Jajkiáltás, sikoltozás hallatszott a roncsok közül

Összetört vasúti kocsik a dorozsmai vasúti baleset helyszínén
Vágólapra másolva!
Négyen meghaltak, harmincan pedig megsérültek a 20. század elejének egyik legnagyobb vasúti balesetében, a dorozsmai katasztrófában. 1907. április 12-én délelőtt történt a baleset. A szerelvény kocsijai kisiklottak, és a másik vágányon álló salakos kocsikba csapódtak. Az egyik vagon - a postakocsi - szétszakadt, a hálókocsi után csatolt vagonok a vágányokat föltépve lefordultak a pályáról és egymásba torlódtak. A baleset okát hetekig vizsgálták, de a szakemberek soha nem tudták megnyugtatóan tisztázni, miért történhetett meg a szerencsétlenség, és senkit sem vontak felelősségre. A Vasárnapi Újság 1907. április 22-i száma részletesen beszámolt a katasztrófáról - az egyik utas mondta el a lapnak, hogy mit látott.
Vágólapra másolva!

Így történt a baleset

Szeged környékét elkerülték a nagy vasúti balesetek. 1854-ben ért a térségbe egy vasúti vonal, aztán a következő fél évszázadban egy-két betyártámadástól eltekintve biztonságban utazhattak errefelé a vonatokon. Ezért keltett nagy megdöbbenést a század elején, 1907. április 12-én a nemzetközi gyorsvonat kisiklása - írja a ritkanlathatotortenelem.blog.hu.
A MÁV 703-as számú, Orsováról Temesvár–Szeged útirányon át Budapestre tartó gyorsvonata a reggeli órákban - 9.49-kor - menetrend szerint futott be a szegedi Nagyállomásra.

Ezen a reggelen a megszokottnál sokkal többen szerettek volna Budapest felé utazni, de erre az állomás dolgozói felkészültek. Amíg a mozdony vizet vett, három kocsit kapcsoltak a vonat végére.

Ezekbe szálltak fel a várakozó szegediek.
A gyorsvonat menetrend szerint 9:55-kor indult útnak a főváros felé.
Eközben Dorozsmán éppen befejeztek egy tolatást. Két, salakkal megrakott teherkocsit félretoltak a fővágány melletti másik vágányra. Ezután a váltóőr egyenesbe állította a váltót, hogy a Szegedről érkező gyorsvonat a fővágányon áthaladhasson.
Tíz óra után néhány perccel meg is érkezett a gyorsvonat. A dorozsmai állomáshoz közeledve a mozdonyvezető fékezett, lassította a vonatot az előírásoknak megfelelően. A mozdony és az utána csatolt néhány kocsi rendben áthaladt a kitérőn. A mozdonyvezető a fékezéskor ugyan érzett egy rántást, hátra is nézett, de mindent rendben talált, így nyugodtan haladt el a tisztelgő váltóőr előtt.

A váltó után viszont óriásit rázkódott a mozdony.

A vezetője a légfékhez nyúlt, de már nem tudta lefékezni a vonatot kellőképpen, csökkent a fővezeték nyomása. Ebből már sejtette a mozdonyvezető, hogy elszakadt a vonat.

Összetört vasúti kocsik a dorozsmai vasúti baleset helyszínén Forrás: Hornyák Sándor János, commons.wikimedia.org – Vasárnapi Újság 1907.

Eközben a negyedik vagon - a hálókocsi - kitérő irányba indult el nagy sebességgel, és az ott tárolt salakos kocsikba csapódott.

A harmadiknak bekapcsolt kocsi szétszakadt, az utána következő vagonok a vágányokat feltépve lefordultak a pályáról és egymásba torlódtak.

