Nemcsak Gyurcsány Ferenc és elvtársainak visszatérése fenyeget 2022-ben, hanem az a hatalomgyakorlási szemlélet, amit ő alkalmaztatott a hatalom minden áron való megtartása érdekében
- minderről Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd beszélt korábban az Origónak. Ez a beszéd arról szólt, hogy a sajátjai között bemutatta, leleplezte azokat a gátlástalan és törvénytelen módszereket, amelyekkel lényegében csalással nyerték meg a 2006-os választásokat. Miután az őszödi beszéd napvilágra került, országos tiltakozási hullám indult el, amely jogos felháborodással követelte a lemondását.
Gyurcsány nem mondott le, ehelyett inkább lecsapott a vele szemben tüntetőkre, ellenzéki szimpatizánsokra és éppen rossz helyen, rossz időben tartózkodó, teljesen semleges járókelőkre, éttermekben, sörözőkben tartózkodó emberekre.
Gyurcsány nemhogy felelősséget vállalt volna az emberek sokaságát megnyomorító, szörnyű tettekért, hanem gátlástalan módon tagadja a bizonyított tényeket is. Erre jó példa, hogy nemrég felesége azzal a hazugsággal állt elő, hogy több rendőr sérült meg súlyosan, mint tüntető - tette hozzá.
Egyébként csak az isteni csodának köszönhető, hogy emberi életben akkor nem esett kár, de arról sem szabad elfelejtkezni, hogy 2013-ban lett öngyilkos Cs. Attila, akinek az egyik - ráadásul a két szeme közül az ép - szemét kilőtték a rendőrök.
(Cs. Attilát a szemtanúk szerint 15 méterről, célzottan lőtték fejbe a rendőrök. A 37 éves férfi eredetileg az egyik megemlékezésre ment ki, nem vett részt semmilyen zavargásban - a szerk.) Hasonló megtorlógépezetet működtetett 2006 őszén, mint amely a 1919-es vörösterror idején, majd pedig 1945 után az ÁVH körömletépéseinek éveiben és 1956 után a szabadságharcot követő megtorlások során szedte áldozatait – mondta Gaudi-Nagy.
Nem túlzás azt állítani, hogy az őszödi beszéd 2006. szeptemberi nyilvánosságra kerülése és az azt követő események sokkolták Magyarországot. Budapesten és más városokban tüntetéssorozat kezdődött, a tiltakozók, köztük közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok Gyurcsány távozását követelték.
Szeptember 18-án a békés demonstrálókból kivált erőszakos csoportok megostromolták a Magyar Televízió épületét. Az akkori eseményekről azóta kiderült, hogy szándékosan nem budapesti rendőröket vezényeltek oda.
A tévészékház védelmét személyesen Gyurcsány Ferenc irányította.
Az utóbbit maga a bukott kormányfő ismerte be, amikor arról beszélt, hogy az ostrom alatt telefonon utasította az országos rendőrfőkapitány helyettesét (Bene László akkori országos rendőrfőkapitány külföldön volt). Gyurcsány célja nyilvánvalóan az lehetett, hogy minél nagyobb káosszal terelje el a figyelmet a hazugságáról.
A rendőrterror a következő napokban pörgött fel igazán, mivel a rendőrség revansot akart venni a tévészákháznál elszenvedett kudarcért. Szeptember 19-én a demonstrálók elmentek a Magyar Rádió Bródy utcai tömbjéhez, valamint az MSZP akkori székházához, az akkori Köztársaság térre. A rendőrség már sokkal nagyobb erőkkel lépett fel, vidékről kértek erősítést, az MSZP-székháznál lovasrendőrök oszlattak, a Blaha Lujza térre és környékére kiszoruló tüntetőket már visszaverték az egyenruhások,
aznap 69-en sérültek meg.
Az erőteljes rendőri fellépés mögött többen bosszút sejtettek: a tévészékháznál magára hagyott rendőrcsoport esete úgy csapódhatott le az állományban, hogy a brutális zavargók összeverték kollégáikat.
Október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a fővárosban számos helyen demonstrációt szerveztek a hatalom ellen. Utóbbi képviselői a tiltakozó tömeget csőcseléknek, a megmozdulásokat zavargásnak nevezték. A rendőrök parancsot kaptak a kemény fellépésre.
Hajnalban a rendőrség kiürítette a Parlament előtti Kossuth teret, az ott tüntetőket kiszorították a területről. Magyarázatul azt közölték, hogy a napközben zajló állami ünnepségre érkezők biztonságát kívánják ezzel a lépéssel biztosítani. Tüntettek a Bazilikánál, ahonnan a rendőrök a tiltakozókat a Corvin közhöz terelték, s a nagyjából hétezer fős tömeg kiszorult a Nagykörútra, megbénítva az autós forgalmat. Onnan az Astoriára, majd a Deák térre vonultak a tiltakozók.
