Mit csinál Gyurcsány egykori minisztere a budapesti Városházán?

Budapest, 2008. április 28. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Kovács Attila

Visszatértek a főváros vezetésébe a Gyurcsány-korszak bukott politikusai. Gál J. Zoltánt már bemutattuk, ő Gyurcsány régi bizalmi embere, és most ő írja Karácsony beszédeit, sőt, még a Facebook-bejegyzéseit is. Gyurcsány másik bizalmi embere, Draskovics Tibor is visszatért, aki a bukott miniszterelnök rendészeti minisztere volt, és arról lett ismert, hogy hamis bizonyítékokat próbált gyártani egy terrortámadásra, és hamis vádakkal megpróbálta letartóztattatni a Hír TV újságíróit. 

Draskovics Tibor, Katona Tamás, Gál J. Zoltán és Kolber István - csak pár név azok közül, akiket a baloldali fővárosi vezetés kulcspozícióba emelt. Mindannyian kormányzati tisztséget töltöttek be a Gyurcsány-kormányok alatt, és a nevük visszavonhatatlanul összefonódott a 2010 előtti megszorításokkal és a baloldal összes botrányával. A 2019-es önkormányzati választás után Gyurcsány Ferenc bukott emberei Karácsony Gergelyt irányítják.

Évtizedek óta a baloldal meghatározó embere Draskovics

Az egyik központi figura Draskovics Tibor. Ő a pártállam idején, 1979-től a rendszerváltásig a Pénzügyminisztériumban dolgozott, az Antall-kormány azonban csak egy évig tartott igényt a munkájára. Menesztése után a magánszférában helyezkedett el, majd Horn Gyula ismét visszahívta az államigazgatásba 1994-ben.

1994-ben az akkori pénzügyminiszter mellett igazgatási államtitkár lett, ezt a posztot Bokros Lajos és Medgyessy Péter alatt is megtartotta.

1995 és 1998 között a Magyar Nemzeti Bank jegybanktanácsának a tagja, 1996 és 1998 között a Kincstári Tanács tagja. 1997 és 1998 között az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsi elnöke, 2002-ben Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetfőnöke lett, címzetes államtitkári rangban. 2004-ben Medgyessy pénzügyminiszterré nevezte ki, 2005. április 18-án belebukott a botrányos gazdaságpolitikába, majd a Magyar Villamos Művek elnöke lett.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén még 2008-ban Forrás: MTI/Kovács Attila

A második Gyurcsány-kormányban a kormányfőnek alárendelt államreform-bizottság alelnöke és munkájának vezetője, kormánybiztosi rangban. Az államreform-bizottság megszüntetésétől, 2007. július elsejétől a kormányzati igazgatási összehangolásért felelős tárca nélküli miniszter volt. Ebben a minőségében kormány üléseit előkészítő államtitkári értekezlet vezetője.

2008. február 18-tól Takács Albertet váltotta az Igazságügyi és Rendészeti miniszteri poszton.

A 2009-ben megalakult Bajnai-kormányban is igazságügyi és rendészeti miniszterré nevezték ki.

2009. december elsején benyújtotta lemondását, amit Bajnai Gordon miniszterelnök elfogadott. 2010. február elsejétől Hiller István, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetője, az ELTE gazdasági tanácsába delegálta öt évre, majd 2019. november 5-én tért vissza, amikor öt évre megválasztották a Budapesti Közlekedési Központ, azaz a BKK igazgatósági elnökének. Ebben a pozícióban jelentős pénzek elköltéséről dönt.

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Draskovics nevéhez több botrányos intézkedés kapcsolódik. Medgyessy Péter volt szocialista kormányfő megpuccsolását követően maradt pénzügyminiszter az első Gyurcsány-kormányban, programismertetőjében pedig arról beszélt, az államháztartási hiány várhatóan 5-5,3 százalékos lesz a 2004-es évre.

Emellett több megszorító intézkedést jelentett be: 24 százalékra emelték a bankok és a pénzügyi vállalkozások társasági adóját, amire zuhanásnak indult a BUX, az OTP-részvények árfolyama például azonnal 4,5 százalékot zuhant.

Draskovics és Gyurcsány megszorításai már ekkor sem jártak sikerrel, a magyar gazdaság egyre rosszabb állapotba került. Mint ismert, a 2010-ben felálló polgári kormány létrehozta az úgynevezett államadósságot vizsgáló bizottságot, ahol mások mellett Draskovicsot is meghallgatták. A testület álláspontja szerint a volt tárcavezető háromszázalékos államadósság-emelkedésért felelt. Draskovics ebből 0,8 százalékot el is ismert.

A Draskovics-féle álrobbantás

Draskovics egyik legnagyobb botránya az volt, amikor még 2009 júliusában bemutatott egy felvételt, ahol egy robbanást lehet látni. A felvételről Draskovics Tibor azt mondta, hogy azt "a bombát sajnos valódi magyar terroristák helyezték ott el, ők robbantották föl, ők készítették el a felvételt. Ki akarták próbálni azt az eszközt, amit használni akartak". Draskovics azt akarta bizonyítani, hogy Magyarországon "szélsőjobboldali terroristák" terrortámadásokat akarnak végrehajtani. Ezzel a robbantással egy Magyarok Nyilai nevű szervezetet vádoltak.