A favázas kocsik teljesen összetörtek, a hálókocsi első felébe fúródó nyitott, salakos vagon letarolta a fülkéket. A kettészakadt postakocsi első fele furcsán lógott a sínen maradt poggyászkocsi és a mozdony mögött. A háló- és étkezőkocsik is darabokra törtek, az utánuk következő első osztályú kocsi eleje roncsolódott, többi csak siklott és megdőlt. A kilencedik kocsi teljesen keresztbefordulva borult fel, a vonatból csak az utolsó négy vagon maradt a sínen.
Az étkezőkocsi konyhájában azt érezték, hogy minden megemelkedett aztán elsötétült a világ. A kocsi jobbra dőlt, az oldala leszakadt, és az innen derengő világosság mutatta a személyzetnek az utat, hogy merre kell kimenekülni.

Egy szemtanú visszaemlékezése

Az 1907. április 22-én megjelenő Vasárnapi Újság hasábjain egy utas mesélte el, hogy mi történt pontosan.
A Vasárnapi újság 1854 és 1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap volt. A rendkívül sikeres hetilap írói között a korszak legnépszerűbb tollforgatói, kiemelkedő magyar tudósai szerepeltek. A lap nevezetesebb munkatársai voltak többek között Jókai Mór, Tompa Mihály, Rómer Flóris és Thaly Kálmán.
Az újság így írt a balesetről:

Összetört vasúti kocsik a dorozsmai vasúti baleset helyszínén Forrás: Hornyák Sándor János, commons.wikimedia.org – Vasárnapi Újság 1907.

A pályát kétségbeesetten menekülő emberek özönlötték el. Pánik tört ki. Sok sérülés ekkor keletkezett, ugyanis az emberek fejvesztve próbálták elhagyni a baleset helyszínét.

Többen a menekülés közben észrevették, hogy családtagjuk, barátjuk nincs velük. Próbáltak visszamászni a roncsokba, hogy megkeressék őket.

A Vasárnapi Újságban az utas - a szemtanú - így emlékezett vissza:

"Nekünk, akik az utolsó előtti kocsiban ülve komolyabb baj nélkül menekültünk meg a veszedelemtől, első pillanatban, mikor a recsegés-ropogást hallottuk, sejtelmünk se volt róla, hogy tulajdonképpen mi történt. Mikor a kocsi hirtelen himbálózni kezdett ide-oda, keresztülvágódott a sínpáron és egy másik kocsinak dőlve megállt, talán egyikünknek se volt az a gondolata, hogy itt összeütközés, kisiklás, vagy akármi néven nevezendő vasúti baleset történt. Én legalább inkább gondoltam akármire, csak erre nem. Talán a megállás után bekövetkezett pillanatnyi csend és a hirtelen felhangzó jajgatás, segítségért való kiáltozás volt az, ami annak tudatára ébresztett, hogy mi történt. A kocsiból kiugorva, rémes látvány tárult elém. A vágányon elől a gép néhány kocsival és a postakocsi elejével, balra az állomás felé egy alaktalan romhalmaz, amelyből jajgató hangok, nyöszörgések, hörgések hallatszottak. Az egymásba fúródott hálókocsi és étkezőkocsi roncsai voltak, amelyekben a három haláleset és a legsúlyosabb sebesülések történtek. A vonat többi része a sínről lezuhanva, feldőlve, oldalára fordulva, a hirtelen megállástól kiröpítve körülbelül félkör alakban az ellenkező oldalon állt meg."

Azt is elmondta, hogy mindenki elveszítette a fejét, a kocsikból rengeteg sebesült próbált kimászni.

- mondta a lapnak.
Aztán egy párbeszédet is felidézett, amit hallott a menekülés közben. Így mondta el a Vasárnapi Újságnak:

"Az emberek félve kérdezték egymástól:— Hány halottat látott?— Négyet, de biztosan tudom, hogy még vannak a romok alatt.— Nem, okvetlenül többen vannak."

Végül kiderült, hogy nem volt több halott - négyen veszítették életüket a balesetben.

Összetört vasúti kocsik a dorozsmai vasúti baleset helyszínén Forrás: Hornyák Sándor János, commons.wikimedia.org – Vasárnapi Újság 1907.

