tiszteletben tartják az alapvető szabadságjogokat, a jogállami normákat és a demokráciát". Ha a baloldal szerint az a botránysorozat, amit az elmúlt hetekben a közvélemény megtapasztalhatott, a modern választási elvekkel összeegyeztethető, akkor a hazai baloldal demokráciaértelmezése meglehetősen távol esik a nemzetközileg elfogadott interpretációktól – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.
Mint ismertette, a semmilyen jogtörténeti előzménnyel nem rendelkező előválasztás menetét nem rendezik jogszabályok, a pártokat és a baloldali politikai aktorokat e téren csak a saját játékszabályaik kötik – már amennyiben kötik. Ha mégis elindulunk azon analógia mentén – mondta a szakértő –, hogy a „rendes" választások szabályait alkalmazzuk a sokak által nem véletlenül csak Gyurcsány-show-nak minősített előválasztásra, azt mondhatjuk, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. § (1) bekezdése értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni (többek között) az alábbi alapelveket:
a választás tisztaságának megóvása, önkéntes részvétel a választási eljárásban, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.
Mint mondta ezen princípiumok mindegyike sérül azokban az esetekben, ha veszélyeztetik a szavazók adatait, vagy például sajtóhírek szerint gyanúsnak tűnő szavazólapokat találnak.
A szavazókat befolyásolók, és az így voksolók megvalósítják a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntettét, mely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
- hangsúlyozta a jogi szakértő.
Ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta, a Btk. 350. § (1) bekezdése szerint ilyen jogellenes cselekményt követ el, aki anyagi juttatással szerez ajánlást, aki az arra jogosultat a választásban anyagi juttatással befolyásolni törekszik, aki megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát, aki az aláírásáért anyagi juttatást fogad el, illetve aki a szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el. (Mint ismert: a balesetnél nemcsak előválasztási szavazólapokat, hanem rengeteg készpénzt is találtak.)
Az alkotmányjogász felidézte, hogy 2009 novemberében választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást rendelt el a rendőrség a józsefvárosi polgármester-választással összefüggésben. Kocsis Máté, a Fidesz akkori polgármesterjelöltje bemutatta azt a felvételt, amelyen egy nő azt állította, hogy három személy az MSZP nevében ezer-ezer forintot kínált az ebédért sorban álló hajléktalanoknak, ha megengedik lefénymásolni a személyi igazolványukat. A hajléktalan szerint erre azért volt állítólag szükség, hogy megakadályozzák a Fidesz győzelmét az akkori helyhatósági választáson. Komássy Ákos, az MSZP jelöltje úgy védekezett, hogy
semmiféle szavazatvásárlásban, vagy ehhez hasonló tevékenységben semmilyen MSZP-s aktivista nem vett és nem is vesz részt".
Az eset azonban árnyékot vetett a baloldal kampányára, és azóta úgy tűnik, ezt nem sikerült lerázniuk – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.
Azt mondta, hogy az MSZP-vel kapcsolatban a 2000-es években több alkalommal is felmerült, hogy választási bizottsági tagjaik a választási napon – telefonon – tájékoztatták a pártközpontot azok nevéről, akik még nem mentek el rájuk szavazni. Ennek kapcsán tiltott adatbázisgyűjtési ügyük is volt már – tette hozzá.
Többen elfogadhatónak tartják azt az elméletet, hogy a korábbi választásokon Ron Werber akkori kampánytanácsadó útmutatásainak megfelelően számos alkalommal – titkos és tiltott adatbázisok alapján – próbáltak a választás napján passzív szavazókat mozgósítani
– emelte ki a szakértő.
2002-ben az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatot hozott arról, hogy az országgyűlési választások napján tilos a névjegyzék alapján OVB-s információkat kiadni arról, hogy kik vettek már részt a szavazáson, és még kik nem – idézte fel. Ebből az MSZP miatt kerekedett botrány, ugyanis az első fordulóban – megszerzett információik segítségével – a szocialisták telefonon, lakótelepi kaputelefonokon szólították fel szavazásra addig még távol maradó szimpatizánsaikat – emelte ki.
A jogi szakértő ismertette, hogy 2002-ben ugyancsak a helyi MSZP körül bontakozott ki választási csalási ügy a Szabolcs megyei Fehérgyarmaton, ahol a szocialisták által támogatott Kapolyi László képviselőjelölt nevében tejtermékeket kezdtek osztogatni a választókerülethez tartozó több oktatási intézményben.
Mindez a természetbeli juttatásokkal való manipulálás egyik példája.
Ifj. Lomnici Zoltán felidézte, hogy 2006 tavaszán a szocialista párt szolnoki irodájában videófelvételt készített egy helyi televíziós stáb arról a bekapcsolt számítógépről, amelyen tisztán látszott egy állampolgári neveket tartalmazó nyilvántartás azokról, akik ajánlószelvényeiket a szocialista jelöltnek adták. Hangsúlyozta, hogy
az ilyen típusú adatrögzítést azonban a választási törvény egyértelműen tiltotta, ezért törvénysértés gyanúja merült fel.
2009. január 11-én a Ferencvárosban időközi képviselőválasztást tartottak - idézte fel a jogi szakértő -, miután Gegesy Ferenc akkori polgármester, korábbi SZDSZ-es képviselő lemondott országgyűlési mandátumáról, és kilépett a pártból. Még 2008 decemberében, a választás kapcsán maga az SZDSZ is botrányba keveredett, ugyanis kampányfőnökük egy nyilvánosságra jutott felvételen kopogtatócédulák hamisításáról beszélgetett egy magát aktivistának kiadó fiatalemberrel. A felvételt az ellenzéki sajtó közölte –hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.
A 2010. tavaszi országgyűlési választáson a kormányzó MSZP átjelentkezési botrányba keveredett – magyarázta. Kiemelte, hogy nyilvánosságra került ugyanis egy olyan hangfelvétel, amelyen a szocialista Szanyi Tibor átjelentkezések megszervezésére buzdít. Valószínű volt, hogy a felvétel még a választások első fordulója előtt készült - tette hozzá. A felvételen Szanyi Tibor a kampánycsapata tagjainak azt mondja, hogy ismeretségi körükben kérjék meg az elkötelezett MSZP-s szavazókat, hogy jelentkezzenek át a 19-es választókörzetbe – világít rá a csalási botrányra.
Az alkotmányjogász végül felidézte a 2014-es önkormányzati választást is. Ábel Attila, a XXI. kerület alpolgármestere közleményben arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy egy szocialista párti aktivistaként bemutatkozó férfi azt ígérte választópolgároknak, hogy ha támogatják az MSZP jelöltjét, akkor segíti nekik kifizetni a bérletidíj-tartozásukat.
Hangsúlyozta, hogy a tényállás kimeríti a pénzügyi segítségnyújtás hamis és manipulatív ígéretét.
