A baloldali pártok „rendszerváltásnak" titulált alkotmánypuccs lehetőségében, nem pedig kormányváltásban gondolkodnak. Az önkényes igazságérzetüket előbbre valónak ítélik meg a fennálló alkotmányos kereteknél, ezért szükségesnek tartják a jogállam kiiktatását a saját „igazságuk" megvalósítása érdekében. Ez a politikai logika a bolsevik mozgalom, illetve az kommunista pártok sajátja volt, amelyek nemzetközileg kipróbált erőszakos módszereket alkalmaztak Magyarországon is.
A baloldali miniszterelnök-jelölt-jelöltek abban is egyetértenek, hogy az elmúlt három ciklusban elfogadott kétharmados törvényeket – egy esetleges szűk ellenzéki győzelem esetében – egyszerű parlamenti többséggel is megváltoztassák/visszavonják.
Végül a nyilvánosság előtt megerősítették, hogy az Alaptörvényt illegitimnek tartják, győzelmük esetén a leendő koalíciós kormány első feladata lenne az alkotmányos rend felfüggesztése, majd egy új alkotmány előkészítése és „kreatív módszerekkel" való elfogadása, amihez – a rendszerváltoztatás óta egyedülálló módon – szintén nem tartják szükségesnek a parlamenti kétharmad támogatását. Tovább fokozza a helyzetet, hogy a baloldal – egy esetleges kormányváltás után – a most regnáló hatalmat, illetve a Fidesz–KDNP prominens vezetőit – és támogatóikat is(!) – felelősségre vonná a miniszterelnök-jelölt aspiránsok bevallása szerint akkor is, ha erre nincs semmiféle jogi alap.
Az ellenzéki összefogás felelőtlen kampányígéreteivel és szélsőséges politikai céljaival veszélyezteti a társadalmi békét.
A baloldali pártok közötti marakodás azt is jól mutatja, hogy nem stabil és kiszámítható jövőt hozna egy esetleges hatpárti koalíciós kormányzás.
Ezek a politikusok már az előválasztás második fordulója előtt is a marakodással vannak elfoglalva, ráadásul saját megállapodásaikat szegik meg egyik pillanatról a másikra. Mindez azt mutatja, hogy itt nem egy kormányzóképes koalícióról van szó, hiszen már ellenzékben sem tartják be az egymásnak tett ígéreteiket, láthatóan komoly politikai ellentét feszül köztük. Másként szólva: a baloldal szervezetileg megosztott, résztvevői különböző véleményeket fogalmaznak meg. Európában nagyon ritka, hogy ilyen sok párt hosszútávon képes legyen együtt kormányozni, elég csak a szomszédos Romániára gondolni, ahol sorra buknak meg a koalíciós kormányok.
Komoly kockázati tényező az ország stabilitására nézve, hogy az a Gyurcsány Ferenc látszik az előválasztás valódi nyertesének, aki 2010 előtt kormányzásával komoly politikai és társadalmi feszültségeket eredményezett Magyarországon.
Ennek oka, hogy vagy a felesége vagy az a Karácsony Gergely lesz várhatóan a baloldal miniszterelnökjelöltje, aki immár 17 éve dolgozik valamilyen formában együtt Gyurcsány Ferenccel.
Az elmúlt bő egy évtizedben (2010–2021) Magyarország rég nem látott gazdasági és politikai stabilitásra tett szert, amelynek pozitív hatásai minden társadalmi csoport számára érezhetővé váltak. A politikai stabilitás magyarázata magától értetődő, ugyanis a kormányzó Fidesz–KDNP mögött kisebb megszakításokkal már közel 12 éve kétharmados parlamenti többség áll, amelynek köszönhetően nincsenek kormányválságok és krízishelyzetekben is gyorsan tud reagálni a kormányzat. Elég csak a koronavírus-járványra gondolni, amely során a gyors és határozott intézkedéseknek köszönhetően az egyik leghamarabb lett túl az ország, és mind a mai napig nem kellett korlátozó intézkedéseket bevezetni, míg Európa több országában még nyáron is szigorú intézkedések voltak érvényben.
A stabil kormányzati politika magával hozza a stabil gazdaság- és társadalompolitikát, aminek eredményeit a tényadatok igazolják.
