A tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtti éves meghallgatásán kiemelte, ha létrejönnek sikertörténetek a szomszédos országokkal, ha létrejönnek olyan közös beruházások, amelyek jó alapot adnak a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló együttműködésnek, akkor az ebből fakadó hangulatjavulás a két ország között javítja az adott szomszédos ország területén élő magyar nemzeti közösség helyzetét is.
A miniszter kifejtette: volt olyan időszak 2010 előtt, amikor Magyarország és a szomszédos országok kapcsolata rendkívül rossz volt, amikor egyes szomszédos országok kormányai és a magyar kormány "gyakorlatilag nem álltak szóba egymással".
Most ehhez képest minőségileg más a helyzet
-tette hozzá. Úgy értékelem hogy a szomszédos országok közül hattal 2021-ben is tovább tudták javítani a kapcsolatokat, Ukrajna az egyedüli kivétel.
Minden szomszédos ország esetében idén is arra törekedtek, hogy legyenek újabb közös sikertörténetek, lettek is ilyenek, így Ukrajna kivételével a többi szomszéddal jobb a kapcsolat az év végén, mint volt az év elején
- mondta.A tárcavezető megjegyezte, hogy idén 41 alkalommal egyeztetett személyesen a szomszédos országok külügyminisztereivel. Szijjártó Péter emlékeztetett: Romániával aláírták azt a megállapodást, amely lehetővé tette, hogy a korábban megépült tíz, jelenleg használaton kívüli vagy nagyon korlátosan használható közúti kapcsolatból kettőt állandóan megnyissanak.
2024-től létrejön a harmadik autópálya-kapcsolat, és 2024-re befejezik azokat a fejlesztéseket a magyar oldalon, amelyek nyomán Budapest, Bukarest és Konstanca között modern vasúti közlekedés lesz
- közölte. A politikus kitért arra is, hogy Szerbiával átadták a két országot összekötő gázvezeték-interkonnektort, megkezdték a Budapest-Belgrád modern vasútvonal építését, továbbá megkezdődött a Szeged és Szabadka közötti vasúti kapcsolat fejlesztése is. A tárcavezető elmondta, hogy Szlovákiában átadtak magasfeszültségű, villamos energiahálózat-összeköttetéseket, és megindult az ipolydamásdi híd építése is.Szijjártó szerint, a kereskedelem nem sínylette meg túlságosan a nehéz időszakot, a szomszédos országokkal fenntartott kereskedelmi forgalom 20 százalékkal nőtt az idei év első kilenc hónapjában.
A külügyminiszter azt is hozzátette,
hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar nemzeti közösségeknek, hanem meg kell kérdezni őket, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy jobban érezzék magukat a lakóhelyükön.
Amikor ezt a kérdést tették fel 2010 után, a válasz az volt, hogy szeretnék, ha gazdaságilag meg tudnák erősíteni a közösségeket
- ismertette.
A külügyminiszter szerint, éppen ezért döntöttek úgy, hogy határon túli gazdaságfejlesztési programsorozatot indítanak hat szomszédos országban. Kárpátalján öt év alatt, amióta léteznek ezek a programok, 34 ezer vállalkozásnak adtak összesen 16,5 milliárd forint támogatást, amelynek nyomán 22 milliárd forintnyi beruházás jött létre. A Vajdaságban 14 ezer vállalkozásnak adtak összesen 57 milliárd forint támogatást, amelynek nyomán 118 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Erdélyben 6 ezer pályázatot támogattak 88 milliárd forinttal, itt 174 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Felvidéken 3800 vállalkozást támogattak 21,5 milliárd forint értékben, Muravidéken pedig 651 pályázat kapott 2,4 milliárd forint támogatást.
Folytatják a fejlesztési programokat is, hiszen egyértelmű, hogy az így létrejövő beruházások egyaránt erősítik a magyar nemzeti közösséget és a lakóhelyként szolgáló országot is.
Szijjártó Péter megjegyezte, hogy a világjárvány alatt csaknem 2 milliárd forint értékben segítették lélegeztetőgéppel, teszttel, az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközökkel a szomszédos országokat. Pánczél Károly (Fidesz), a bizottság elnöke arrólis beszétl, hogy a külpolitikának nagy sikere, hogy javultak a kapcsolatok a szomszédos országokkal. A miniszter Szászfalvi László (KDNP) felvetésére beszámolt arról, hogy
mindenhol igyekeznek mindent megtenni új határátkelőhelyek megnyitásáért, mert a legális határátlépést segíteni kell, az illegális határátlépést viszont meg kell állítani.
Szijjártó Péter Bencsik János (független képviselő) érdeklődésére közölt, hogy a kölcsönös tiszteletre kell alapozni a külpolitikát, ezért nem jó, hogy az európai külpolitika szinte már csak szankciókból és elítélő nyilatkozatokból áll, ami komoly kárt okoz az európai gazdaságnak.A tárcavezető hozzátette, hogyrendkívül fontos, hogy a határon túl is minél több magyar vegyen részt a jövő évi választáson, hiszen a határon túli magyarok is a nemzet részét alkotják. Fenyvesi Zoltán, kormánypárti képviselő a külhoni magyar vállalkozások támogatását köszönte meg a kormánynak.