Később azonban kiderült, hogy a felvétel közönséges hamisítvány volt. Azon egy két évvel korábbi eset látható, amikor kísérletező kedvű fiatalok Bonyhád határában felrobbantottak egy általuk készített keveréket. Mire Draskovics a felvételt bemutatta, az öt fiatalt már rég bíróság elé állították, és szóba sem került terrortámadás.

Az ügy annyira botrányos volt, hogy Draskovicsot ekkor már az SZDSZ is lemondatta volna.

Draskovics áldrogüggyel akart lejáratni újságírókat

Draskovics 2008. május 23-án négyszemközt tárgyalt Petőfi Attilával, a Nemzeti Nyomozó Iroda főigazgatójával, akivel közölte: Veres János akkori pénzügyminiszter elmondása szerint Krakkó Ákos és Kisberk Szabolcs, a Hír TV munkatársai kábítószer-fogyasztók és -terjesztők, és egy személy másfél millió forintért hajlandó erre vonatkozó információkat átadni. Petőfi arról is beszélt, hogy Draskovics felhívta a figyelmét: a riporterek már többször bosszúságot okoztak Veres János pénzügyminiszternek és környezetének - vagyis politikailag kifejezetten hasznos lenne lejáratni őket.

Draskovics Tibor hamisan, drogozással vádolta a Hír TV munkatársait Forrás: MTI/Soós Lajos

Az ügyben Draskovics szerepének törvényessége is megkérdőjelezhető volt

A hatályos törvények szerint ugyanis a kormány – az illetékes miniszter útján – utasítást adhat a rendőrségnek, de csak az országos rendőrfőkapitányon keresztül. Draskovics viszont nem Bencze Józsefhez fordult az ügyben, hanem őt megkerülve Petőfi Attilához, akinek ráadásul – az ügy fontosságát ecsetelendő – azt is kiemelte, hogy Veres János személyesen is érdekelt a riporterek lejáratásában.

Ügyészségi jegyzőkönyvek alapján később kiderült: Draskovics és Veres tudtak arról, hogy egy Baráth Miklós nevű férfi mikor akar kábítószert csempészni a két riporter kocsijába, tudták egyikőjük autójának rendszámát és a tévé munkatársainak telefonszámát, sőt, Draskovics volt az, aki mindezen információkat eljuttatta a nyomozó iroda főigazgatójának. Draskovics mindezek ellenére a többszöri bűnelkövető Baráth Miklóst nem jelentette fel. Kiderült az is, hogy Baráthnak másfélmillió forintot ajánlottak fel, ha eldugja a kábítószert a Hír TV-sek kocsijában. Ekkor mondta Veres János közeli ismerőse, Helmeczy László ügyvéd, egy előkerült hangfelvételen, hogy csak el kell rejteni a kábítószert, a "haveri kutyák" (a rendőrségi kábítószer-kereső kutyák) megtalálják majd.

Baráth Miklós végül az utolsó pillanatban meggondolta magát, és szólt az újságíróknak az ellenük készülő támadásról.

Gyurcsány emberei mindenhol

Nem Draskovics az egyedüli visszatérő a Gyurcsány-korszakból: a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) elnökségi tagja lett Lakos Imre, aki korábban a szocialista Molnár Gyula mellett volt Újbudán alpolgármester. Kettőjük múltja korántsem tiszta: a Kopaszi-gát építése körüli ingatlanmutyi miatt Molnárt nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre, Lakost pedig hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon (később a Kúria megsemmisítette az ítéletet).

Lakos mellé beültették a BHV igazgatóságába Gál J. Zoltánt, a Gyurcsány Ferenc-féle Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkárát, a Népszava volt főszerkesztő-helyettesét, a Vasárnapi Hírek egykori főszerkesztőjét. Ő Gyurcsány legszűkebb bizalmi köréhez tartozik, hiszen már Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt jó kapcsolatot ápolt az akkori sportminiszterrel. Gál J. Zoltán a második Gyurcsány-kormányban is szerepet kapott, maradt a MEH államtitkára. A cég felügyelőbizottságába került a DK-s Élő Norbert, aki alulmaradt Pokorni Zoltánnal szemben a Hegyvidéken.

Gál J. Zoltán is központi szerepben Forrás: MTI/Kovács Attila

Nem maradt pozíció nélkül Szabó Zoltán sem, aki a Fővárosi Csatornázási Művek felügyelőbizottsági tagja lett. A politikus a Horn-kormány alatt a közoktatási minisztérium politikai államtitkára volt, később a VII. kerület MSZP-s polgármestere lett. A politikus 1994 és 2010 között a szocialista párt országgyűlési képviselője volt, a pártszakadáskor átpártolt a Demokratikus Koalícióhoz.

Karácsony Gergely tanácsadója, Tordai Csaba sem járt rosszul: ő lesz a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági elnöke. Róla megírtuk, hogy korábban önhatalmúlag írta át az Alkotmányt: egy 1998-ban hatályon kívül helyezett rendelkezést csempészett vissza a Magyar Közlönyön keresztül a legfőbb magyar törvény szövegébe.

A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK Zrt.) igazgatója lett a DK-s Kolber István is, aki a második Gyurcsány-kormány regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli minisztere volt.