Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Fő célunk, hogy a következő hónapokban megbízható, és a szükséges információkat tartalmazó kutatások lássanak napvilágot – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a cégcsoport által szervezett közvélemény-kutatási konferencián Budapesten.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője bevezetőjében arról beszélt, hogy pár hónappal ezelőtt kezdték el a közvélemény-kutatói profiljuk felépítését. Kutatási szinten az Alapjogokért Központ hozta be a genderkérdést Magyarországra – tette hozzá.
A következő hónapok kihívásai miatt szükséges, hogy az egymáshoz közelálló intézetek együttműködjenek.
Barthel-Ruzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy mind politikai, mind gazdasági kutatásokat végeznek. Fontos, hogy a mostani időszakban szorosabbra fűzik az együttműködést az intézetek – tette hozzá.
Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója arról beszélt, hogy a mostani vizsgálatukban a fő kérdés az volt, hogy milyen miniszterelnököt akarnak a magyar szavazók. Hat fő profilt állítottak fel, és így térképzeték fel a magyar választókat – tette hozzá. A kutatás során az angoltudás, migrációkritikus, kormányzati tapasztalat, nemzeti érzelmű, gazdaságot támogató és családokat támogató profil mentén kérdezték a választókat. Bozsonyi közölte,
a kormánypárti szavazók mindegyik dimenzióban fontosnak nevezték az előbb említett profilokat, míg a többi csoportban ezek kevésbé fontos dolgok.
A baloldaliak számára a migrációkritikus és a nemzeti érzelmű profil volt kevésbé fontos. Kiemelte, hogy minden életkori csoportnak fontos, hogy családokat és gazdaságot támogató miniszterelnök legyen. A kutatásból az is kiderült, hogy
Budapesten csak a család és a gazdaság érdekli az embereket, míg a többi profil lényegesen kevésbé fontos számukra.
Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet munkatársa arról beszélt, hogy idén stabilak a pártpreferenciák, szeptemberben a Fidesz-KDNP 53, míg a baloldali lista 45 százalékon állt. Ha ezek az arányok érvényesülnek, akkor a Fidesz-KDNP 76 egyéni mandátumra számíthatna, míg a baloldal 30 körzetben nyerne. A modell szerint
a Fidesznek 125, a baloldalnak 73 mandátuma lenne az Országgyűlésben, és ezen kívül még egy nemzetiségi képviselő jutna be.
Pillók Péter, a Századvég Alapítvány munkatársa arról beszélt, hogy a baloldalon 2020 januárjában a Momentum volt a legerősebb szereplő, míg mára a Demokratikus Koalíció lett a legerősebb szereplő. Domináns szereplő lett a Gyurcsány-párt, míg a Momentum ennek a kárvallottja volt – tette hozzá. A baloldali szavazók 51 százaléka a DK-ra szavazna.
Pillók közölte, hogy
a Fidesz-KDNP-re most vasárnap 45, a baloldalra 36, a Kétfarkú Kutyapártra 5, a Mi Hazánk Mozgalomra 3 százalék szavazna.
Ha csak a Fidesz-KDNP és a baloldal indulna, akkor 50-44-re nyernének a kormánypártok – tette hozzá. A szakember arról is beszélt, hogy a megkérdezettek 63 százaléka arra számít, hogy a mostani kormányerők fognak nyerni, és még a baloldali szavazók egyharmada is erre számít.
Sóvágó Sándor, a Real-PR 93 vezetője arról beszélt, hogy mind a 200 ezer forintos minimálbér, mind az szja-visszatérítés esetében 80 százalék feletti a támogatottsága az intézkedéseknek. Az emberek szerint, ha a baloldal kerülne hatalomra, akkor a többség arra számít, hogy nőni fog a rezsi, csökkenne az életszínvonal, és a családi támogatások mennyisége is csökkenne.
Erős félelmei vannak a társdalomnak gazdasági téren, ha a baloldal nyerne
- tette hozzá a szakember. Sóvágó ismertetése szerint idén októberben a megkérdezettek 37 százaléka számít arra, hogy a következő évben javulni fog az anyagi helyzete, míg csupán 13 százalék számított rosszabbodásra.
Talabér Krisztián, a Társadalomkutató elemzője arról beszélt, hogy míg augusztusban kiegyenlített volt a pártverseny, mostanra a Fidesz támogatottsága 45 százalékra nőtt, míg a baloldalé 37 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan a kormányfő teljesítményével lényegesen többen elégedettek, tehát a Fidesznek még vannak tartalékai - tette hozzá.
A teljes népesség 59 százaléka szerint megfelelően szigorú a koronavírus-intézkedések megítélése.
