A jövő évi országgyűlési választások tétje a gyarapodás vagy a marakodás

Miközben a baloldali politikusok egymással marakodnak és alkotmánypuccsra készülnek, amivel káoszba taszítanák az országot, addig a jobboldal gyarapodást, távlatos jövőképet, és egy stabil és működőképes országot tud felmutatni. A gazdasági adatok önmagukért beszélnek: jelentősen csökkent a szegénység, az elmúlt egy évtizedben közel egymillióval több munkahely jött létre Magyarországon, a koronavírus-járvány jelentette válságból az elsők között lábalt ki Európában Magyarország, ami az szja-visszatérítésnek, a fiatalok szja-mentességének, a béremeléseknek és a nyugdíjasoknak adott többletforrásoknak köszönhetően a lakosság számára a hétköznapok szintjén is érezhetővé válik. A baloldal ezzel szemben a 2008-as válság során kudarcot vallott: az ország már legyengült állapotban sodródott bele, majd utána évekbe és súlyos megszorításokba került a kilábalás - derül ki a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének, Deák Dánielnek a „2022 tétje: gyarapodás vagy marakodás" című legújabb elemzéséből.

A baloldali pártok „rendszerváltásnak" titulált alkotmánypuccs lehetőségében, nem pedig kormányváltásban gondolkodnak. Az önkényes igazságérzetüket előbbre valónak ítélik meg a fennálló alkotmányos kereteknél, ezért szükségesnek tartják a jogállam kiiktatását a saját „igazságuk" megvalósítása érdekében. Ez a politikai logika a bolsevik mozgalom, illetve az kommunista pártok sajátja volt, amelyek nemzetközileg kipróbált erőszakos módszereket alkalmaztak Magyarországon is.

Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter Forrás: MTI

A baloldali miniszterelnök-jelölt-jelöltek abban is egyetértenek, hogy az elmúlt három ciklusban elfogadott kétharmados törvényeket – egy esetleges szűk ellenzéki győzelem esetében – egyszerű parlamenti többséggel is megváltoztassák/visszavonják.

Végül a nyilvánosság előtt megerősítették, hogy az Alaptörvényt illegitimnek tartják, győzelmük esetén a leendő koalíciós kormány első feladata lenne az alkotmányos rend felfüggesztése, majd egy új alkotmány előkészítése és „kreatív módszerekkel" való elfogadása, amihez – a rendszerváltoztatás óta egyedülálló módon – szintén nem tartják szükségesnek a parlamenti kétharmad támogatását. Tovább fokozza a helyzetet, hogy a baloldal – egy esetleges kormányváltás után – a most regnáló hatalmat, illetve a Fidesz–KDNP prominens vezetőit – és támogatóikat is(!) – felelősségre vonná a miniszterelnök-jelölt aspiránsok bevallása szerint akkor is, ha erre nincs semmiféle jogi alap.

Az ellenzéki összefogás felelőtlen kampányígéreteivel és szélsőséges politikai céljaival veszélyezteti a társadalmi békét.

A baloldali pártok közötti marakodás azt is jól mutatja, hogy nem stabil és kiszámítható jövőt hozna egy esetleges hatpárti koalíciós kormányzás.

Ezek a politikusok már az előválasztás második fordulója előtt is a marakodással vannak elfoglalva, ráadásul saját megállapodásaikat szegik meg egyik pillanatról a másikra. Mindez azt mutatja, hogy itt nem egy kormányzóképes koalícióról van szó, hiszen már ellenzékben sem tartják be az egymásnak tett ígéreteiket, láthatóan komoly politikai ellentét feszül köztük. Másként szólva: a baloldal szervezetileg megosztott, résztvevői különböző véleményeket fogalmaznak meg. Európában nagyon ritka, hogy ilyen sok párt hosszútávon képes legyen együtt kormányozni, elég csak a szomszédos Romániára gondolni, ahol sorra buknak meg a koalíciós kormányok.

Komoly kockázati tényező az ország stabilitására nézve, hogy az a Gyurcsány Ferenc látszik az előválasztás valódi nyertesének, aki 2010 előtt kormányzásával komoly politikai és társadalmi feszültségeket eredményezett Magyarországon.

Ennek oka, hogy vagy a felesége vagy az a Karácsony Gergely lesz várhatóan a baloldal miniszterelnökjelöltje, aki immár 17 éve dolgozik valamilyen formában együtt Gyurcsány Ferenccel.