Kíváncsiskodók tömege nehezítette a mentést

A vonat mentését az állomási személyzet azonnal megkezdte. Értesítették a városi közkórházat is, hogy várhatóan sok sebesült érkezik majd. Először az egymást keresgélő utasokat szólították fel, hogy hagyják el a roncsok környékét. Aztán a nyolcadik kocsit támasztották meg, mert bizonytalanul billegett és félő volt, hogy ráborul a segítőkre.

A Vasárnapi Újságban a vonaton utazó szemtanú azt mondta, hogy egy orvos, aki maga is sebesült volt, elsősegélyt nyújtott a többi sérültnek.

– mondta a lapnak.

Összetört vasúti kocsik a dorozsmai vasúti baleset helyszínén Forrás: Hornyák Sándor János, commons.wikimedia.org – Vasárnapi Újság 1907.

A Szegedről érkező mentők a roncsok közül 30 sebesültet és négy holttestet emeltek ki.

Palonsku gróf román főrend és felesége, valamint Buner Adolf, és Bolszin Demeter medikust életveszélyesen emelték ki a roncsok közül. Egy helybéli ismert ember felesége, Jerney Zoltánné is súlyos arccsontsérülést szenvedett. Kevésbé súlyos sebesülés árán menekült meg egy olasz színész társulat négy tagja.
Nehezítette a mentést a kíváncsiskodók tömege.

A szerencsétlenség híre gyorsan terjedt a városban és ki futva, ki biciklivel érkezett a baleset helyszínére. Rövidesen csaknem ezer ember próbálta minél közelebbről látni a katasztrófát.

Még több rendőrt vezényeltek ki a helyszínre, de nem tudtak úrrá lenni a roncsokat közvetlen közelről bámuló tömegen, és az egymást keresgélő, rémült utasokon.
A pálya helyreállítását a szegedi műhelyből érkezett több száz munkás a déli órákban kezdte meg.
Délután három órakor egy szakasz csendőr érkezett, akik kordont húztak a helyszín köré, és szigorú fellépéssel végre megteremtették a nyugodt helyreállítás körülményeit.

A vizsgálat

- írta a Vasárnapi Újság.
És valóban így volt. A vizsgálat azonnal megindult, de csupán néhány feltételezés született, hogy vajon mi okozhatta a tragédiát.

Vizsgálóbizottság a dorozsmai vasúti baleset helyszínén Forrás: commons.wikimedia.org

A vizsgálatba bekapcsolódott az ügyészség is. Először a dorozsmai váltóőrt hallgatták ki, aki közvetlen közelről látta a balesetet. Elmondta, hogy a vonat első kocsijai áthaladtak a kitérőn, de a postakocsi áthaladásakor észrevette, hogy a váltó vasrúdja átzökken, és a többi kocsi a másik vágányra fut. A katasztrófát már nem tudta megakadályozni.
Az összeroncsolódott vonat kocsijait néhány nap múlva a vasúttársaság budapesti főműhelyébe szállították. Az ott lefolytatott vizsgálat nem tudott teljes értékű magyarázatot adni a baleset okára. Azt, hogy miért zökkent át a váltó, a bizottság így magyarázta: a hálókocsi első forgóvázáról egy elszakadt lánc lógott a sínekre. A lánc beleakadt a váltószerkezetbe és kitérő irányba állította, így okozván az utána következő vonatrész tragédiáját.
Vizsgálták a váltó és a vasúti pálya állapotát, valamint a gyorsvonat sérült vagonjait is, de minden beszámoló a hálókocsi biztosítóláncát említette a baleset legvalószínűbb okának.
Két nap múlva már kijelentették:

a hálókocsi első forgó alvázát biztosító lánc kikapcsolódott, és a váltó egy darabját kiszakította. A lógó lánc úgy megrántotta a hálókocsit, hogy az átugrott a kitérő vágányra.

A forgalom április 21-én állt helyre teljesen.
Azt nem lehet tudni, hogy bárkit felelősségre vontak volna amiatt, mert a lánc kikapcsolódott.

Forrás: Vasárnapi Újság - 1907. ápr. 22. (Elektronikus Periodika Archívum, http://epa.oszk.hu)
https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu,
Wikipedia

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!