A 2015-ös kormányzati reformot követően az intézkedések ellenére nem sikerült maradéktalanul rendet tenni a végrehajtóknál. Akkor a kormány úgy döntött, hogy ezentúl csak az lehet végrehajtó, aki rendelkezik jogi végzettséggel. Ezt követően kiderült az, hogy nagyon sok Magyarországon tevékenykedő bírósági végrehajtó nem rendelkezik az előírt jogi végzettséggel, így 35 embert küldött el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar. 35 ember nem dolgozhat tovább, akik többsége a végrehajtás előtt rendőr volt.
Ezzel kapcsolatos lehet az a bosszúhadjárat, ami most zajlik - egy több éve tartó háború zajlik a végrehajtó kamarán belül.
A helyzetet csak nehezíti, hogy a piac beszűkült a végrehajtók számára, ez egyebek mellett a már több mint egy éve tartó kilakoltatási moratóriummal is magyarázható. A végrehajtó testület tagjai továbbra is egymás ellen cselekednek, számos panasz érkezik az ügyfelektől országos szinten.
Többnyire azok mozgolódnak, ha úgy tetszik, áskálódnak, akik az említett és elég logikus kormányzati döntés következményeként már nem dolgozhatnak végrehajtóként.
Az eddig információk alapján egy sértődött végrehajtó bosszúja robbanthatta ki azt a botrányt, amely nyomán jelenleg nyomozás zajlik sok érintettel. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren vették őrizetbe a rendőrök a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt, amikor feleségével - aki ugyancsak végrehajtó - éppen Dubaiba szeretett volna utazni. Az ügyészség tájékoztatása szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetését érintő büntetőeljárás zajlik. Erről bővebben itt írt az Origo.
Információk szerint a végrehajtói karba pénzért lehetett bekerülni, a tagságért pedig állítólag havonta kellett fizetni. Sajtóértesülések szerint jelenleg hetvenhat végrehajtói iroda érintett az ügyben.
Korábban is botrányok övezték a végrehajtók működését. Korrupció, pénzszórás, szakmai alkalmatlanság – a kétezres évek elején ezek a kifejezések jellemezték leginkább a szervezetet.
A rendszerváltozás tájáról származó szabályok lehetővé tették, hogy olyanok is a pályán maradhassanak, akik nem végezték el a jogi egyetemet. Ennek nyomán 2015-ben a közel kétszáz végrehajtó felének legfeljebb érettségije volt, és csupán negyvenen rendelkezett jogi diplomával.
Ekkor a kormány - ahogy írtuk - úgy döntött, hogy megreformálja a végrehajtói testületeket: hatásköri, szervezeti, eljárási szabályok több ponton módosultak, a legfontosabb változás azonban a végrehajtói személyi állományt érintette.
Az új törvény értelmében 2017. december 31-én minden végrehajtónak meg kell szereznie a jogi diplomát, ha ez nincs, igazolnia kell, hogy megkezdte egyetemi tanulmányait. Az oklevél megszerzésére végső időpontként a 2022. év végét jelölte meg a kormány.
A fenti ügy következményeként Polt Péter legfőbb ügyész a hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Az információk szerint Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban gyanú merült fel arra, hogy dr. Völner Pál államtitkár a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől többször is, 2-5 millió forintot kapott.
Ezután az országgyűlési képviselő közleményben közölte, hogy bűntetőjogi felelősségét nem ismeri el, azaz ártatlan, de az ügy politikai következményeit vállalva a mai napon lemond az államtitkári tisztségéről. Információnk szerint Völner Pál képviselőjelölt sem lesz a soron következő 2022-es magyarországi országgyűlési választáson.
Értesüléseink szerint a kormány elkötelezett a 2015-ben megkezdett reformok véghezvitelében, ezért folytatni fogja a végrehajtó testület megtisztítását a törvényben foglaltaknak megfelelően.