Jobboldali kínálat: gyarapodás és kiszámíthatóság

Az elmúlt bő egy évtizedben (2010–2021) Magyarország rég nem látott gazdasági és politikai stabilitásra tett szert, amelynek pozitív hatásai minden társadalmi csoport számára érezhetővé váltak. A politikai stabilitás magyarázata magától értetődő, ugyanis a kormányzó Fidesz–KDNP mögött kisebb megszakításokkal már közel 12 éve kétharmados parlamenti többség áll, amelynek köszönhetően nincsenek kormányválságok és krízishelyzetekben is gyorsan tud reagálni a kormányzat. Elég csak a koronavírus-járványra gondolni, amely során a gyors és határozott intézkedéseknek köszönhetően az egyik leghamarabb lett túl az ország, és mind a mai napig nem kellett korlátozó intézkedéseket bevezetni, míg Európa több országában még nyáron is szigorú intézkedések voltak érvényben.

A stabil kormányzati politika magával hozza a stabil gazdaság- és társadalompolitikát, aminek eredményeit a tényadatok igazolják.

A legfontosabb mutató a munkanélküliek és a foglalkoztatottak száma, ami jól jellemzi, hogy milyen állapotban van a gazdaság, mennyire termelékeny. 2010 év elején a 15–74 éves foglalkoztatottak száma csupán 3 millió 726 ezer, a munkanélkülieké pedig 479 ezer fő volt, ami 11,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. Ez rekordszintű munkanélküliségnek számított, 1994 első negyedévében volt utoljára ennél magasabb. Ezzel szemben jelenleg 4 millió 678 ezer fő a foglalkoztatottak száma, míg a munkanélküliek száma 2021 augusztusában 194 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,0 százalék volt. Ez azt mutatja, hogy az elmúlt tíz évben közel egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliség pedig a válság ellenére is rendkívül alacsony.

Szintén elképesztő eredménye a magyar gazdaságpolitikának, hogy a 2021-es éves átlagos gazdasági növekedés akár a 7 százalékot is meghaladhatja, amire még sosem volt példa.

A fő ok a tavalyi, koronavírus-válsággal sújtott év alacsony bázisa, de a magyar gazdaság a vártnál jóval gyorsabb helyreállása is szerepet játszik, aminek köszönhetően már az idei évben visszatért a gazdaság teljesítőképessége a járvány előtti szintre.

Nem volt ilyen sikeres a balliberális kormány a 2008-as válság kezelésében, 2009-ben például közel 7 százalékos visszaesés jellemezte Magyarországot, külső segítségre szorult az ország, hogy ne omoljon össze teljesen a gazdaság.

Ugyancsak komoly különbség, hogy míg a balliberális kormányok a válságidőszakban megszorításokat hajtottak végre, nem ösztönözték a gazdasági szereplőket.

Erre egyébként nem is lett volna lehetősége az akkori balliberális kormányoknak, hiszen a felelőtlen gazdaságpolitikájuk miatt nem volt tartaléka a költségvetésnek. Ezzel szemben most többletforrást kap szinte minden társadalmi csoport. A nyugdíjasok a gazdaság nem várt növekedésének köszönhetően nagyjából 100 ezer forintot kapnak készhez, míg jövő év elején várhatóan visszaépíti a kormány a teljes 13. havi nyugdíjat, amit még a balliberális kormányok vettek el tőlük. Ugyancsak jelentős, összesen 600 milliárd forintos tétel az az szja-visszatérítés, amit minden szülő megkap. A 25 év alattiak szja-mentessége pedig a pályakezdő fiatalokat segíti, akiknél több tízezer forinttal marad több az intézkedésnek köszönhetően. Ugyancsak komoly lépés, hogy több szektorban is 20 százalékos béremelés következik.

Ennek a társadalomra nézve is pozitív hatása van, melynek egyik mutatója, hogy a szegények aránya jelentősen csökkent. Európa sereghajtóiból az élmezőnybe került Magyarország a szegénység elleni küzdelemben: az Eurostat kimutatásai szerint a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya egy évtized alatt 23,4 százalékról 8,7 százalékra csökkent. Ez uniós szinten is számottevő eredmény, hiszen a lista aljáról, a hatodik legrosszabb helyről ugrottunk a lista elejére, a kilencedik legjobb helyre az Európai Unió 27 tagállama közül.

A 2022-es választás tétje

A társadalmi gyarapodás mellett a jobboldali Orbán-kormány koherens, érthető és távlatos országvízióval is rendelkezik, a baloldali politikusokkal ellentétben képes értelmezni a globális folyamatokat és megtalálja ezekben Magyarország helyét és feladatát.

Ilyen típusú mondanivalót nem hallani az ellenzéki politikusoktól, csupán ad hoc, demagóg ígéreteket fogalmaztak meg a miniszterelnök-jelölti vitának nevezett kampányesemények során is.

A 2022-es parlamenti választás egyik fő kérdése tehát az lesz, hogy a választópolgárok többsége kitart-e az elmúlt tíz évben gyarapodást és stabilitást hozó jobboldali kormány mellett, vagy inkább a bizonytalant választja a hatpárti baloldali szivárványkoalíció javára, amely a politikai instabilitás mellett gazdasági visszaesést és társadalmi kiszámíthatatlanságot is magával hozna.