Ugyancsak cél volt az elvándorlás csökkentése, valamint az, hogy minél több magyar gyermek szülessen, így a következő időszakban egy számában is gyarapodó magyarság alakulhat ki a Kárpát-medencében - közölte Potápi Árpád János.
Mindezt a határon túli magyar civil és egyházi szervezetek, politikai pártok és önkormányzatok bevonásával hajtották végre, vagyis a siker nem csupán a kormány, hanem a magyarság közös sikere - tette hozzá a politikus.
Elmondta, hogy a nemzetpolitikai intézkedések sora kezdődött
a kettős állampolgárságról, vagyis az egyszerűsített honosításáról szóló törvény elfogadásával, a nemzeti összetartozás napja kijelölésével és a határon túli magyarok szavazati jogának biztosításával.
A nemzetpolitikai programok ezt követően ezekre a pillérekre épültek - fűzte hozzá.
Ilyen a Határtalanul program, amelynek keretében
félmillió diák jutott el a határon túli magyarlakta területekre,
illetve a Körösi Csoma Sándor-program, a Petőfi Sándor-ösztöndíjprogram és a Mikes Kelemen-program - sorolta.
A legfontosabb, hogy mindez megerősítette a magyarság összetartozás érzését. Erre annál is inkább szükség volt, mert 2004. december 5-én az a nemzetáruló baloldal, amely újra hatalomra akar jutni, magyart a magyar ellen uszította - fogalmazott az államtitkár.
Arról is szólt, hogy a Magyarság Háza egy nemzetpolitikai rendszer része, amelybe beletartozik a Bethlen Gábor Alap és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is.
Végül úgy vélekedett,
hogyha a magyar politikai intézmény nem erős a Kárpát-medencében a többi intézmény is elsorvad.
Ezért kezdeményezték a politikai erők összefogását Erdélyben, Horvátországban, a Felvidéken, Kárpátalján, Szlovéniában a Mura-vidéken és a Vajdaságban is - mondta Potápi Árpád János.
A Magyarság Háza Nagy Képeskönyve, amelyet a Magyarság Háza 10 éves fennállása alkalmából rendezett jubileumi rendezvénysorozat részeként adtak ki 400 oldalon, több mint 600 fotó segítségével mutatja be az intézmény elmúlt évtizedes tevékenységét.