A legfontosabb mutató a munkanélküliek és a foglalkoztatottak száma, ami jól jellemzi, hogy milyen állapotban van a gazdaság, mennyire termelékeny. 2010 év elején a 15–74 éves foglalkoztatottak száma csupán 3 millió 726 ezer, a munkanélkülieké pedig 479 ezer fő volt, ami 11,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. Ez rekordszintű munkanélküliségnek számított, 1994 első negyedévében volt utoljára ennél magasabb. Ezzel szemben jelenleg 4 millió 678 ezer fő a foglalkoztatottak száma, míg a munkanélküliek száma 2021 augusztusában 194 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,0 százalék volt. Ez azt mutatja, hogy az elmúlt tíz évben közel egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliség pedig a válság ellenére is rendkívül alacsony.
Szintén elképesztő eredménye a magyar gazdaságpolitikának, hogy a 2021-es éves átlagos gazdasági növekedés akár a 7 százalékot is meghaladhatja, amire még sosem volt példa.
A fő ok a tavalyi, koronavírus-válsággal sújtott év alacsony bázisa, de a magyar gazdaság a vártnál jóval gyorsabb helyreállása is szerepet játszik, aminek köszönhetően már az idei évben visszatért a gazdaság teljesítőképessége a járvány előtti szintre.
Nem volt ilyen sikeres a balliberális kormány a 2008-as válság kezelésében, 2009-ben például közel 7 százalékos visszaesés jellemezte Magyarországot, külső segítségre szorult az ország, hogy ne omoljon össze teljesen a gazdaság.
Ugyancsak komoly különbség, hogy míg a balliberális kormányok a válságidőszakban megszorításokat hajtottak végre, nem ösztönözték a gazdasági szereplőket.
Erre egyébként nem is lett volna lehetősége az akkori balliberális kormányoknak, hiszen a felelőtlen gazdaságpolitikájuk miatt nem volt tartaléka a költségvetésnek. Ezzel szemben most többletforrást kap szinte minden társadalmi csoport. A nyugdíjasok a gazdaság nem várt növekedésének köszönhetően nagyjából 100 ezer forintot kapnak készhez, míg jövő év elején várhatóan visszaépíti a kormány a teljes 13. havi nyugdíjat, amit még a balliberális kormányok vettek el tőlük. Ugyancsak jelentős, összesen 600 milliárd forintos tétel az az szja-visszatérítés, amit minden szülő megkap. A 25 év alattiak szja-mentessége pedig a pályakezdő fiatalokat segíti, akiknél több tízezer forinttal marad több az intézkedésnek köszönhetően. Ugyancsak komoly lépés, hogy több szektorban is 20 százalékos béremelés következik.
Ennek a társadalomra nézve is pozitív hatása van, melynek egyik mutatója, hogy a szegények aránya jelentősen csökkent. Európa sereghajtóiból az élmezőnybe került Magyarország a szegénység elleni küzdelemben: az Eurostat kimutatásai szerint a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya egy évtized alatt 23,4 százalékról 8,7 százalékra csökkent. Ez uniós szinten is számottevő eredmény, hiszen a lista aljáról, a hatodik legrosszabb helyről ugrottunk a lista elejére, a kilencedik legjobb helyre az Európai Unió 27 tagállama közül.
A társadalmi gyarapodás mellett a jobboldali Orbán-kormány koherens, érthető és távlatos országvízióval is rendelkezik, a baloldali politikusokkal ellentétben képes értelmezni a globális folyamatokat és megtalálja ezekben Magyarország helyét és feladatát.
Ilyen típusú mondanivalót nem hallani az ellenzéki politikusoktól, csupán ad hoc, demagóg ígéreteket fogalmaztak meg a miniszterelnök-jelölti vitának nevezett kampányesemények során is.
A 2022-es parlamenti választás egyik fő kérdése tehát az lesz, hogy a választópolgárok többsége kitart-e az elmúlt tíz évben gyarapodást és stabilitást hozó jobboldali kormány mellett, vagy inkább a bizonytalant választja a hatpárti baloldali szivárványkoalíció javára, amely a politikai instabilitás mellett gazdasági visszaesést és társadalmi kiszámíthatatlanságot is magával hozna.