A Bajcsy-Zsilinszky úton a tüntetők és a rendőrök összecsaptak. Ekkor történt, hogy a demonstrálók torlaszként az útra tolták a Városháza parkban kiállított, korabeli 1956-os járműveket, köztük egy T–34-es tankot, amelyet rövid időre sikerült is beindítani.
A Fidesz ez idő alatt az Astoriánál tartotta saját ünnepi tömeggyűlését. A rendőrök ugyanakkor ebbe az irányba, a Fidesz-gyűlés résztvevői felé szorították tovább a Deák tér környékéről a tüntetőket. Ezt ürügyül használva lovasrohamot vezényeltek, amely során brutálisan megverték a békés megemlékezőket.
A kora hajnalig tartó tömegoszlatás során sokan súlyosan megsérültek.
Révész Máriuszt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét a szemtanúk elmondása szerint a rendőrök lőtték fejbe gumilövedékkel akkor, amikor – képviselői igazolványát felmutatva – erőszakosságukért kérdőre vonta őket.
Az Index 2009. novemberi tényfeltáró riportja szerint egyes rendőri egységek kirívóan törvényellenes, sőt szadista módon avatkoztak az eseményekbe.
A Blaha Söröző vendégeit éjjel a rendőrség az utcára kergette, holott semmi nem utalt arra, hogy a tüntetésekhez közük lett volna. Az utcán rendőrök sorfala fogadta a menekülő embereket, ütlegelni, rugdosni kezdték őket, gumilövedékeket lőttek ki rájuk közvetlen közelről.
Az előállítottak számos visszaélésről számoltak be, melyek egyes rendőrségi fogdákban és büntetés-végrehajtási intézményekben történtek. Megalázó, embertelen bánásmódban volt részük, a rendőrök bántalmazták, megverték, megrugdosták, kínozták őket. Előfordult, hogy már megbilincselt embereket ütöttek-vertek véresre.
Az október 23-i események során megsérültek száma meghaladta a 150-et. Hiába éltek több százan is panasszal bántalmazásuk miatt az ügyészségen, a sisakban, maszkban, azonosítószám nélkül oszlató rendőrök többségét nem lehetett azonosítani.
A rendőri túlkapásokról több jelentés is született. A Gyurcsány Ferenc felkérésére vizsgálódó, Gönczöl Katalin kriminológus, volt ombudsman vezette testület az egész politikai osztályt és egyes rendőri vezetőket nevezett meg felelősként. A Morvai Krisztina vezette civil jogászbizottság elsősorban Gyurcsányt tette felelőssé.
Az előzetes letartóztatások mintegy 85 százalékát törvénytelennek minősítették a másodfokon eljáró bíróságok.
Völgyesi Miklós, a Civil Jogász Bizottság volt társelnöke szerint törvényes alapon egyértelműen megállapítható, hogy a 2006-os őszi eseményekért a miniszterelnök a felelős. A Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott büntetőbírája kifejtette: a rendőrség a kormány alatt működő szerv, amely felett a mindenkori kormányfőnek irányítási joga van, akár egyedi ügyekben is. Völgyesi szerint
diszkrét megfogalmazás „rendőri túlkapásnak" nevezni a „köztörvényes, közvádra üldözendő bűncselekményeket", amelyeket a rendőrök Gyurcsány Ferenc utasítására követtek el.
Korábban Kondorosi Ferencnek, Gyurcsány egyik államtitkárának a Fővárosi Törvényszéken tanúként tett vallomásából bebizonyosodott, hogy a volt kormányfő 2006 őszén visszaélt a hatalmával, és a törvényeket megkerülve utasította a rendőrséget a békés tüntetők megveretésére. A volt államtitkár vallomása szerint
Gyurcsány a minisztereit megkerülve, közvetlenül beleavatkozott a 2006-os eseményekbe, közvetlenül utasította a rendőri vezetőket, akiket később ezért ki is tüntetett.
Holott az akkori rendőrségi törvény szerint a miniszterelnök csak a rendészeti miniszter útján adhatott volna utasítást, közvetlenül nem. Az országos rendőr-főkapitány volt általános helyettese is elismerte, hogy Gyurcsány Ferenc utasította a tévészékház ostromakor. Gyurcsány a tanúvallomások ellenére továbbra is hárított, de 2006-ban ő maga is elismerte, utasításokat adott a rendőrségnek.
Gyurcsány egyébként nemrégiben nyilvánosan megalázta a 2006-os rendőrterror egyik kilőtt szemű áldozatát.